A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 25. szám - Árvaszékek megszüntetése, bírói fizetések emelése

96 A j o a. nak fokával ejtett ütéssel követvén el, ez a körülmény is a mellett bizonyít, hogy a szándék nem az ölésre, hanem csupán testi bántalmazásra volt irányozva. A m. kir. Curia (1889. május 24. 139. sz. a): Tekintve, hogy a bíinvizsgálati adatok szerint a jó előéletű vádlott, midőn ennek neje a veszekedő természetű és iszákos anyósa (vádlottnak anyja) által jogtalanul bántalmaztatott, neje védelmére kelt, saját anyja vádlott testének egyik legérzékenyebb részét, heregolyóit megragadta és ezeket összeszorítván, az utcára vonszolta s ütlegelte, később pedig, midőn vádlott panaszra akart menni, újólag ugyanoly módon és pedig oly erővel szorította, hogy vádlott fájdalmában jajgatott s ekkor egy esetleg kézügyben lévő fejszét felragadva, intézte azon végzetes ütést, mely anyjának halálát előidézte; tekintve, hogy vádlott két izben volt jogtalanul megtámadva s a végzetes ütést, mely anyjának halálát eredményezte, az anyja által előidézett kinos fájdalma közben s csakis azon célból, hogy magát kiszabaditsa, ejtette s ily helyzetben, ha a jogos önvédelem terét túllépte is, cselekménye a btk. 79. §. 3. bekezdése alapján büntetőjogi beszámítás alá nem vonható : mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete megváltoztattatik, vádlott a fenti szakasz alapján a vád alól felmentetik s azonnali szabadlábra helyezése elrendeltetik. Kézi zftlog mellett elkövetett uzsora; anyagi r>nilás nem egyértelmű a teljes vagyoni tönkremenéssel; elegendő az aránylagos kár szenvedése. (1883 : XXV. t.-c. 1. §.) A g'.yó'ri kir. törvényszék : S. József az 1883. évi XXV. t.-c. 1. §-ába ütköző uzsoravétségben vétkesnek kimondatik. Indokok: Vádlott beismerésével, az általa Nezsideren, 1887. évi május hó 6-án kiállított eredeti nyugtával és T. Leo károsnak hittel is megerősített és H. Leizer tanúnak vallomásukkal beigazolva lett, hogy vádlott a nevezett károsnak ingó zálogra 10 frt kölcsönt adván, ettől 1887. évi május hó 6-ik napján a kölcsön kiegyenlítésekor kamat fejében 4 frtot vett fel. A káros és H. Leizer tanuk vallomása, ugy a vádlott által kiállított nyugta azt igazolják, hogy vádlott e kölcsönt 1887. évi márc. 1-én adta, a visszifizetés pedig ugyanazon évi május hó 6-án történt s igy vádlott a kölcsön adott 10 frt után két hónapra és hat napra vévén fel a 4 frt kamatot, ez évi 240%-nak felel meg. Vádlott ugyan azt állítja, hogy ő az emiitett kölcsönt 1886. év végén adta károsnak s igy a 4 frt kamatot négy hónapra és hat napra vette fel. Minthogy azonban, ha a vádlott ezen állítása, szemben a káros esküvel is megerősített vallomásával és az önmaga által kiállított nyugtával, valónak vétetnék is, még ez esetben is az általa felvett kamat évi 120%-nak felel meg s igy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti különbség még ez esetben is aránytalanul nagy : ezek alapján vádlott ellen az uzsoravétség tényálladéka meg van állapítva. (1888. márc. 26. 1,266. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét a büntetés tekintetében akként változtatja meg, hogy S. József vádlottat nyolc napi fogházra és az 1877. évi VIII. t.-c. céljaira fordítandó, tizenöt nap alatt végrehajtás terhével fizetendő 2o frt pénzbüntetésre, behajthatlansága esetére két napi fogházra itéli, egyéb részét az Ítéletnek helybenhagyja. Indokok: A felsorolt enyhítő körülményeket oly nyomatékosaknak nem találta a kir. itélő tábla, hogy a cselekményre meghatározott büntetési nem legkisebb mértéke is túlszi^oru büntetés volna, miért is vádlottra a rendelkező részben meghatározott büntetést tartja a vádbeli cselekménynyel arányban állónak. (1888. aug. 27. 15,946. sz.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának fentidézett kelet és szám alatt hozott Ítélete az abban felhozott, illetve az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889- febr. 12. 1888. évi 10,259. sz.) Zárlatnak csak a bűnjelek és a büntetendő cselekmények kiderítésére szolgáló dolgok képezik tárgyát, mig a magánjogi iffények megénása a bűnügyi biztosítási intézkedés utján eszközlendö, melynek (osranatositása végett a polgári biró keresendő meg. A büntető uton elrendelendő biztosítás csak a váddal terhelt egyén vagyonára rendelhető el. (M. kir. Curia 1889. máj. 7. 3,464. sz.) Uzsora miatt nemcsak az emelhet panaszt, ki az uzsorás ü?y. létből eredő kölcsönt felvette, hanem az i?, a ki bár a kölcsönből semmit sem nyert, mégis kezesként, vasry másképen mint kötelezett szerepel és a ki ellen az uzsorás követelés érvényesíttetik. (M. kir. Curia 1889. márc. 11. 45,321. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,233. A m. kir. pénzügyi közig-, bíróság által harmadfokúiéig érdemlegesen felülbírált illetékügyben pótilleték még akkor sem irható elő, ha a bíróság ítéletének indokaiban ráutalt arra, hogy tévedésből kevesebb illeték Íratott elő, mint a mennyi jár. {J888. évi 14,080. sz.) 1.236. Hagyaték kezeléseért nyert jutalom : III oszt. ker. adó tárgyát nem képezi, (1888. évi 12,070. sz ) 1.237. Italmérési jog elleni kihágások miatti panaszok folytán, a közigazgatási hatóságok által felvett jegyzökönyvek bélyegmentesek. (1888. évi 7,603. sz.) 1.238. Fegyelmi határozatok ellen pénzügyőri biztosok által benyújtott felebbezések is bélyegkötelesek. (1888. évi 7,018. sz.) 1.239. Ha eg)' wén több hiteles tkvi kivonat állíttatik ki, az 1 frtos bélyegilleték minden egyes kivonat után külön-külön fizetendő. {1888. évi 11,70a. sz.) 1.240. Ingatlan átruházását tárgyazó szerződés illetéke a dologi kezestől csak abban az esetben követelhető, ha az, a személyes fizetésre kötelezett szerződő felektől be nem hajthat''. (1888. évi 12428. sz) 1,24.1. Fegyelmi ügyekben hozott határozatok illetékmentesek. (1888. évi 8,360. sz.) 1.242. A hitelezőnek ama jövedelme, melyet a neki kézi zálogképen átadott részvények osztalékából élvez: tökekamatadó tárgyát képezi. (1888. évi 13,662. sz.) 1.243. Ha a nyilvános számadásra kötelezi tt vállalatok, társaságok, intézetek és egyesületek a hivatalnokaik és szolgáiknak a magyar korona területén kifizetett illetményei után járó nyugta-bélyegilletéket az év lejártával 14 nap alatt beszállítani elmulasztottak is, e miatt terhükre felemelt illetik vagy bírság ki nem róható. (1888. évi 278. sz.) 1.244. Ház haszonélvezete után járadékadót kivetni nem lehet. (1888. évi 12,818. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöiiy"-1>öl. Csődök: Wollák Samu e., rózsahegyi tszék, bej. jul. 31, félsz, aug. 23, csb. Lattyák János, tmg. dr. Kux Adolf. - Quittner Jakab e., szolnoki tszék, bej. jul. 6, félsz. jul. 22, csb dr Haraszti Emil, tmg. dr. Debreczeni Lajos. — Márczius Ferenc e., n.-kanizsai tszék, bej. jul. 7, félsz. aug. 9, csb. Erdüdy Lajos, tmg. dr. Strem Tódor. — Beátha István e , m.-vásárhelyi tszék, bej jul. 24, félsz. aug. 21, csb. Jakab Rudoif, tmg. Debreczeni Nagy János. — Uesenszky Antal e , deési tszék, bej. aug. 15, félsz. aug. 30, csb. Pap Farkas, trrg. dr. Miháli Tivadar. — Répászky Gyula e., bej. jul. 27, félsz. aug. 22, csb. Teleky László, tmg. Aranyossy Gusztáv. — Schvacz Soma e , miskolci tszék, félsz. jul. 25, csb. Janecsko István, tmg. dr. Meizler Jób. Pályázatok: A ni.-szigeti jbságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 23-ig. — A czeglédi jbságnál aljegyzüi áll. jun. 26-ig. — A b.-gyulai tszéknél két díjas joggyakornoki áll. jun. 20-ig. — A szolnoki jbságnál díjas jogyakornoki áll. jun. 27-ig. — A zentai jbságnál aljegyzői áll. jun. 28-ig. — A győri és n.-váradi tszékeknél díjas joggyakornoki áll. jun 29-ig. — A n.-váradi tszéknél b i r ó i áll. jun. 3(J-ig. Nyomatott a „Pesti könyvniomda-részvény-társaság"-nál. Hold-utcza 7.