A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 28. szám - Ki jogosult a megtámadási pert megszüntetni?

110 A JOG. hozhatja. Magától értetik, hogy a mennyiben a kereset nem a birtokbiróságnál indíttatnék, a zálogjog megszüntetése e peruton sem kifogás, sem viszonkeresetképen nem érvényesíthető. A jelzálogi keresetekre nézve már korábban is fenállott külön birói illetőségen alapszik az 1860. szeptember 19-iki miniszteri rendelet is, a mely a jelzálogilag biztosított követelések behajtására irányzott kereseteket, mint személyes kereseteket szabályozza és a melynek rendelkezése szerint a jelzálogos hitelező a keresetlevelet a személyes adós és a jelzálog tulajdonosa ellen együttesen adhatja be. Ezzn intézkedés az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törv. szabályok I. 145. §-a szerint hatályában fenmaradt. Az 1868: L1V t.-c. 44. §-át pedig az 1881 : LIX. t.-c. érintetlenül hagyta. Ezeknélfogva tehát nyilvánvaló, hogy miután az 1881: LIX. t.-c. 6. §-a, mely az 1868: L1V. t.-c. 18. §-a helyébe lépett, a jelzálogos követeléseket tárgyazó keresetekről egyátalán nem intézkedik, ezekre nézve a birói illetőség az 1868: L1V. t.-c. 44. §-ábau külön van szabályozva s e törvényszakasz az 1881 : LIX. t-c. által hatályon kivül helyezve nem lett; az 1881 : LIX. t.-c. 6. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés a határozatban emiitett keresetekre nem alkalmazható. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889. évi május hó 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1889. évi június hó 28-án tartott teljes ülésben. Az ügyvéd a félnek a per folyamán történt elhalálozása esetében, habár meghatalmazványa az örökösre is kiterjedne, a halálozásról azt a bíróságot is tartozik értesíteni, a mely előtt az elhunyt ügye folyamatba van. — A haláleset beálltával az örökhagyó jogaiba lépett örökös arra nézve, vájjon kivánja-e a folyamatba te<t pert folytatni vagy nem meghallgatandó s az ügyvéd mindaddig, inig az örökös nem nyilatkozik, csak a halaszthatlan teendőket köteles teljesíteni. (A budapesti kir. tábla 1889. május 27-én. 55,077/888.) Ha a felebbezés a törvényes határidőn belül oly időben adatik a postára, hogy az még a határidő lejárta előtt rendeltetési helyére elérkezhetett: az, habár elkésetten érkezik is a bírósághoz, kellő időben beadottnak tekintendő. A fél az első tárgyalási napon eljáró bíróság székhelyén lakó ügyvédet bízván meg képviseletével, ki felperest a tárgyalás egész folyama alatt képviselte is: az ennek befejezése után hozott ítélet az eljárt s nem a bíróság székhelyén kivül lakó, a keresetet csupán ellenjegyző, de a tárgyalásba egyébként be nem folyt ügyvédnek kézbesítendő. ÍM. kir. Curia 1889. május 16. 538. sz.) Habár a kezes a fizetési határidő lefolyta után is felelős marad, azonban ezen felelőssége megszűnik, ha a hitelező az egyenes adós elleni követelés-behajtásban oly késedelmes volt, hogy a kezesek az adós ellen az őket megillető visszkeresetet többé már nem érvényesíthetik. (M. kir. Curia 1889. május 10. 4,003. sz) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A csődtömeg gondnok felperessége alatt indított megtámadási per csak a lömeggondnoknak mint felperesnek kérelmére vagy a csődbíróságnak megkeresésére szüntethető be. A trencséni kir. tszék: S. N. csődtömege választmánya és alperes T. A. közt létrejött s a 10,943/88. sz. kérvényben előadott indokokból az alperes által benyújtott ezen kérvényhez hiteles másolatban becsatolt egyezség alapján, melynek értelmében a csődválasztmány, mint a mely a csődtörvény 160. §-a szerint a felszámolási határnap eltelte után egyedül van hivatva megtámadási perek vitelére, meghatalmazást adni s azt visszavonni, valamennyi, a D. M. mint csődtömeggondnok által megindított megtámadási perektől, a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése mellett, elállott s egyúttal a csődtörvény 155. §-ban körülirt jogánál fogva nevezett tömeggondnokot a 10,943/88. számnál elfekvő igazolvány szerint a perek azonnali beszüntetésére sikertelenül utasította: birói tudomásul vétetvén, a 9,707/85. II. 1Ó2 885. sz. keresettel 5,126 frt váltótöke érvénytelenítése iránt folyamatba tett perben a további eljárás beszüntettetik s az iratok irattárba tétetni rendeltetnek. A budapesti kir. itélő tábla : Tekintve, hogy a megtáma| dási per a csődtörvény 26. §-ból kitünőleg vagy a csődtöroegJ gondnok felperessége alatt, vagy a csődválasztmány elhatározása : alapján a csődtömeg felperessége alatt folyhat; tekintve, hogy a csődtörvénynek nincs oly rendelkezése, mely szerint nem a csődtömeg, hanem a csődtörvény 26. §. alapján a csődtömeggondnok nevében indított megtámadási per megszüntetése a csődválasztmány hatáskörébe tartoznék ; tekintve, hogy ennélfogva a csődtömeggondnok felperessége alatt indított megtámadási per csak a csődtömeggondnoknak, mint felperesnek kérelmére vagy a csődbíróságnak megkeresésére szüntethető be ; tekintve, hogy a csődtömeggondnok felperessége alatt indított jelen pernek megszüntetését sem a felperes csödtömeggondnok, sem a csődbíróság, de még a csődválasztmán}- sem, hanem alperes maga kérte, tekintve, hogy ily kérelem alapján a per meg nem szüntethető: a kir. itélő tábla az e.-b. végzését megváltoztatja, T. A. 10,151/88. sz. a. előterjesztett kérelmének helyt nem ad, az elsőbiróságot további eljárásra utasítja, végre felfolyamodót kötelezi, hogy D. M. csődtömeggondnoknak 8 frt 15 kr. felfolyamodási költséget 8 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessen. (1889. március 19-én, 6,316,89. sz.) Közadós ellen csak az olyan perek nem indíthatók meg, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik; ellenben az olyan perekben, melyek által a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok nem érintetnek, maga a közadós állhat; magá. tói értetvén, hogy az ily, a közadós személye ellen indított perben hozott ítélet a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében hatály-, lyal nem bír. A ni. kir. Curia : A raásodbirósági Ítélet megváltoztatásával, a megsemmisítésnek elsőrendű alperes irányában helye nem találtatik és ennek folytán a kir. itélő tábla az elsőbirósági itéletj nek egész terjedelmében újabb érdemleges felülvizsgálatára utasittatik. Indokok: A másodbiróság azért semmisítette meg az elsőfokú bíróság Ítéletének elsőrendű alperesre vonatkozó rendel| kezését, mivel ezen alperes csőd alatt állván, nem saját, hanem a csődtömeggondnok személyében lett volna perbe idézendő és ezen alaki indok folyományaként változtatta meg ugyanazon ítéletnek másod- és harmadrendű alperesekre vonatkozó rendelkezését is. Tekintve, hogy az 1SÖ1. évi XVII. t.-c. (csődtörvény) 3. §-a \ szerint közadós a csődnyitás hatályának kezdetével csak a csődtömeghez tartozó vagyon feletti kezelési és rendelkezési jogot I veszti el, miután azt a jogot a törvénynél fogva tömeggondnok gyakorolja; tekintve továbbá, hogy az idézett törvény 8. §. ' rendelkezésénél fogva, közadós ellen csak az olyan perek nem indíthatók meg, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak I vagy jogok képezik ; a törvénynek eme határozott rendelkezéséből : önkényt következik, hogy az olyan perekben, melyek által a • csődtömeghez tartozó javak vagy jogok nem érintetnek, maga a j közadós állhat; magától értetvén, hogy az ily, a közadós személye ellen indított perben hozott Ítélet a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében hatálvlyal nem bir. Minthogy pedig a jelen pernek tárgyát elsőrendű alperesnek olyan vagyona, mely a csődtömeg| hez tartozik, az elsőfokú bírósági Ítélet e részben helyes indokolása szerint, nem képezi: nem forog fenn törvényes ok, mely miatt a csőd alatt álló elsőrendű alperes e perben saját személyében idézhető nem volna; az elsöbirósági Ítélet megsemmisítésének tehát törvényes alapja nincsen. (1889. június 12-én, 2.540. sz.) Ha az adósnak vagyona nincsen és a csődöt kérő még valószínűvé sem teszi oly igény létezését, mely a csőd elrendelése folytán érvényesíthető és ezzel a tömegbe befonható vagyon előállítható volna, a csőd akkor sem nyitható meg, ha a hitelező a j költségeket előle gezi. (M. kir. Curia 1889. május 14. 529. sz.) Ha a vevő az árú átvételét már eleve határozottan megtagadja, eladó az árút elküldeni és azt az át nem vétel esélyeinek kitenni nem tartozik, hanem ily körülmények között a maga szerződési kötelezettségének már az által megfelelt, hogy az árú elküldését az arról szóló számla átküldése mellett megajánlotta. (M. kir. Curia 1889. évi május 17. 235. sz.)