A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 26. szám - Az erdélyi birtokrendezések kérdéséhez

100 A JOG. Sámuel és tramern-marienthali részvénytársaság érdekében csalás miatt fentartott vádra nézve kérdés tárgyát csak az képezheti, hogy ezek irányában követett-e el vádlott a btk. más rendelkezésébe ütköző csalást; ez irányban azouban, tekintve, hogy vádlott a hitelt az érintett cégtől nem ravasz fondorlattal eszközölte ki s azoknak követelése az 1881. évi május 17-én megkezdett végrehajtások idején még le sem járt; tekintve, hogy a vádlott ellen vezetett végrehajtások feltételezett csalárd eljárásra alapot csak az esetben szolgáltatnának, ha a rokonok minden más hitelezőt megelőztek volna; azonban ezek előtt a vádlottal érdekközösségben nem állott hitelintézetek a vagyont annyira kimerítették, hogy azok követeléseikre csak nagyon csekély részben nyertek kielégítést; tekintve végre, hogy az eljárás folyamán nem cáfoltatott meg vádlottnak az a védelme, hogy vagyona tartozási állapotát fedezte; mert 15,947 frt 23 kr.-nyi adóssággal szemben a végrehajtási becsű szerint 17,565 frt értékű vagyonnal rendelkezett s ez ellen döntő súly nem tulajdonitható sem annak, hogy a bűnvizsgálat folyamán ismételt becslés alkalmával az árú tár csak 8,976 frt 56 krra értékeltetett, sem annak, hogy ezekért árveréseD csak 7,639 frt lV/2 kr. folyt be; arra nézve sem forog fenn bizonyitó adat, hogy vádlott magánvádlók ellen a csalásnak bármelyik nemét elkövette volna; miért is őt az ellene emelt vád alól minden tekintetben felmenteni kellett. Perújítás csak az anyaperben hozott euriai Ítélet kihirdetése ntán kérhető. Vétkes bukás vétsége miatt vádolt S. Victomak perújitási kérvényi ügyében .. . A temesvári kir. tszék a következő végzést hozta : Minthogy a vádlott ellen hozott harmadbirósági Ítélet még kihirdetve nincs, jelen kérvény, mint időelőtti, figyelemmel a 6,326/1888. ftő. számú elutasító végzésre is, hivatalból visszautasittatik. A budapesti kir. itélő tábla a következő végzést hozta: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzését megváltoztatja, a perújitási kérvényt elfogadja és utasítja a kir. törvényszéket, hogy az érdemben hozzon határozatot. Indokok: A harmadbiróság által hozott ítélet azonnal jogerős s annak jogereje nem függ a kihirdetéstől. Azért a harmadbirósági ítélet hozatala után azonnal lehet a perújítást kérni. A kir. törvényszék végzését tehát megváltoztatni, a perújitási kérvényt elfogadni s a kir. törvényszéket utasítani kellett, hogy a kérelem érdeme felett hozzon határozatot. A m. kir. Curia a következő végzést hozta: Minthogy a jogerős kir. curiai ítélet foganatba vétele csakis annak szabályszerű kihirdetése után eszközölhető; tehát a bíróság is a végrehajtásnak a perújítással kapcsolatos elhalasztása iránt is alaposan csak a kihirdetés után határozhat; miután maga vádlott sem tudhatja hitelesen a perorvoslattal megtámadott jogerős Ítélet tartalmát és különben is a halasztási kérelemnek ily időelőtti benyújtása ellenkezik a fenálló jogrenddel : ezen okokból a kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával a temesvári kir. törvényszék elutasító végzése hagyatik felhozott indokainál fogva helyben. (1889. márc. 6. 11,019/1888. B. sz.) A btk. 359. §-ában tiltott sikkasztás csak akkor állapitható meg, ha a foglalás perrendszerüleg foganatosíttatott és különösen az elidegenítési tilalomra Taló figyelmeztetés megtörtént. (Btk. 359. §.) A versééi kir. járásbíróság: S. Jankut és S . Pant a CsVaszilie kárára elkövetett s a btk. 359. §-a szerint minősülő sikkasztás vétségében vétkeseknek mondja ki s ezért őket egyenként két-két napi fogházra ítéli. Indokok: A kihallgatások során és vádlottak beismerése alapján kiderült, hogy a bíróilag lefoglalt tárgyak mindegyikét vádlottak elsajátították ; jelesen elfogyasztották a bort és a disznót, az ökröket pedig másodrendű vádlott eladta. Súlyosító körülmény mindkét vádlottra, hogy már büntetve voltak, enyhítő egyiknek fiatal, másiknak elöhaladott kora és mindkettőjük vagyontalansága. (1887. dec. 7-én, 7,085. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Vádlottak büntetett előéletére és az eltulajdonított, illetve eladott tárgyak értékére való tekintettel, a vádbeli cselekmény súlyosabb beszámítás alá esvén, a kir. ítélő tábla vádlottak fogházbüntetését egyenként egy-egy havi tartamra felemeli ; egyúttal pedig a btk. 359. §-ának végpontja alapján őket egy-egy évi hivatalvesztésre is ítéli s ezzel a változtatással a kir. járásbíróságnak fentebbi keletű éa számú ítéletét indokainál fogva- és a vádlottat korára enyhítő körülményként történt hivatkozás mellőzése mellett helybenhagyja. (1888. május 15-én, 2,975. sz.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a végrehajtató Cs. Vaszilienek vádlott S. Janku és S. Pan elleni kielégítési végrehajtási ügyében az 1884. évi nov. 24-én felvett jegyzőkönyv szerint az elrendelt kielégítési végrehajtás nem törvényszerüleg foganatosíttatott ; tekintve, hogy a lefoglaltaknak kijelentett tárgyak a végrehajtás foganatosítása alkalmával jelen nem volt vádlottakra nem bízattak, ők azoknak megőrzési kötelezettségükre tettleg nem figyelmeztettek, ennélfogva nem is való, hogy ama tárgyak a jegyzőkönyvben emiitett figyelmeztetés mellett hagyattak volna vádlottak kezelése alatt; tekintve, hogy ezek szerint azon feltételeknek, melyek a btk. 359. §-a alapján az abban meghatározott cselekmény ismérveit képezik, egyike sem forog fenn : az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának 1. pontja alapján vádlottak felebbezésének hely adatik s mindkét alsóbbfokú biroság Ítéletének megváltoztatásával vádlottak a vád alól felmentetnek. (1889. február 27-én, 168. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,243. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság csakis az erdekeltek részéről hozzá intézett felebbezés alapján hoz határozatot, az ügyeknek hivatalból való felülvizsgálatára tehát hivatva nincsen. (1889. évi 623. sz.) 1,24.6. Az illetéki díjjegyzék 03. t. B. 3. jegyzete alapján járó 4?'j'io°/o'£'s illeték csakis a hagyatéki adósságoknak az ingókból nem fedezhető' része ntán fizetendő. Az illeték megszabásánál az adósságok összegéhez a köteles rész cítnén kifizetett összeg, valamint a iiagyományok értéke hozzá nem üthető. (1888. évi 11,778. sz.) 1.247. A részvénytársnlatok gyártelepei és gyári célokra szolgáló épüli tci — akár adókötelesek azok, akár nem — illetik egyenérték alól mentesek. E mentesség azonban bányászati célokra szolgáló adóköteles ingatlanokra ki nem terjed. (1888. évi 12,163. sz.) 1.248. Bíróilag elárverelt ingók vételárának kielégítési sorrendet megállapító végzés elleni felfolyamodás az ül. dtjj, 13. t. IV. 14. pontjában meghatározott bélyegi!leték alá esik(1888. évi 12,207. sz.) 1,241). Szakértői díjak és költségek megállapítása tárgyában hozott végzések ellen intézett felfolyamodások bélyegkötelesek. (1888. évi 12,141. sz.) 1,230. Ha valamely telek tulajdonosa az azon általa újonan emelt háznak a telekkönyvben való kitüntetését kéri, ez a kérvény csak ívenként 36 kros bélyeggel látandó el. (1888. évi 12,206. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Schwartz Lázár e., m.-vásárhelyi tszék, bej. aug. 1, félsz, aug. 16, csb Birthler Frigyes, trrg dr. Wermescher E. Ödön. — Fricll Soma e., n.-váradi tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 21, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Ebrlich Mihály. — Borbély László e., pestvidéki tszék, bej. aug. 7, félsz, szept. 9, csb. Végh József, tmg. Parall Ferencz. — Irányi és Nebesze., s.-a.-ujhelyi tszék, bej. aug. 3, félsz. aug. 26, csb. Oroszy Géza, tmg. dr. Kossuth János. — Dénes Engl e., fehértemplomi tszék, bej. ju!. 14, félsz, jul. 24, csb. dr. Lallossevits János, tmg. Üsztoics Iván. — Haselmayer István e., debreceni tszék, bej. és félsz. jul. 27, csb. dr. Dicsöffy Sándor, tmg. Vályi Nagy Gusztáv. Pályázatok : A győri és n.-váradi tszékeknél díjas joggyakornoki áll. jun. 29-ig. — A n.-váradi tszéknél b i r ó i áll. jun. 30-ig. — A pancsovai tszéknél b i r ó i áll. jul. 5-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. Hold-utcza 7. szám.