A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 24. szám - Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e ujból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégitési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben

212 A JOG. másrészt, mert ha a kereseti váltó biztosítéki minősége nyilván­való lenne is, ez a körülmény önmagában a váltón alapuló köte­lezettséget nem alterálja, s kifogásként sikerrel csak az esetben volna felhozható, ha egyszersmind igazoltatnék, hogy a váltó által fedezett követelés már fenn nem áll, a mi pedig jelen esetben nem történt. Ezek szerint a peressé tett jogviszony az alperes által is valódinak beismert váltó tartalma alapján bírálandó e], stb. miért a fölöslegesnek talált tanuhallgatás iránti kérelmet mellőzni s alperest a törvényes kellékek mindegyikével ellátott váltó alapján marasztalni kellett. Büntetésre méltó cselekmény fenforgása nem igazoltatván, a peres eljárás felfüggesztése s az iratoknak bűnügyi útra való áttétele indokolva nincsen, stb.« A kir. tábla pedig f. évi március hó 7-ik napján 9,247., 9,248/88. s 91. és 613/89. V. számok alatt hozott helybenhagyó íté­leteit mind a négy perben szórói-szóra következően indokolja : »Tekintve, hogy alperes azt, miszerint a lejáratra nézve közte és felperes között a kereseti váltó jelenlegi tartalmától eltérő más megállapodás létesült, nemcsak nem bizonyította, de sőt azt, hogy ez irányban peres felek közt mily megállapodás létesült, még csak fel sem emiitette, stb.; tekintve, hogy alperes még csak nem is állítván, annál ke­vésbé bizonyítván azt, hogy a kereseti váUó által fedezett követelés már fenn nem áll, alperes által a kereseti váltó biztosítéki minő­sége iránt felhozott kifogás még akkor sem lenne figyelembe vehető, ha az általa vitatott biztosítéki minőség igazoltatnék; az első bíróság tehát az ide vonatkozólag felhívott tanuk kihallgatását helyesen mellőzte ; tekintve, hogy a jelen váltóper a peres felek által abban előadottak alapján bírálandó el (—!—) oly büntetésre méltó cse­lekmény jelensége pedig, mely a peres eljárás felfüggesztését maga után vonhatná, a jelen perben fel nem merült stb., a kir. itélő-tábla az elsőbiróság ítéletét az ügy főérdemére vonatkozó részében az itt, a perköltségre vonatkozó részben pedig az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja, stb.« Nos hát, t. szerkesztőség, mondja meg nekem, hogy ez a táblai indokolás mond-e valami újat, a mely az ügyet még jobban tisztázná, vagy a birói elhatározás okait újabb világításba helyezné, s hogy e szerint joggal provokál-e saját indokaira ? Több szem többet lát, de én ugy nézem, hogy az nem egyéb, mint egyszerűen az elsőbiróság indokainak fölmelegitése, már pedig felmelegítve csak egy dolog jó, t. i. a — káposzta. Azt irják önök, hogy a kir. tábla nyakig ül a restanciákban. Lehetetlen. Mert az ilyféle indokolás a restanciák leapasztására bizony nem alkalmas. Sőt talán arra sem, hogy ezen felsőbírósá­gunknak féltékenyen őrzött tekintélyét emelje ! Egy vidéki birö. Irodalom. »Törvényszéki orvosszakérlöi eljárás« című kiváló fon­tosságú műre vettünk előfizetési felhívást. Irta dr. Földváry Elek, v. budapesti tud. egyetemi törvényszéki orvostani tanár­segéd ; Pest m. th. t. főorvosa. A munka tartalma fejezetek sze­rint a következő: Altalános rész. A törvényszéki orvostan lényege, felosztása és létjogosultsága. A törvényszéki orvosi intéz­mény s a törvényszéki orvosi ügy. — A törvényszéki orvos fel­adata. — A szakértők meghívása, azoknak kötelességei és jogai. — A törvényszéki orvos működése a birói szemlénél és lelet fel­vételnél. — Orvos-szakértői forumok. — A törvényszéki orvos végtárgyaláson. — Az orvosszakértő polgári perekben. — A szak­értők díjai. Részletes rész. Élőkre vonatkozó vizsgálatok. I. A nemi életet illető kérdések. — Az ivarképesség meghatáro­zása. (A nem eldöntése. Közösülési, nemzési és fogamzási képes­ség.) A nemi ösztön törvényellenes kielégítése. Erőszakos nemi közösülés. Szemérem elleni erőszak büntette. A fajtalanság. II. Terhesség, szülés, elvetélés körüli orvosi tanúsítás. Terhesség. A szüléssel kapcsolatos orvosi tanúsítás. Elvetélés. III. Az egész­ség elleni bűntények. Testi sértések. IV. Elmeállapotok megfigye­lése. V. Egészségi állapotok megvizsgálása. — Hullák vizsgálata. Hulla - tünetek. A hulla-azonosság — identitás — bizonyítás körüli eljárás. I. A méhből kiürült anyag vizsgálata elvetélés és koraszülés eseteiben. II. Gyermekgyilkosság esetében újjszülöttek hulláinak vizsgálata. III. Erőszakos halállal kimúltak hulláinak vizsgálata. (Akasztás, zsinegelés, beíulás, megfulás, megfojtás, testi sértések követk. elhaltak hullái.) Hullarészek vizsgálata. — Idegen testek vizsgálata I. Bűnjelek vizsgálata. 1. Ondó-, 2. vér-, 3. hajak, szőrök-, 4. mérgek és mérges anyagok-, 5. eszközök vizsgálata. II. Felülvéleményezések (iratok — acták — átvizsgálása.) A mii körülbelül 15—20 nyomtatott ivet fog kitenni (200—300 lap), I 8-adrét alakban, csinosan kiállítva június hó végén vagy július elején jelenik meg. Előfizetési ára 1 frt 50. Bolti ár 1 frt 80 kr. lesz. Előfizetési díjak utalványnyal szerző czímére (Bpest, Üllöi-út 9. sz. alá) június '25-ig kéretnek beküldetni, a beküldő lakcímé­nek pontos feljegyzésével, A munka bérmentve fog megjelenése után szétküldetni. Vegyesek. A második államtitkári állásra — mint már utolsó szá­munkban jeleztük — C z o r d a Bódog curiai biró lesz meghiva. ő curiai bíráink közt eddig mint magánjogi tekintély részesült nagy becsülésben és különösen örökösödési ügyekben szava döntő súlyúnak tekintetett. Nyilvánosan szakkörökben először szerepelt, midőn a magyar jogászgyülés 1885-ben elnökének választotta. Az ekkor tartott beszéde terjedelemre rövid ugyan, de tartalomra dús és eszmékben gazdag. Mi belőle ez alkalommal csak azon részt idézzük, melynek megvalósítására kikérjük közreműködését az új államtitkárnak: »....a magyar jogász öröme teljes csak akkor lesz, ha mindenütt mindenki kénytelen lesz elismerni azt is, hogy ebben az országban csak törvény és jog uralko­dik és az igazság minden nyűgtől, jelesen a bu­reaukrata formalizmus nyűgétől is menten érvé­nyesiti a maga hatalmát minden jogtalanság eltiprásával, minden corruptió kiirtásával. A jogállam ezen ideálja az, melyen a magyar jogász hazaszeretetének egész melegével függ.« — Az új államtitkárról a következő életrajzi adatokat közöljük: Czorda Bódog 1828 ban született Szabadkán s a szabadságharc kitörése­kor a honvédségbe lépvén, mint húsz éves ifjú több csatában részt vett s kapitányi rangot is nyert. A szabadságharc elfojtása után besorozták a császári hadseregbe közlegénynek s mint ilyen ('laszországban állomásozott. Mikor a hadseregből kiszabadult, ügyvéd lett Szabadkán, honnan 1861-ben fcLüldötték az ország­gyűlésbe, melynek deákpártí programmal tagja volt 1869-ig. Ekkor Szabadkán kisebbségben maradt. Sokáig azonban nem ügyvéd­kedett, mert még ugyanabban az évben kinevezték bírónak a kir. táblához. 1875-ben curiai biró lett s mint ilyen 1885-ben a jogász­gyülésnek is elnöke volt. Czorda leginkább magánjogi tanulmá­nyokkal foglalkozik és szaklapokba gyakran ír. Ez ido szerint a Curia II. tanácsának tagja s családi és örökösödési perekben itél. A csödkiosztásokról. Abudapesti ügyvédikamara választmánya, mint már közölve volt, egy bizottságott küldött ki, még f. é. március havában a csödkiosztások miatti panaszok tár­gyában teendő javaslattétel iránt. E bizottság mindenek előtt arról akar meggyőződést szerezni magának, vájjon e panaszok általában indokoltak-e, s nem-e csak egyesek elégedetlenségére vezethetők vissza s ha indokoltak, mily irányban indokoltak ? Ennélfogva beszerzi a részletes adatokat nemcsak oly irányban, hogy ki hány csődöt kapott az utolsó 10 év alatt, hanem oly irányban is, hogy azt is meglehessen Ítélni, vájjon egyeseknek több csődben való részeltetése nem volt-e egészen jövedelem nél­küli csődökért való kártalanítás szükségességének folyománya s általában, hogy a bíróságok 10 évi eljárásának egészen hiv képét lehessen nyerni, már eddig is kikerestette a különféle bíróságok levéltáraiban 400 csőd esetben, hogy mennyit tett ki minden egyes ügyben a leltározott csődvagyon. Miután számos csőd feleb­bezés, tárgyalás vagy bűnvizsgálat alatt van, s ezek adatainak kinyomozása igen nagy nehézségekkel és utánjárással van össze­kötve, s abban bizva, hogy a kartársak akkor, midőn látják, hogy a bizottság az egész ügyvédi kar érdekében egy ily időrabló és fárasztó munkának veti alá magát, készséggel segédkezet fog nyújtani maga részéről is, hogy azt megkönnyítse, levélbeli fel­hívás intéztetett azon budapesti ügyvédekhez, kik az utolsó 10 év alatt csődöket kaptak, hogy szíveskedjenek közölni a bizottság elnökével a uekiek kiosztva volt csődügyekben constatált leltári csődvagyon mennyiségét. A megkeresett ügyvédek két harmada már beküldvén feleleteiket, a kimutatás befejezése felé közeledik. A felszólítottak egy harmada azonban még nem felelt s így kés­leltetik a munka befejezése. Ezek felkéretnek ezennel, hogy a tőlük kívánt adatokat a bizottság elnökével (Dr. F r i e d m a n n Bernát ügyvéd Béla-utcza 5. sz. a.j mielőbb közölni szíveskedjenek. Szüneti tanácsok a budapesti kir. itélö táblánál. Vaj­kay Károly, a kir. it. tábla elnöke, aug. 4-től 3 l-ig. Sárkány

Next

/
Thumbnails
Contents