A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 28. szám - Árvaszékek megszüntetése

103 ÍL JOG határozatokra, kimondja a m. kir. Curia büntető szakosztályának teljes ülése, hogy : I. »\ fennálló gyakorlat szerint a bűnvádi eljárás folyamán a büntető' bíróság hatásköréhez tartozik a büntetendő cselekmény által vagyonában károsított fél. más utóit nem biztosított kártérítési igényeinek biztosítása iránt intézkedni.* II. »A bűnvádi eljárás folyamán való biztosításnak két neme különböztetik meg. n. m. a terheltnek csupán ingó vagyonára <• bűnügyi zárlat« a terhelt rendelkezési jogának korlátozása czéljából és annak bárminemű vagyonára »biztosítási végrehajtás« zálogjog elnyerése végett.« III. »Mindkettő csak a károsított fél kérelmére, a kár valószínű összegéig, fcüntetendíí cselekmény megállapítása, nyomatékos terhelő bizonyító adatok fenforgása és leszély kimutatása esetén rendelhető el.* IV. »A »bűniigyi zárlatot* elrendeli s foganatosítja a nyomozatot vagy vizsgálatot teljesítő bíró, a ^biztosítási végrehajtást" pedig a per bírósága, de annak foganatosítása végett köteles a polgári végrehajtási törvény szerint illetékes bíróságot megkeresni.* .Magától értetik, hogy az ország azon részeire, a melyekben az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás van érvényben, jelen határozat hatálya ki nem terjed. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető tanácsainak 188'J évi június hó 12 én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 25-én tartott teljes ülésben. Nem állapitható meg az ingatlan vagyon megrongálásának vétsége azon vádlott terhére, ki a harmadik személy birlalatában levő ingatlan terményeit letakarítja oly időben, midőn az ezen ingatlan tulajdonjogát vádlott javára megállapító cuiiai, tehát jogerős ítélet meghozatott ngyau, de a per bíróságához még le nem küldetett. püspökladányi kir. járásbíróság- (1885. május 16-án 352/B. 1885.) más ingatlan vagyonának megrongálása által elkövetett vétséggel vádolt id. L. József s társai elleni bűnügyben itélt: L. József és L. Károly vádlottak a btk. 421. §-ába ütköző más vagyonának megrongálása által elkövetett vétségben bűnösöknek kimondatnak s ezért 2 — 2 heti fogházra s 10—10 frt pénzbüntetésre Ítéltetnek, L. Antal ifj. L. József és L. Albert vádlottak a vád alól felmentetnek. Indokok: A vádfeljelentéshez csatolt s a bíróság által beszerzett okmányokból kétségtelenül kitűnik, hogy azon földbirtok, melynek terményeit L. József és társai az 1884. év július havában letakarították, elvitték és felhasználták, 1883. évi július hó 19-én törvényes eljárás utján a V. Lajos tulajdonául lett bíróilag átadva s az is kétségtelen, hogy ezen ingatlan birtokába L József vádlott és neje csakis az 1884. évi augusztus hó 19-én lettek végrehajtás utján visszahelyezve, s igy ezen birtokhozi tulajdon és használati joguk csakis ezen időponttól kezdődhetett. Ezen körülményekből világosan kitűnik, hogy V. Lajos a neki 1883. évi július hó 19-én tulajdonául törvényesen átadott ingatlant, jogosan és teljes szabadsággal adhatta ki bérbe s az e tekintetben közte és B. Antal között 1883. évi november 1-én létrejött s a vádfeljelentéshez C. a. csatolt bérleti szerződés mindkét részről szabadon és jóhiszeműleg megköthető volt. A mi magát a vád tárgyát képezi, a megtartott tárgyalás adataival be lett igazolva, hogy a B. Antal által jóhiszeműleg V. Lajostól bérelt földbe, B. Antal által vetett terményeket id. L. József és ennek fia L. Károly letakarittatván, azokat hazaszállították s felhasználták, s igy tekintettel arra, hogy ezen tényüket 1884. évi július hóban, tehát 1884. évi augusztus hó 19-ét megelőzőleg, vagyis akkor, mikor még a földbirtok L. József és neje részére törvényesen visszaadva nem lett, követték el, ellenök a btk. 421.§-ába ütköző más vagyona megrongálása által elkövetett vétségnek, ugy tárgyi, mint alanyi tényálladéka teljesen helyre lévén állttva, őket abban bűnösöknek kimondani s a kiszabott büntetésre Ítélni kellett. Vádlott L. Antal ifj. L. József és L. Albert a vád alól fel voltak mentendők, mert mig egyfelől be lett igazolva, hogy L. Antal csak mint napszámosa L. Józsefnek vett részt a termények letakaritásában, másrészről ifj. L. József és L. Albert ellen az sem lett beigazolva, hogy a termények letakaritásán jelen lettek volna, Panaszost kártérítés" iránti keresetével, tekintve, hogy ennek ez utoni megállapítása a bűnösség kérdésében ez Ítélet hozatalát késleltetné, a 2,2tí5/l880. I. M. E. számú rendelet 5. §-a értelmében polgári perre kellett utasítani. A budapesti kir. ítélő tábla (1888. október 29-én 16,608. B. 1888.): L. józsef és L. Károlyra kiszabott 2—2 heti fogházat, tekintettel büntetlen előéletekre, a vádbeli esetnek régen (1884julius havában) történtére, s arra, hogy a terhükre rótt vagyon, rongálást illetőleg már ingatlan vagyonának jogtalan elfoglalását vélt jogaik gyakorlatában és a kir. Curiának 1883. évi október 11-én 3,313/p. szám alatt kelt, de a vádbeli tény elkövetésekor még végre nem hajtott ítéletére támaszkodva követték el, fejen- I kint három napi tartamra leszállítja, s egyebekben az első birósá» ítéletét vonatkozó indokai alapján helybenhagyja. A magyar kir. Curia (1889. február 22-én 11,374/B. 1888.) Az 1883. évi VI. t.-c. 7. § a 1. pontja alapján mindkét alíóbb t fokú biróság Ítélete a vádlottak közül a btk. 421. §-ában meghatározott vétség miatt elitélt L. József és L. Károly vádlottakra vonatkozó felebbezett részében megváltoztatik s a vád alól nevezett vádlottak is felmentetnek. Indokok: Miután N. Lajos, id. L. Józsefné és társai elleni zálogváltási perében keresetével a kir. Curiának 1883. évi okt. hi 11-én 3,313. sz. alatti Ítéletével végérvényesen elutasittatott és ennek folytán a visszvégrehajtás L. Józsefné részére az alsóbiróságnak 1884. febr. hó 21-én 947. sz. a. kelt s a kir. tábla részéről is 1884. évi jul. 7-én 27,384. sz. a. helybenhagyott végzésével el is rendeltetett, kétségtelen, hogy a kérdéses per tárgya föld nem V. Lajos, hanem L. Józsefné tulajdona volt. Való ugyan, hogy az érintett visszvégrehajtás csak ugyanazon év aug. 19-én vétetett foganatba, hogy eunélfogva L. Józsefnével egy háztartásban élő és nevében ténykedő férje és fiai önhatalmilag jártak el, midőn jul. hó folyamában ama V. Lajos részéről B. Antalnak állítólag 1883. november 1-én kelt C. szerződéssel (melynek kelte napján egyébiránt nyilván vakarás látható) haszonbérbe adott földön lévő i termést elvették, de ép oly kétségtelen az is, hogy ama föld nem volt sem V. Lajos, sem B. Antal tulajdona, hogy ennélfogva I vádlottak nem követték el a btk. 421. §-ában körülirt vétséget, mely csak az ellen forog fenn, ki másnak ingatlan vagyonát elfoglalja, vagy annak a földtől el nem választott termékét feli használja, ez az eset pedig itt annál kevésbé áll fenn, mert még I az sincs bizonyítva vádlottak tagadásával szemben, hogy vádlottak í az illető föld bérbeadásáról tudomással birtak volna; ellenkezőleg panaszos saját okmányaival igazolva van az, hogy a kérdéses bérleti szerződés a végérvényes birói Ítélet hozatala után jött létre. Teljesen hiányzik tehát a bűnösséget megállapító vétkes szándék (btk. 75. és 82. §.) miért is vádlottakat oly cselekmény miatti vád és annak következményei terhe alól fel kellett menteni, mely cselekmény különben is nem bűnfenyitő megtorlás, hanem esetleg csak polgári per utján érvényesíthető elégtétel tárgya lehet. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.252. Az 1883. évi VIII. t-e. 12. $ ában megállapított illetékmentesség nyugdíjintézetekre ki nem terjed. (1888. évi 10,152 sz.) 1.253. Közkórházak részére szállított élelmiszerekről és italokról kereskedők által kiállított számlák bélyegmentességben nem részesülnek. (1888. évi I3,jzj. sz.) Igazságügyi és pénzügyministeri rendelet. Az 1889. évi xxxm. t.-c. 5. §-ában nyert meghatalmazás alapján, az igazságügyi ministerrel egyetértó'leg rendelem, hogy az italmérési jogra, vagy az italmérési jog helyébe lépett kártalanítási igényre vonatkozó összes igények és követelések, ideértve azokat a zálogjogi igényeket is. a melyeknek bejelentési határideje különben az 1888: XXXVI. t.-c. 21. §-a értelmében 1889. évi december 31-én jár le, az ugyanazon törvénycikk 28. §-a alapján vezetett naplóba leendő bejegyzés végett az illetékes kir. adófelügyelő vagy kirendelt helyettesénél, ha az igénylő azt akarja, hogy igénye az 1880. évi XXXIII. t.-c. alapján adott eló'legek erejéig a naplóba eló'tte bejegyzett zálogjogokat megelőzze, 1889. évi július hó 31-ig okvetlenül bejelentendők. Saját érdekök megóvása céljából figyelmeztetnek ennélfogva az érdekeltek, hogy valamely italmérési jogra, vagy az annak helyébe lépett kártalanítási igényre vonatkozó összes igényeiket és követeléseiket, ideértve a zálogos hitelezőknek azon követeléseit is, a melyeknek bejelentési határideje különben az 1888: XXXVI. t.-c. 21. §-a értelmében, 1889. évi december 31-én jár le, az 1888 : XXXVI. t.-c. 28. §-a alapján vezetendő naplóba leendő bejegyzés végett, az illetékes kir. adófelügyelőnél 1889. évi július hó 31-ig annál bizonyosabban jelentsék be, mert az 1889. évi július hó 31-ike után érkező bejelentésekkel bevezettetni kért bármily igényeket, ha érkezésük előtt az 1889 : XXX11I. t.-c. alapján adott eló'legek erejéig zálogjogok jelentetnének be, ezek áz utóbbi zálogjogok megelőzik. Budapest, 1889. július hó 1-én. W e k e.r 1 e. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Kotaáry József e., szolnoki tszék, bej. aug. 1, félsz, aug. 21, csb dr. Haraszty Emil, tmg. Bathó János. — Malatinszky és Skacel e., budapesti ker. és váltótszék, bej. aug. 21, félsz, szept. 11, csb. Wattay Dezső, tmg. dr. Rusznyák Samu. — „Bachrnch L. H." e., nagykanizsai törvényszék, bej. aug. 10, félsz. aug. 23, csb. Erdődy Lajos, tmg. Kovács Lajos. Pályázatok: A félegyházi jbságnál albirói áll. jul. 13-ig. — A kecskeméti ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jul. 14-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. Hold-utcza 7. szám.