A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 27. szám - Árvaszékek megszüntetése

104 ÍL JOG. nem fogadja el az abból levont következtetést s főleg a kir. törvényszéknek a vádlott önbeismerő vallomására alapított felfogását, mely szerint a vádlott beismerését magában véve és nem kutatva, vájjon azt más adatokkal bizonyított ténykörülmények is támogatják-e vagy nem, — a vádlottnak saját bevallott ténykedésére teljes bizonyítéknak vette és a vádlott ellen az eljárást abból az okból szüntette meg, mert a csecsemő gyermekeknek ölési szándékból állítólag beadott mák főzet nem volt alkalmas a gyermekek halálát előidézni. A vádlottnak önbeismerő vallomása, melyben magát ismételve a legsúlyosabb beszámitású bűntetteknek elkövetésével vádolta, csupán az esetben érdemelne hitelt, ha egyéb, attól külön álló adatok támogatnák; minthogy azonban a gyenge testalkatú gyermekeknek csecsemő korukban történt elhalálozása ily adatnak nem tekinthető, a vádlottnak orvos-szakértőileg megállapított és vallásos rajongásban nyilatkozó zavart elmebeli állapotát tekintve, önbeismerő vallomásának oly megbízhatóság és hatály nem tulajdonitható, mely szükséges arra, hogy ennek alapján bebizonyitottnak volna elfogadható, miszerint vádlott gyermekeinek ölési célzattal mákfözetet adott volna be, minthogy pedig a hullavizsgálat jelenleg e tekintetben eredményre nem vezethetne és e szerint vádlott ellen csupán más ténykörülményekkel nem támogatott bei-mérése forog fenn arra nézve, hogy ő gyermekeinek mákfözetet adott be: vádlott ellen nem forognak fenn elégséges gyanúokok arra nézve, hogy ő gyermekeivel szemben azok életének kioltására irányuló cselekményeket egyátalán elkövetett volna. Ezért e helyütt is vádlott ellen a bűnvádi eljárást meg kellett szüntetni A m. kir. Guria (1889. május 10. 10,52 i. sz. a.) : Tekintve, hogy a meghallgatott orvos-szakértőknek, különösen pedig az országos közegészségi tanácsnak felülvéleménye szerint a mákfőzet, illetőleg a mákfej-por csupán oly »alakban« és »a d a gb a n« beadva, a mint ezt vádlott nő beadottnak állítja, mondatik teljesen hatálytalannak ; a mivel implicite az látszik kifejezve lenni, hogy az más, talán nagyobb adagban beadva, alkalmas szer lehet a csecsemő gyermek életének kioltására, esetleg egészségének megrontására ; tekintve, hogy a jelen esetben, habár az orvosi vélemények által kizártnak tekintethetik, hogy a gyermekek a mákfej-por következtében haltak volna meg; de másrészről teljesen kétségtelen, hogy vádlottnő a nyolc gyermek mindegyikének azon szándékkal adta be azon szert, hogy a gyermek ezen szer bevevése s annak hatása következtében életét veszítse ; tekintve tehát, hogy vádlottnőben az ölési szándék mindenik esetben megvolt és hogy ő ezen szándékát külcselekedetben, még pedig a cél elérésére általa alkalmasnak, sőt a későbbi esetekben többszöri eredményes használat utáu kipróbáltnak tartott véghezviteli cselekedetben felismerésre juttatta, illetőleg szándékát külsőleg is tevékenységbe helyezte ; tekimve, hogy ily esetben, ha az akart eredmény be nem következett, vagy a mi ezzel büntető szempontból ugyanaz, ha az óhajtott eredmény, mint más okok okozota következett be : a véghezvitelt megkezdő külcselekedetben nyilvánult bűnös szándék büntetendő volta nincs feltétlenül kizárva, sőt ellenkezőleg, az ily í cselekmény a btk. 65. §-a értelmében rendszerint megállapítja a kísérletet; ti kintve, hogy a büntetendő kísérlet fenforgása, a kiemelt körülmények mellett, csupán az esetben fogadható el kizártnak, ha a cél elérésére használt eszköz absolute alkalmatlan volt annak elérésére, nem pedig akkor is, ha ez csupán relatíve alkalmatlan eszközt képez; tekintve, hogy a fenforgó esetben az egészségre, ártalmas, illetőleg életveszélyes szer képezvén a kérdés tárgyát, a kisérlet léte, vagy nem léte szempontjából az határozandó meg: vájjon a száraz mákfej-por csecsemőnek beadva egyáltalán, tehát az esetben sem okozhatja-e annak halálát, esetleg egészsége megromlását, ha az nagyobb mennyiségben adatik be, mint vádlottnő beadta, vagy pedig ha az egymásután adatik be a csecsemőnek ? I tekintve, hogy erre vonatkozólag, a rendkívül fontos eset komolyságának megfelelő tüzetességgel nem tartalmaztatik felelet a szakértői véleményben, míg mindkettőnek tartalma azon következtetést látszik támogatni, hogy a kérdéses por a csecsemő életének kioltására, illetőleg egészségének megrontására csupán a használt adagban, tehát csupán relatíve képez alkalmatlan szert: mindkét alsóbb fokú bíróság végzése feloldatik, az első fokban eljáró kir. törvényszék utasittatik: hallgassa meg pótlólag a véleményező orvosokat azon kérdés iránt is: vájjon a száraz és üres mákfej-héj oly méreg, esetleg oly szer-e, mely egyáltalában, tehát nagyobb^ adagban, egyszer, vagy ismételve beadva sem képes a csecsemő gyermek halálát, esetleg egészség háboritását okozni, nevezetesen pedig az epilepticus görcsök létrehozását előmozdítani ? s a szakértő orvosok ezen kérdés tekintetében adaiulott nyilatkozatát felülvéleményezés végett a budapesti tudomány| egyetem orvostani karával is közölvén, ezen szakértői vélemények ' figyelembe vételével újabb végzést hozzon. A szakértő orvosok számba veendik, hogy a »méreg« és "ártalmas szer« fogalom meghatározásai iránt az orvosok és vegyészek között fennálló controversiák a bíróság előtt ismeretesek ; valamint hogy a kir. Curia figyelmét nem kerülte ki, hogy túlságos mértékben használva, a leghasznosabb szer, vagy tárgy is ártalmassá, sőt halálossá is válhatik. A kir. Curia a fentebbi, kérdésnek ekkénti feltevésével a criminalisticai szempont mellőzhetetlen és rendkívüli fontosságú követelményei által vezettetik s meg van győződve, hogy a szakértőknél is ezen kizárólag gyakorlati feladat lesz az irányadó. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvénynek a korcsmai hitel korlátozását szabályozó intézkedései csak az alsó földmivelö- s iparos-osztályhoz tartozó egyénekkel szemben nyerhetnek alkalmazási. A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. Ítélőtábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja, a peres kérdést érdemileg elbirálandónak kimondja s ebből kifolyólag a kir. járásbíróságot sza i bályszerü további eljárásra utasítja. Indokok: Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV-ik törvénycikk IV. fejezete, mely a korcsmai hitelt korlátozza, a jelen perben alkalmazást azért nem nyerhet, mert a törvényhozó e törvény alkotása alkalmából csak az alsó földinivelő s iparos osztályhoz tartozó egyéneket akarta a korcsmai hitelezés utján való károsodástól megóvni, nem pedig az ez osztályhoz nem tartozókat, a kikre nézve az általános magánjogi elvek fenuállanak, ennélfogva tekintve azt, hogy az elsöbiróság felperest keresetével csakis az 1883. évi XXV. törvénycikk 22. 23. §g-ra alapított indok alapjáu utasíttatott el, S. J. földbirtokos alperes irányában azonban a fentebb emiitett indoknál fogva a hivatkozott törvény alkalmazást nem nyerhet, kellett az elsöbirósági Ítéletet megváltoztatni, felperes kereseti jogának megállapításává1, a jelen pert érdemileg elbirálandónak kimondani s ebből folyólag a kir. jbiróságot szabályszerű további eljárásra utasítani. A magyar kir. Guria: A raásodbiróság Ítélete az abbau felhozott indokokuál fogva, de különösen azért hagyatik helyben: mert alperes mint olyan megrendelő, kinek rendeletérc más személyek részére lettek a kérdéses italok kiszolgáltatva, idéztetvén perbe, reá nézve az 1883. évi XXV. t.-c. IV. fejezete alkalmazást nem nyerhet. (1889. évi május hó 24-én 576.) A ki valamely perben hozóit itélet kézbesítési veyényének keltét megváltoztatja oly célból, hogy az itélet ellen a tett elkövetése idejében már elkésett felebbezését beadhassa, a közokirat hamisítás bűntettét követi cl. (Magyar kir. Curia 1889. május 31-én 1,853.) A városi gazdasági tisztviselők nem tekinthetők közhivatalnokoknak. (A m. kir. Curia 1888. okt. 10. 2,241. sz.) Az ügyvédnek azon mulasztása, hogy a fegyelmi eljárás folyamán nyilatkozatát a fegyelmi bíróság felhívására be nem adja, büntetendő fegyelmi vétséget nem képez. (Magyar kir. Curia 1889. május 18-án. 158.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Albrecht Károly e, zágrábi tszék, bej. és félsz. jun. 24, perügyelü és ideigl. trog. dr. Miku'.csics Bogdán. — Vájsz Antal e., debreceni tszék, bej. jul. 15, félsz. aug. 7, csb. Balogh Jmre, tmg. Császy Imre. — Márton Leopold e, szatmárnémetii tszék, bej. jul. 20, félsz, aug. 1, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Vajay Károly. — Pavlovics Koszta e., mitrovicai tszék, bej. és félsz, jul 31, ideigl. tmg. dr. Gojkovics Zsivkó, perügyelö dr. Jokovics György. — Fischer Dálid e., szabadkai tszék, bej. aug. 12, félsz. aug. 21, csb. Olsavszky Jenő, tmg. Matkovics József. — Goldner Róza e., nyíregyházai tszék, bej. aug. 3, félsz. aug. 26, csb. Fejér Barna, tmg. Milotay Gábor. Pályáratok : A pozsonyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. jul. 21-ig. — A debreceni tszéknél díjas joggyakornoki áll. jul. 9-ig. — A budapesti V. ker. jbságnál albirói áll. jul. 11-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'-nál. Hold-utcza 7. szám.