A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 26. szám - A "tőzsdejáték" jelentősége a magyar bűntető törvénykönyvben (Harmadik közlemény)

102 A JOG. vétel megtagadására jelen esetb ín elegendő okot nem képezhettek ; mert a D. a. tartalmilag valónak beismert levelező lap szerint a megrendelés alperes által fix ár mellett, azonban nem fix határidőre szállitandólag történt. Az átvétel másodizbeni megtagadása pedig az volt, hogy felperes 3 •/. a. szerint a burgonya vételárán felül a szállítási költségeket is utánvételileg akarta a vasuttársulat által alperesen bevétetni. A D. a. megrendelés az iránt, hogy az árú fuvarozásának költségei kit terheljenek, intézkedést nem tartalmazván s igy a keresk. törv. 341. §-a értelmében a törvényes védelem a mellett, hogy a más helyről küldött árúk fuvarköltsége a vevőt terheli, harcolván : ezen vélelem ellenében alperest terheli annak bizonyítása, hogy a fenforgó esetben a fuvarozási költség nem őt hanem eladó felperest terheli. Ha tehát alperes ezt bizonyítja, akkor ő jogosan tagadta meg az árú kiváltását s ebből folyólag felperesi kereset őt nem terhelheti, miután a 3 •/. a. szerint a vételáron felül a fuvarköltség is utánvételileg követeltetett tőle ; mig ellen esetben, ha t. i. a vitatott kifogását igazolni nem tudja: öt a követelt szállítási költségekért a felelősség terheli azért, mert azok az által merültek fel, hogy ő az árúkat kiváltani vonakodott, a mihez pedig ez esetben joga nem volt. Alperes annak igazolására, hogy a fuvarköltségekre nézve közte és felperes közt az általa vitatott megállapodás létrejött, felperes tagadásával szemben ezt főesküvel kínálván meg, ez azonban ezt visszakínálván, a visszakínált főesküt, miután azt alperes elfogadta, egyéb ide vonatkozó bizonyíték hiányában alperesnek a rendelkező rész értelmében megítélni, illetve a per kimenetelét ezen főeskü le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. Az átadás alperesnél 3 '/. a. szerint másodízben is megkiséreltetvén s igy a 2 •/. szerinti első izbeni átvétel megtagadásának jogkövetkezményeit felperes hallgatag elengedvén alperesnek : ezen körülmény egymagában a íenforgó esetben alperes hátrányára be nem számitható, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1888. okt. 29. 8.181. sz. a.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasitja, stb. Indokok: A kereskedelmi törvénynek a jelen esetre alkalmazandó 352. §. értelmében abban az esetben, ha a vevő a vételár megfizetésével késik és az árú még átadva nem lett, az eladó tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését, t. i. az árú átvételét és a vételár megfizetését, ugy a késedelemből eredő kár megfizetését követelheti; vagy az árút a keresk. törvény 347. §-ában foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladhatja és egyúttal a kár megtérítését igényelheti; vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az meg nem köttetett volna. Felperes azonban nem ezen vagylagos jogok valamelyikét választotta, hanem dacára annak, hogy az árút lakhelyére visszahozatta és a vasúttól átvéve a felett, mint ismét sajátja felett rendelkezett és ez által a szerződéstől elállott, a felmerült fuvarköltség megtérítését alperestől kár címén követeli, minthogy azonban a ker. törvénynek idézett 352. §. értelmében a vevőnek abban az esetben, ha a szerződéstől elállott, kártérítést is követelni joga nincs ; ennélfogva felperes keresete törvényes alappal nem bírván, őt azzal feltétlenül elutasítani kellett stb. A in. kir. Curia (1889. évi április 5. 32/v. sz. a.) : a másodbiróság ítélete az abban foglalt indokoknál fogva és még azért is helvbenhagyatik : mert a vevő részéről át nem vett árúnak a ker. törv. 351. §. értelmében letétele, vagy ezen §., illetőleg a 352. §. értelmében eladatása lényegileg az ügyletnek eladó részéről teljesítését képezi és mindkét g-ban a vevő késedelméből eredt követelhetése ahhoz van kötve, hogy eladó maga részéről a szerződést teljesítette legyen, vagy legalább keresete arra is legyen irányozva, hogy vevő a teljesítés elfogadására köteleztessék ; e nélkül pedig pusztán kártérítés nem igényelhető. Miután pedig eladó felperes sem az árút le nem tette, sem a kereskedelmi törvény 347. §-ában meghatározott módon alperes rovására el nem adatta, végre keresete nincs arra is irányozva, hogy alperes az árú átvételére köteleztessék, a csupán és egyedül az alperes átvételi késedelméből támadt kárnak megtérítésére irányzott kereseti követelés nem bír jogalappal, stb. Megtámadási perben a felhatalmazás, mely a tömeggondnok részérc a csődtörvény 160. §-a szerint megkívántatik, a per folyama alatt is pótolható, illetve kiállítható. (M. kir. Curia 1888. dec. 27. 8,295. sz.) Az elévülést csak az illetékes bíróság előtt indított per szakítja meg. A kereset nem a keresetlevélnek postára adása, hanem annak az iktató hivatalba érkezése által tekintetik meginditottnak. A budapesti kir. törvényszék : Az alperes pesti hazai első takarékpénztár-egyesület részére a bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1886. évi 9,603, 12,279. és 12,280. sz. a. kelt végrehajtást elrendelő végzései alapján a foganatosítás iránt megkeresett gálszécsi kir. járásbíróság 1886. évi 317., 436. és 435. szám alatt kelt végzései folytán a Gálszécsen 1886. április 2-án felvett jkönyv szerint 3,500 frt, 1,200 frt és 560 frt 25 kr. és járulékai kielégítése végett a gálszécs-terebesi hitel-népbank, mint végrehajtást szenvedett ellen ennek ingóságaira kötvényi, folyó számlabcli és a falkuti 101. és 36. számú tjkvekben 22,000 frt és 2,000 frt erejéig bekeblezéssel biztosított követeléseire foganatosított végrehajtás hatálytalannak kimondatik. Indokok: A kereset tárgyát az alperes részére az időközbeu csődbe jutott gálszécs-terebesi takarékpénztár ellen vezetett végrehajtás hatálytalanságának a csődtörvény 27. §. 2. pontja értelmében való kimondása képezvén, tekintve, hogy felperes alperes ellen a sátoralja-ujhelyi kir. törvényszéknél 1886. évi július hó 3-án 5,487. sz a. beadott keresetével ugyanezen tárgy iránt pert indított; tekintve, hogy ezen kereset alapján az eljárt bíróság a per felvételére határnapot tíizött ki és csak az alperes által a per folyamában beadott illetékességi kifogások következtében és az iránt megtartott tárgyalás folytán mondotta ki magát ezen perre nézve illetéktelennek az eljárt bíróság ; tekintve tehát, hogy jelen esetben az 1881 : LIX. t.-c. 5. §. s különösen ennek végső intézkedése irányadó, mihez képest a jelen perbeni eljárás folytatásának tekintendő, ezeknél fogva, bárha a kereset ezen kir. törvényszéknél csak 1886. október 5-én, vagyis a csődnek a felperes cég ellen 1886- ápril 3 án történt elrendelése után már lejárt félévi határidő után érkezett be, az alperes által a kereset ellen a csődtörvény 37. §. értelmében érvénvesiterji kívánt elévülés a jelen esetben bekövetkezettnek nem tekinthető. Az ügy érdemére nézve stb. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperes csődtömeget keresetével elutasítja. Indokok: A megtámadási jog a csődtörvény 37. §. szerint a csődnyitás napjától számított 6 hónap alatt elévül. A gálszécsterebesi hitel-népbank részvénytársaság ellen a csőd 1886. április 3-án nyittatott meg, felperes csődtömeg jelen megtámadási keresetét 1886. okt. 5-én a csődtörvény 37. §-ban kiszabott 6 hó eltelte után índitotta meg. Nem lehetett figyelembe venni felperesnek alperes elévülési kifogásával szemben felhozott azt a védekezését, hogy ugyancsak a jelen per tárgyát képező megtámadási jog érvényesítése iránt a s.-a -újhelyi kir. törvényszék előtt már pert indított, ezzel a keresettel pedig az elévülést megszakította, mert a mint a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék 8,129/1888. sz. átirata mellett megküldött iratokból kitűnik, felperes ezzel a keresetével birói illetékesség hiányában elutasittatott, már pedig az elévülést az általános jogelvek szerint csak az illetékes bíróság előtt indított per szakítja meg. De nem forog fenn jelenleg az 1881. LIX. t.-c. 5. §-ának esete sem, mert felperes a s.-a.-újhelyi kir. törvényszéknek a birói illetékesség tárgyában 1886. augusztus 17-én 6,27l. sz. a. hozott végzése ellen 6,617. sz. a. beadott felfolyamodását 7,503/86. sz. kérvényében azzal az indokolással, hogy az elévülés meggátlása végett új keresettel lépett fel, visszavonta és ennek következtében az első keresettel megindított per iratai az illetékes budapesti kir. tszékhez az 1881. LIX. t.-c. 5. §-hoz képest át nem is tétettek. Jelen per tehát a s.-a.-újhelyi kir. törvényszék előtt indított, a felfolyamodás visszavonása által befejezett s az idézett §. értelmében sem felperes kérelmére, sem hivatalból át nem tett per folytatásának nem is tekinthető. De nem lehetett figyelembe venni felperesnek azt a védcI kezését sem, hogy az F) alatti postai feladási vevény szerint a kereset indítása által szakittatik meg, a kereset pedig nem a keresetlevélnek postára adása, hanem annak az iktató hivatalba érkezése által tekintetik meginditottnak, a keresetlevél pedig a F) alatti okirat szerint az iktató hivatalba 1886. okt. 5-én a beiktatás napján érkezett. Ezek szerint felperes csődtömeg megtámadási joga jelen kereset indításakor már elévülvén, felperest keresetével elutasítani s mint pervesztest a perköltségben elmarasztalni kellett.