A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 26. szám - A "tőzsdejáték" jelentősége a magyar bűntető törvénykönyvben (Harmadik közlemény)

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 26. számához. Budapest, 1889. június 30-án. Köztörvényi ügyekben. Közösnek tekintetik oly okmány, mely az érdekelt felek vagy Jogelődjeik kölesönös Jogalkotó, vagy jogmegsziintetö nyilatkozatait tartalmazza, vasry közös jogelődjük viszonyaira vonatkozván, az utódok jogaira is kihatást gyakorol, vagy abból a célból készült, hogy mindkét fél érdekében bizonyítékul szolgáljon. A budapesti keresk. és váltótszék : Dr. Szörényi Lipót ügyvéd által képviselt L. Sándor felperesnek, dr. Stiller Mór ügyvéd által védett G. Adalbert alperes ellen 1,600 frt s jár. iránt indított perében határozott: A felperes által vezetett s felperesnek alperessel feliállott üzleti összeköttetésére s különösen a közvetítése mellett eladott árúkra s az alperes részére átadott összegekre vonatkozó feljegyzéseit tartalmazó s felperes által átvizsgálás végett alperesnek átadott árúkönyvecske közös okiratnak kimondatik s alperes ezen árúkönyvecskének felperessel való közlésére köteleztetik, megjegyeztetvén, hogy az okirat közlésére határnap jelen végzés jogerőre emelkedése után hivatalból fog kitüzetni s hogy a mennyiben alperes a kitűzendő határnapon az okiratot nem közli, annak felperes által állított tartalma bebizonyitottnak fog tekintetni. Indokok: Tekintve, hogy alperes beismeri azt, hogy a felperes által közöltetni kívánt feljegyzési könyvecskét felperestől átvette s hogy az perbeli képviselőjének jelenleg is birtokában van; tekintve továbbá, hogy alperes azt is beismeri, hogy az említett könyvecske felperesuek a felek között fenállott üzleti összeköttetésre vonatkozó feljegyzéseit tartalmazza ' hogy azt felperes, mint saját okiratát neki csak átvizsgálás végett adta át s igy felperesnek joga van a saját tulajdonát képező s alperesnek csupán átvizsgálás végett átadott okiratot alperestől visszakövetelni, annál inkább megilleti tehát őt az a jog, hogy ezen okiratnak közlését alperestől követelhesse; ennélfogva az emiitett okiratot, mint olyant, melynek felperessel való közlésére alperes köteles, közösnek kimondani s a prts. 188. §-a alapján annak közlésére alperest az idézett szakaszban meghatározott joghátrány terhe mellett kötelezni, az ugyanott előszabott eskünek megítélését pedig, tekintettel arra, hogy alperes maga is beismeri, hogy a kérdéses okirat rendelkezése alatt áll, mint feleslegest mellőzni kellett. (1888. ápr. 17. 17,002. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbíróság végzését megváltoztatja, felperest közös okirat előterjesztése iránti keresetével elutasítja. Indokok: Felperes ellenfelének átadott s közöttük fenállott üzleti viszonyra vonatkozólag feljegyzéseket tartalmazó könyvecskét állítja közös okiratnak s annak közlését igényli; a kérdéses könyvecskének közös okirati jellegét pedig abba fekteti, hogy annak alapján a peres felek leszámoltak s azt alperes megbízottjai több ízben felülvizsgálták. Az a körülmény azonban, hogy a kérdéses könyvecskét, mely alperes állítása szerint csakis felperesnek egyoldalú feljegyzéseit tartalmazza, alperes megbízottjai átvizsgálták s alperes könyveivel összehasonlították, még ha e körülmények bizonyítva is lennének, a könyvecskét közös okirattá nem teszi, még pedig annál kevésbé, mivel felperes nem is állította, hogy alperes vagy annak megbízottjai a netáni leszámolások eredményeiről, vagy az egyes részek helybenhagyásáról a könyvecskébe tanúsítványokat bejegyeztek volna. Közös okiratot csak az az okmány képez, mely az érdekelt felek vagy jogelődjeik kölcsönös jogalkotó vagy jogmegszüntető nyilatkozatait tartalmazza, vagy közös jogelődjük viszonyaira vonatkozásánál fogva az utódok jogviszonyaira is kihatást gyakorol, vagy abból a célból készült, hogy mindkét fél érdekében bizonyítékul szolgáljon. Minthogy pedig a felperes által leirt könyvecske ily ismérvekkel nem bir: az közös okmánynak nem tekinthető, sem pedig annak előterjesztése alperestől a prts. 188. §-a alapján alkeresettel nem követelhető, hanem felperes e könyvecske kiadását csak önálló keresettel igényelheti. (1888. okt. 15. 3,824. váltószám.) A in. kir. Curia: A másodbiróságnak végzése az abban felhozott okoknál fogva és még azért is helybenhagyatik : mert felperes a prts. 188. §-a alapján közös okirat előterjesztését alkereset utján kérvén, a keresk. törv. 34. §-a, mely a per folyamában valamely fél kérelmére az ellenfél könyveinek felmutatása iránt intézkedik, a jelen esetre nem alkalmazható; s mert a prts. 188. §-a szerint az alkereset folytán, tekintet nélkül a tulajdonra, az okirat közösségének kérdése iránt lévén határozat hozandó, el nem fogadható felperesnek azon felebbezésbeli érvelése, hogy a kérdéses okirat az ő tulajdonát képezvén és igy neki arra nézve önálló keresethez, mint többhez lévén joga, az okirat közlése iránti kérelme, mint kevesebb, meg nem tagadható. (1889. febr. 26. 1,340. váltószám.) A haszonbérleti viszonyból eredő s 500 frtot meghaladó kártérítési keresetekre nézve még önkéntes alávetés esetére sincs helye eltérésnek a törvényszékek illetőségétől. (Magy. kir. Curia 1889. május 31-én. 8,730.) • A törvényes zálogjog, melyet az 1881 : LX, t.-c. 72. §-a kibérelt helyiségben és a haszonbérelt jószágon lévő ingóságokra megállapít, nem a bérbeadó személyéhez, hanem u bérkövetelés minőségéhez van kötve s ugyanezért e követeléssel együtt másra is átruházható. A bérbeadó engedményese tehát ily esetben a törvényes zálogjoggal terhelt ingók árverési vételárából a foglaltató hitelezőket megelőző rangsorozatban kielésritendö. (M. kir. Curia 1889. ápr. 26. 723. sz.) Kereskedelmi, csőd-' és váltóügyekben. A ker. törv. 352. §-a taxatíve sorolja fel az eladó jogait a késedelmes vevővel szemben. Ha az eladó az árúkat visszaszállittatja, ez által a szerződéstől elállottnak tekintendő. Nincs tehát jogosítva az ide-oda szállitás költségeinek, mint kárának megfizetését követelni a késedelmes vevőtől. A kártérítési követelés feltétele, hogy az eladó kötelezettségét a maga részéről teljesítette legyen vagy legalább keresete arra is legyen irányúba, hogy a vevő a teljesítés elfogadására köteleztessék. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság (1882. nov. 2;}. 21,619. sz. a.): Dr. Kármán Bertalan ügyvéd által képviselt C. Sabbo & Comp. cég felperesnek dr. Reinitz Jakab ügyvéd által képviselt Achs K. alperes ellen 31 frt 29 kr. és jár. iránti kereskedelmi perében következő Ítéletet hozott: Ma alperes Achs Henrik üzletvezetője személyében főesküt tesz arra, hogy felperes a D. a. levelező lappal megrendelt árúknak Budapestre küldésével járó fuvarbérnek fizetését alku szerint magára vállalta, az esetben felperes keresetével elutasittatik, különben köteles leend a kereseti 31 frt 29 kr. tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Felperes azért követel 31 frt 29 kr. szállítási költséget alperestől, mert — úgymond — alperes a neki küldött málta-burgonya átvételét megtagadta és ennek folytán neki a Triesztből Budapestre és visszaküldés körül 31 frt 29 kr. szállítási költsége támadt. Alperes beismervén, miszerint felperesnek a szállitás körül 31 frt 29 kr. költsége tényleg felmerült, azon kérdés bírálandó el, vájjon jogosítva volt-e alperes a burgonyaátvételt megtagadni, miután saját beismerése és a cs. kir. szab. déli vasút üzleti igazgatóságának 18,729/87. sz. alatt beérkezett átirata szerint a burgonya átvételét két izben tagadta meg. Alperes az átvétel első izbeni megtagadásának okául azt hozta fel, hogy felpereshez árleengedésért folyamodott, miután az árú megrendelése és megérkezése közti időben a burgonya napi ára tetemesen csökkent és mert felperes az árút csak két hét múlva a megrendelés után küldte el. Ezen körülmények azonban az át-