A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 1. szám - Nyilt kérdések és feleletek. 1. [r.] Mi teendő ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar? (Kérdés)

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog-< 1. számához. Budapest. 1889 január 6-án. Köztörvényi ügyekben. Házasfeleknek valamely adóssági viszonyra nézve egymás irányában, bar közjegyző elötl tetl beismerései, harmadik személyek ellen is érvényesíthető dologi jog (tulajdon átruházás) szerzésére elesendő címet nem képezhetnek. A Kolozsvár városi kir. járásbíróság (1887. december 31-én 8,348/p. 1888.): Köváry Mihály ügyvéd által képviselt M. Marcelné D. Josefin felperesnek, Dobai Antal ügyvéd által védett kolozsvári kisegítő takarékpénztár elleni igén} perében itélt: az igénypernek hely adatik s az igényelt tárgyak a végrehajtás alól feloldatnak. Indokok: M. Marcelné a D. Albert kir. közjegyző 1886. évi február hó 2-án 92/86. ügysz. a. kötött és az iratokhoz hiteles kiadványban mellékelt közjegyzői okirattal hitelt érdemlő leg kimutatta, hogy a lefoglalt kölcsönkönyvtárt M. Marcel végrehajtást szenvedőtől még a végrehajtás foganatosítása előtt tulajdonjoggal megszerezte és az neki kijelölés által át is adatott. Azon körülmény, hogy M. Marcell a vételárt megkapta vagy sem, ez igényperben ép oly kevéssé képez döntő körülményt, valamint hogy a foglaltató által színleltnek nyilvánított ügylet által netáni kijátszása és megkárosításáért a hitelezőknek az illetők ellen fellépni külön perre, avagy épen bűnvádi eljárásra tartozik, de itt nem is bizonyittatott. Ezen igényper rendjén felperesnőnek a lefoglalt tárgyakhozi jogos igénye volt vizsgálandó csupán, mí részben felperesnő a becsatolt közjegyzői okiratban az ]874: XXXV. t.-c. 54. §-ához képest a jogos szerzésre elegendő címet és módot kimutatta. A mi az 1—11. t. a. lefoglalt könyvtári felszerelvényeket illeti, ezek, mint a könyvtár elmaradhatlan kellékei, quasi tartozékai, a fődolog sorsát osztják. Ezek alapján a lefoglalt ingók, melyeknek ugyanazonossága sem vonatott kétségbe, a foglalás alól feloldandók voltak. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla (1888. június hó 12. 3,142/p. 1888.): Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperes igénykeresetével elutasittatik. Indokok : Mellőzve, hogy a kereset alapjául szolgáló befektetett okiratban eladó részéről tett kijelentés az abban emiitett könyvtár tulajdonjoga szerzése végett szükséges átadás igazolására nem elegendő s mellőzve, hogy felperes azt, miszerint neki eladó férje ellen csakugyan fennállott ama 3,000 frt kölcsön követelése, mely vételárul köttetett, bizonyítani meg sem kísérletté, ama közte és végrehajtást szenvedő férje között létrejött adásvételi szerződés alperes ellenében joghatálylyal nem bir, egyrészről mivel az annak tárgyát képező könyvtár továbbra is eladó férje birlalásában meghagyatott s mivel felperes nem vonta kétségbe, hogy alperesnek végrehajtást szenvedő férje elleni követelése már akkor fennállott, mikor a könyvtár tulajdonjoga reá, felperesre állítólag átruháztatott, miből nyilvánvalóan kitetszik, hogy amaz átruházás csak felperes kijátszására irányuló szándékból történt, a foglalási jegyzőkönyv l—11. tétele alatt összeirt tárgyakhoz pedig a tulajdonjog szerzése címét s módját felperes nemcsak nem bizonyította, de még elő sem adta, minélfogva felperes alaptalan keresetével elutasitandó volt. A m. kir. Curia (1888. november hó 13 án 8,348/p. 1888.): A másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokainál fogva, annál is inkább, mert habár a közjegyzői okiratban foglalt jogügylet a házastársak közt érvényes, ebből még nem következtethető, hogy az jogot szerzett harmadik személyek ellenében is érvénynyel birjon, miután a házastársaknak egymás irányában tett beismerései harmadik személyek ellenében is érvényesíthető dologi jog szerzésére nem elegendők. Megtámadott végrendeletben foglalt hagyomány az örökösök ellen a hagyatéki eljárás befejezése előtt nem érvényesíthető. Az uj-aradi kir. jórásbiróság; (1887. deczember hó 14-én 4,664 p. 1887.) : N. szül. Kn. Katalin felperesnek Kn. Gáspár alperes elleni 100 frt iránti perében itélt: alperes köteles a kereseti tőkét megfizetni. Indokok: A póttárgyalás során s a beszerzett hagyatékf iratok által megerősítést nyert azon körülmény, hogy alperes néhai P. Regina után vagyont örökölt s minthogy kétségtelenül meg van állapítva, miszerint a kereseti követelés emiitett örökhagyónő által felperes javára végrendeletileg hagyományoztatott s minthogy ezen ténykörülménynyel szemben az 1 •/. és 2 /. alatti bizonyítványok, melyek valódiságát felperes kétségbe nem vonta, mint a jelen per elbirálására befolyással nem birók, figyelembe vehetők nem voltak, mert azok alperesnek örökhagyója irányában fennállott s a jelen ügygyei nem kapcsolatos külön kötelezettségére vonatkoznak, a mi már abból is kitűnik, hogy néhai P. Regina örökhagyó a kereseti 100 irtot felperesnő javára hagyományozta, a mit a •/. és 2 •/. alattiak ide tartozósága esetén nem tehetett volna, továbbá, hogy alperes a végrendeletet és ennek intézkedéseit nyiltau tagadta, alperest öröksége erejéig újabban is elmarasztalni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla (1888. május 18.3,429/p. 1888.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A beszerzett hagyatéki iratokból az tűnik ki, hogv a néhai P. Regina hagyatékára nézve folyamatba tett örökösödési eljárás még nincs befejezve s hogy az eljárás folyamán az örökhagyó által hátrahagyott végrendelet ellen kifogások tétettek. — Ekként a kereseti jog megállapítására a megtámadott végrendelet bizonyítékot nem képezhetvén, ez okból felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1888. november 16. 7,035/p. 1888.) A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Adalék a „földbirtok" fogalom meghatározásához bírói hatáskör szempontjából. A nyitrai kir. járásbíróság f 1887. jun. 26. 4,664. sz. a.): Balázsovich; József ügyvéd által képviselt B. Józsefné felperesnek, dr. Kállai Ármin ügyvéd által képviselt P. István alperes ellen visszahelyezés iránt indított perében a keresetnek megfelelöleg itélt, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1887. nov. 23. 34.937. sz. a.): Az elsőbiróságnak a birói illetékesség kérdésében hozott végzését és a per érdemében hozott ítéletét a megelőzött eljárással együtt megsemmisíti és a keresetlevélnek felperes részére leendő visszaadását elrendeli. Indokok : A peres felekkel a helyszínén megtartott tárgyalás alkalmával kiderülvén, hogy a visszahelyezési Kereset tárgya egy catastralis holdat meg nem halad, ily esetben pedig az 1877 : XXII. t.-c. 11. §. rendeletéhez képest az ügy elbírálása a kisebb polg. peres útra tartozik, melytől való eltérésnek még a felek beleegyezése folytán sincs helye; ugyanazért, stb. A m. kir. Curia (1888. jul. 4. 3,096. sz. a.): A másodbiróság végzésének megváltoztatása mellett a birói illetékesség kérdésében az elsőbiróság végzése hagyatik helyben s ennek folytán a másodbiróság a per érdemleges átvizsgálására utasittatik. Okok : Az 1887. évi jun. 25-én felvett birói szemle által kiderittetett, hogy azon terület, melynek használatába felperes magát visszahelyeztetni kéri, egy oldalról kőfallal van bekerítve, két oldalról pedig fákkal s a perben álló felek épületeivel van környezve; kétségtelen tehát, hogy az 1877 : XXII. t.-c. 11. §. 9. pontjában érintett földbirtoknak minősithető nem lévén, az ezen területen állítólag elkövetett birtokháboritás a kisebb polg. peres útra terelhető sem volt; miért is, stb. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha a közadós valamely tartozást válságos időben nem készpénzben — a mire a kötelezvény értelmében egyedül van kötelezve — hanem árúk átadásával törleszt, az vélelmezendő, hosry ezen cselekvény a hitelezőket károsító szándékból történt. Az ily jogcselekmény megtámadása esetében alperesen áll oly tényeket igazolni, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekvény, vagyis az árúnak fizetés gyanánt történt átvétele idejében, a közadósnak a hitelezőket károsító szándékáról tndomása nem volt. A lőcsei kir. törvényszék: Felperes kereseti kérelmének hely adatván, minek folytán közadós R. A. azon jogcselekménye, mely szerint 1885. évi augusztus hó 24-én a B) alatt felsorolt és 2.(;00 frt 64 krra becsült bolti árúcikket alperesnek birtok és tulajdonába bocsátotta, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak