A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 23. szám - Okirathamisitást állapít meg azon cselekmény, mely szerint törvénytelen gyermek az anyakönyvbe, mint törvényes vezettetett be

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 23. számához. Budapest, 1889. június 9-én. Köztörvényi ügyekben. Szavatol-e a bérbeadó a lakás oly hiányaiért, melyek fenforgásáról bérbevevők a szerződés megkötését megelőzőleg meggyőződhettek volna? A ráckevei kii", jbiróság' (1888. szept. 7. 2,963. sz. a.): Dr. Winter Péter ügyvéti által képviselt K. Gábor felperesnek, dr. Bauer Jakab ügyvéd által képviselt özv. K. Andrásáé, szül. B. Eszter és K. András alperesek ellen lakbérleti szerződés fel bontása és megszüntetése iránti perében következő ítéletet hozott : A felperes és alperesek között 1887. Szt.-György naptól 1890. Szt.-György napig terjedő 3 évre kötött lakbérleti szerződés felbontatik és megszűntnek nyilvánittatik, alperesek köteleztetnek tűrni, hogy felperes a ráckevei 347. sz. házban bérelt lakást elhagyja, stb. Indokok: Felperes által a kereset alapjául felhozott azon körülmény, hogy a lakás egy része füthetetlen, más része füstöl, tanukép hit alatt kihallgatott M. Teréz, dr. B. Jenő és K. László vallomásával igazolva lett. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a füthetlenség okául a lakás utcai nagyobb szobájában egyrészt a svédkályha kicsinysége, ugy annak rosszul felállítása hozatott fel; másrészt felperesi és bírósági szakértő a füthetlenség okául a kéménynek a füst vezetésére alkalmatlan voltát s különösen azt állítják, hogy a szoba menyezetét képező bolthajtás az építési szabályok ellenére tapasztással és burkolattal ellátva nem lévén, a szobában bárminemű kályhával sem állitható elő a rendes hőmérsékü meleg. Tekintettel ezeknél fogva arra, hogy a lakás lüthetlensége mind a tanúvallomásokkal, mind a szakértők véleményével igazolva lett; tekintve, hogy a kályhák füstölése a kihallgatott tanúvallomásokkal a kéménynek a füst vezetésére alkalmatlan volta a felperesi és bírósági szakértők véleményével a tetőnek rossz karban léte a bírósági és felperesi szakértők véleményével beigazoltatott; tekintve, hogy a közigazgatási hatóság által a C. alatti hiteles másolatban becsatolt jegyzökönvvben foglalt meghagyásnak mindhárom szakértő egybehangzó véleménye szerint elég nem tétetett; tekintve, hogy a lakás a bírósági és felperesi szakértők véleménye szerint nedvesnek találtatott ; végül tekintve, hogy a lakás jelenlegi állapotában mindhárom szakértőnek egybehangzó véleménye szerint lakásnak téli időszakban használhatatlan; mindezeknél fogva a hivatkozott B. Imre tanú kihallgatásának mellőzésével a bérleti szerződést annál is inkább felbontani és megszüntetni kellett, mivel a szakértői szemlénél személyesen jelen levő II. r. alperes nemcsak a bírósági és felperesi szakértő által ajánlott javitásokat, de az alperesi szakértő által a lakás füthetővé tételére kívánt nagyobb méretű kályha beszerzésére sem jelentette ki készségét, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1888. okt. 17. 48,767. sz. a.): Az elsöbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik, stb. A m. kir. Curía (1889. márc. 28. 9,742. sz. a.): Mindkét bíróság Ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Mert ha igazoltaknak vétethetnének is felperesnek a bérleti szerződés felbontására felhozott azon körülmények, hogy a bérlet tárgyát tevő ház árúba bocsáttatott, hogy a ház nedves, a lakást kellő melegre fűteni nem lehet és hogy a kályha is füstöl; felperest keresetével mégis el kellett utasítani ; mert a háznak árúba bocsátása, annak eladása előtt, a bérlet megszüntetésére okul azért sem szolgálhat, mert a bérletet a netalám vevő is fentarthatja és ha a vevő megszüntetné, felperes esetleges kárának megtérítését igényelhetné ; mert azon ház, melyben a lakás kibéreltetett, nem újonan épült, hanem felperest megelőzőleg is mások által bérben tartatott és így felperesnek módjában állott a lakásnak netaláni hátrányairól kellő meggyőződést szerezni és ha azt a kibérléskor nedvesnek nem találta, miután az épületen, hogy a bérlet tartama alatt oly változtatás tétetett volna, a mely a nedvességet okozhatta, fel nem hozatott, a bérletnek időelőtti megszüntetésére okul a nedvesség szintén nem szolgálhat. Miután továbbá felperes kétségbe nem vonta, hogy alperesek mindazon átalakítás és javitásokat megtették, melyeket szerződésileg magukra vállaltak, ugy megszereztek olyan kályhát is, melyet felperes kívánt, és minthogy a lakást kellő melegre fűteni nem lehet és hogy a kályha füstöl, a bérletet megszüntetni szintén nem lehet: minthogy a kályhát felperes, a 2. sz. a. levél szerint alpereseket a felelősség alól felmentve, maga állította fel és annak felállítását a szakértők egybehangzólag hibásnak, helytelenül felállitottnak találták; a füst leverésének egyrészről ez, másrészről az ügyetlen fűtés, a fűtőanyag minősége is lehet oka ; arra pedig, hogy egy szobakályha a két mellékszobát is átmelegítse, alperesek szavatosságot nem vállaltak. Végre a fentebbi okokhoz járul azon igazolt körülmény, hogy midőn felperesnek a lakássali elégedetlenségéről alperesek értesültek, akkor dr. M. Lajos a bérletet felperestől átvenui kész volt, azonban felperes a lakás bérletét nevezettnek átboesátani nem akarta, pedig akkor alperesek hátránya nélkül felperesnek a bérletet megszüntetni alkalma is volt, stb. Az örökösödési jog maga is vitássá válván, a perreutasitás kérdésében az örökösödési per bírája illetékes. (illetékességi összeütközés.) A m. kir. Curia (1889. évi május hó 2. 3.284. szám alatt) : Azon illetékességi összeütközésre vonatkozólag, mely néhai V Márton hagyatéki ügyében a kőhalmi kir. járásbíróság és az erzsébetvárosi kir törvényszék közt felmerült, a perreutasitás kérdésében határozathozatalra az erzsébetvárosi kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert a hagyatéki tárgyalás alkalmával az egyik örökös V. Márton maga számára igényelvén az egész örökséget, mindaddig, míg bizonyos követeléseire nézve kielégítve nem lesz, ez által az illetékes örökösök közt vitássá vált maga az örökösödési jog ugy terjedelme, mint a birtokbavétel időpontja és feltételei tekintetében is. Ily körülmények közt az 1868. évi LIV. t.-c. ö87. g-ához képest perreutasitás szüksége állott elő ; és a perreutasitásra az örökösödési per bírája, tehát a jelen esetben ugyanazon törvény 37. értelmében az erzsébetvárosi kir. törvényszék van hivatva, stb. Számadás előterjesztése iránti felhívási kereset tekintet nélkül az összegre, mely az esetleges marasztalási kérelem tárgyát képezi, a járásbíróság hatáskörébe sohasem tartozik. A járásbíróság hivatalból észlelendő semmiséget követ el, ha ily kereset érdemleges elintézésébe bocsátkozik. A budapesti kir. itélő tábla: A kii itélő tábla az elsöbiróság Ítéletét a megelőző eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-ának e) és ó) pontja alapján hivatalból megsemmisíti és a kir. járásbíróságot utasítja, hogy felperesnek a keresetlevelet és csatolmányait adja vissza. Indokok: Felperes a közte és alperes között fennállott faszénégetési közös üzletből folyólag számadás előterjesztése végett in.litá jelen felhívási keresetét, s a mennyiben alperes számadását be nem nyújtaná, 302 frt 75 kr. megfizetésére kérte köteleztetni. Tekintve azonban, hogy a számadási perek általában a rendes peruira tartoznak, mi különben az 1881. évi LIX. t.-cikk 82., 86., 87. és 88. §-aiból, melyek két elsejében határozottan az rendel, tetik, hogy a felhivott nyilatkozata, illetve felelete elleniratnak tekintetik, hab'ir jegyzőkönyvben tárgyaltatik, a 87. §-ban pedig az mondatik, hogy az ügy a rendes eljárás szabályai szerint tárgyaltatik és döntetik el; végül a 88. §-ból, melyben az foglaltatik, hogy a számadás tételeinek folyó száma a keresetben és további periratokban, melyeknek csak rendes perben van helye, pontosan megtartandó. Tekintve pedig, hogy a rendes perekre nézve a törvényszék az illetékes bíróság: a kir. járásbíróság tehát az álial, hogy jelen számadási pert, mely a rendes eljárás szabályai szerint a kir. törvényszék előtt lett volna megindítandó és foly-