A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 23. szám - Okirathamisitást állapít meg azon cselekmény, mely szerint törvénytelen gyermek az anyakönyvbe, mint törvényes vezettetett be

90 A JOG. tatandó, sommás peruton tárgyalta és ennek alapján íteletet hozott, illetve magát ezen ügyre nézve illetékesnek tekintette és abban eljárt, nyilván szabálytalanságot követett el; minélfogva az általa hozott Ítélet a megelőző eljárással együtt megsemmisítendő s a kereset felperesnek visszaadandó volt. (1888. október 3-án 9,862. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla végzése azon részében, mely szerint az elsőbiróság Ítélete a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetett, és a keresetlevél felperesnek vissza adatni rendeltetett, helvbenhagyatik indokainál fogva, tekintettel az 1868 :L1V. t.-c. 17., 92. és 94. §-aira is. (1888. december 28. 9,862. sz. a.) Nem ellenkezik az 1881:T,IX. t.-cz. t)4. §-nak szövege és szellemével, hogy felek valamely jogviszony vagy üzleti viszony megállapításánál magákat az ezen viszonyból jövőben fölmerülhető összes peres kérdésekre nézve a tőzsdei választott bíróság hatáskörének már előzetesen alávessék. A budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága (1888. október 15-én 1,451/1888.): Sebes József ügyvéd által képviselt Bl. József felperesnek, Fein lgnácz ügyvéd által védett K. Lajos alperes elleni 1,911 forint 43 kr. iránti perében itélt: (Ítélet hiányzik). A budapesti kir. itélő tábla (1888. november hó 20-án 7,636/1888.) : az első bíróságnak az illetékesség kérdésében hozott végzését megváltoztatja és az eljárt bíróságot az E. és F. alatt csatolt távirati megbízás alapján kötött ügyletekből származtatott kereseti követelésre nézve illetéktelennek mondja ki, ennélfogva az első bíróság Ítéletét az 1881 : LIX. t.-c. 36. §-a a) pontja alapján megsemmisíti s az eljárt bíróságot utasítja, hogy az illetékességi kifogás által nem érintett és a perhez A, B, C és D alatt csatolt kötleveleken alapuló kereseti követelésre nézve hozzon újabb határozatot. Indokok: Az 1888. évi szeptember hó 17-én 1,451. sz. alatt felvett jegyzőkönyvben előterjesztett kereset szerint a G. alatt csatolt folyó számlában kitüntetett összesen 1,911 frt 43 kr-összegű kereseti követelés egyrészt az A, B, C és D alatt csatolt kötlevelekben foglalt, másrészt az E és F alatt csatolt távirati megbízás szerint kötött eladási illetőleg vételi hozományi ügyletekre van alapítva. Alperes az eljárt bíróság illetékessége ellen csupán az E és F alatt csatolt sürgönyök alapján 1888. augusztus hó 10-én 1,000 métermázsa tavaszi zab 2,000 métermázsa buza, 1,000 métermázsa tengeri, továbbá 1888. szeptember 1-én 1,000 métermázsa tavaszi zab eladása iráut kötött ügyletedből származtatott kereseti követelés tekintetében emelt kifogást azon az alapon, mert ezekre az ügyletekre nézve az eljárt biróság illetékessége kikötve nem lett.Ennek ellenében felperes arra hivatkozik, hogy az A, B, C és D alatt csatolt, a nyomtatott szöveg tekintetében teljesen egyforma tartalmúésaz illetékesség szempontjából kifogás alá nem eső kötlevelek utolsó bekezdésének tartalmából kétségtelen, hogy a felek magukat nemcsak az egyes érintett kötlevelekben előforduló ügyletekből felmerülő, hanem általában a felek összeköttetésének egész tartatna alatt felek közt a jövőben felmerülhető minden bármely peres kérdésre nézve az eljárt biróság illetékességének az 1881: LIX. t.-c. 94. §-a rendelkezéseinek megfelelően Írásban kifejezetten alávetették. Ez az érvelés azonban helyesnek el nem ismerhető, mert habár kétségtelen, hogy az A. — D. alatt csatolt kötésekben foglalt ügyletekre nézve az érintett kikötés ezekben a kötlevelekben csakugyan benfoglaltatik, de ép oly kétségtelen, hogy az érintett vonatkozó s minden egyes kötésben ismétlődő kikötés a dolog természetéből folyólag sem vonatkozhatik más — mint épen az érintett kötlevelekben tárgyalt bizonyos egyes ügyletekből jövőben felmerülhető minden peres kérdésre. De az E. és F a. csatolt távirati megbízás alapján kötött és lebonyolított bizományi eladási ügyletek teljesen önálló ügyletekként jelentkeznek épen ugy, mint az A. D. a. csatolt kötlevelek szerint kötött ügyletek, melyekkel az E. és F. a. okiraton alapuló ügyletek ugy a kereset, mint maguknak a feleknek perbeli előadása szerint egyáltalán mi tárgyi, vagy okozási összefüggésben sincsenek. Minthogy pedig a tőzsdeb-:róság hatáskörét szabályozó 1881: LIX.t.-c. 94. §-nak értelmében ezen kivételes biróság illetékességének megállapításához annak az egyedüli esetnek kivételével, mely jelenleg fen nem forog, ha t. i. a kérdéses ügylet a tőzsdén vagy a gabonacsarnokban köttetett, feltétlenül szükséges, hogy a felek magukat ezen biróság illetékességének írásban kifejezetten alávessék; minthogy továbbá az E. és F. alatt csatolt okiratok szerint létrejött ügyletek tekintetében a tözsdtbiróság illetékességének kikötéséről ezekben az okiratokban szó sincsen, egyéb oly okiratot pedig, melyben ezekre az ügyletekre vonatkozó ily kikötés a felek között írásbeli megállapodás tárgyát képezte volna, felperes fel nem mutatott, az A. — D. alatt csatolt kötlevelek érintett tartalmából vont következtetés pedig 1 ezekre az ügyletekre nézve helyt nem foghat; minthogy végre a m. kir. Curiának az 1. biróság Ítéletének indokolásában idézett 1887. évi 176/v. sz. végzéséből is csak az tűnik ki, hogy a tözsdebiróság Ítélete alá való vetésnek egy határozott jogviszonyból, vagy határozott nevű ügyletekből jövőben eredhető peres kérdésekre nézve is, tehát csak ugy lehet helye, ha a felek előzetesen azt a jogviszonyt vagy azt az ügyletet, melyből peres kérdések a jövőben származhatnak, a választott biróság illetékességének kikötése I alkalmával már kifejezetten s határozottan megjelelték, ily általános s határozott jellegű kikötésnek azonban az A. és D. a. okiratokban foglalt vonatkozó megállapodást az előadottak szerint tekinteni j nem lehet: az elsőbiróság végzését az 1881 : LIX. t.-c. 96. §. o) pontja 1 alapján megváltoztatni kellett. Ennélfogva az I. biróság ítéletét abb.in a részében, mely által az E. és F. a. csatolt okiratra l alapított követelést érdemileg elbírálta, meg kellett semmisíteni. De minthogy a kereseti követelést kitüntető folyó számlából, valamint egyáltalán a per adataiból az, hogy az egy összegbeu felszámított és különféle című és összegű követeléseket magában | foglaló kereseti 1,911 frt 43 krnyi követelésből mi esik az E. és ; F a. csatolt okirat alapján kötött ügyletekből eredő felperesi ! »követelésre«, ki nem tüuik s meg nem állapitható, az I. biróság Ítéletét további részben is, tehát egész terjedelemben megsemmisíteni s az eljárt bíróságot az A. — D. a. csatolt okiraton alapuló kereseti követelésre nézve újabb határozat hozatalára kellett utasítani. A in. kir. Curia (1889. február hó 12-én 70/v 1889.) : i A másodbiróság végzése helvbenhagyatik. ludokek: Az 1881. t.-c. 94. §-a b) és d\ pontjainak i szövegével és szellemével nem ellenkezik ugyan, hogy a szerződő felek valamely jogviszony vagy üzleti viszony megállapításánál magukat az ezen viszonyból kifolyólag jövőben létesítendő ügyletekre a tőzsdebiróság illetékességének már előzetesen alávethessék. Ezen eset azonban itt fenn nem forog, mert a keresetlevélhez A—D a mellékelt okiratok csak egyes külön ügyletek folytán keletkeztek és nem a felek üzleti összeköttetésének megállapítását I célozzák, mi már onnan is kétségtelen, hogy rövid időközben az ' alávetés tekintetében azonos tartalmú négy okirat állíttatott ki. | E szerint a kir. itélő tábla az E. és F. alatti távirati utasítások alapján létesített ügyletekre nézve helyesen mondván ki nz árú i és értéktőzsde választott bíróságát illetéktelennek, végzését ezen és az abban felhozott indokok alapján helvben kellett hagyni. Kereskedelmi, csöd^ és váltóügyekben. A váltóbirtokos csak a még teljesen hiányzó valamely lényeges kelléknek a váltóra vezetésére van jogosítva, de arra, hogy az : okiraton már kitüntetett, bár a törvénynek meg nem felelő lényeges kelléket mással helyettesítse és ez által a váltó tartalmát megmásítsa, joga egyáltalában ki nem terjed. Az újvidéki kir. törvényszék, mint váltóbiróság (1888. március 19. 1843. sz. a.1: Kohn Károly ügyvéd által képviselt ! R. Náthán felperesnek Keller István ügyvéd által kép.'iselt B. György alperes ellen 345 frt 45 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt : Alperes tartozik az Újvidéken 1887. évi okt. 31-én 345 frt 45 krról kiéllitott váltó alapján, mint elfogadó, a kereseti 345 frt frt 45 kr. váltóösszegef felperesnek megfizetni stb. Indokok: Alperes beismeri, hogy a kereseti váltót elfogadta, mégis felperes keresetének elutasítását kéri, mert felperest a váltón előforduló R. . . . N.-nel azonosnak nem tartja, továbbá, mert R. N. aláírás nem a váltó szövege alatt áll és így R. . . . N. nem kibocsátónak, hanem alperessel együttes elfogadónak volna tekintendő ; továbbá, mert felperes jogtalanul jutott a váltó birtokába; végül, mert a váltón akkor, a midőn azt alperes, I mint kibocsátó aláirta, már volt kibocsátó és pedig A. István, ki i kézjegyét jegyezte a váltó szövege alá; felperes tehát, midőn j saját nevét a váltóra irta, a váltó eredeti tartalmát megváltozi tattá, meghamisította. Alperes, ki a váltót meghamisítása előtt fogadta el, a váltónak eredeti tartalma szerint volna felelős; azonban az eredeti tartalom szerint a kibocsátó aláírásának hiánya miatt váltójogilag kötelezettségben nem áll.