A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 23. szám - Okirathamisitást állapít meg azon cselekmény, mely szerint törvénytelen gyermek az anyakönyvbe, mint törvényes vezettetett be

A JOG. 203 állapotát megvizsgálni és jelentést tenni, mire azután az egyez- I seg hatálytalanítását és csődnyitást határozhat el a hiróság. A- 29. cikk szerint a fizetés-megszüntetés időpontja visszahatolag azon napra állapitható meg, a melyen ö az egyezségi ajánlatot tette, ha az egyezség hatálytalanná nyilvánításától számítandó hat hónap alatt csőd nyittatott a közadós ellen. Ezen pontho/. egy igen fontos intézkedés jött. Ugyanis, midőn a törvény a képviselőházban tárgyaltatott, S i m o n s képviselő és társai azon kérdést vetették fel, mily hatálya legyen az egyezkedési tárgyalások alatt adós által végzett bizonyos jogcselekménveknek, melyeket a bíróság megerősített, ha később a csőd mégis megnyittatott. Mert az l8.il. évi április 18 kelt csődtörvény 445. cikke szerint semmisek adósnak azon jogcselekményei — a mennyiben azok a fizetés megszüntetés után j vagy 10 nappal az előtt eszközöltettek — melyek által visszteher j nélkül tulajdon ruháztatik át, vagy melyek által az átruházott tárgy értéke tetemesen (notablement) túlhaladja az ellenértéket, valamint le nem járt tartozások kifizetése, úgyszintén előbbi keletkezett adósságok fedezésére zálogjogok engedése. A 446. cikk szerint megsemmisíthetők mindazon fizetések és jogcselekmények, melyek a fizetés-megszüntetés után eszközöltettek, a mennyiben hitelezőnek tudomása volt a fizetés-megszüntetésről. Ha már most mindezen rendelkezések alkalmazást nyernének, ugy miudazon jogcselekménvek, melvek tán az egyezkedési alkudozások folyama alatt eszközöltettek és melyek a kirendelt biró tudta és helybenhagyása mellett történtek, megsemmisíthetők lesznek, dacára annak, hogy birói szentesítést nyertek. Sí m o n s képviselő ezt nem tartá megfelelőnek, míg az igazságügyér ezt helyesnek és törvénvesnek jelenté ki. Végül tehát abban történt megállapodás, hogy a mennyiben az adós jogcselekményeket végez, melyek valamely hitelezőt előnyben részesítenek a többi rovására, vagy melyek ajándékozás természetűek, ugy azok semmisek, tekintet nélkül arra, vájjon azok meg lettek erősítve a biró által vagy nem Azon cselekmények azonban, melyeket az átlós üzlete rendes vezetésében végez, nem esnek ez intézkedés alá. A törvény 30 — 35. cikkei vonatkoznak az egyezség bélyegeire, bejegyzésére, a büntetési határozatokra. Es itt új, hogy büntetéssel azok is sújtatnak, kik illetéktelen előnyt biztosítanak maguknak, valamint azok, kik csalárdul (frauduleusement) hitelezőknek adják ki magukat. A régi törvény azon végintézkedése, mely szerint az csak ideiglenes természetű volt, az újban természetes elejtetett, mert hisz ép azért hozatott ez, mert a régi bevált. Dr. Stiller Mór. S é r e 1 e m.* Telekkönyvi mizéria a kezdi-vásárhelyi kir. törvényszék te lekkönyvi liatóság-ainak eljárásából. (Az új igazságügyminister ur figyelmébe ajánlva.) Ingatlanok elárverezése folytán, a telekkönyvi hatóság által az 1881. évi LXI. t.-c. 196. §. alapján, ugyanazon törvény 199. §. alkalmazásával hozott sorrendi végzés ellen 8 nap alatt beadandó felfolyamodásnak van helye. Enaek folytán, ha a sorrendi tárgyaláson kifogások tétettek, s azok jogerőre emelkedett határozat által elintézést nyertek, a telekkönyvi hatóságnak kötelessége a felfolyamodási határidő eltelte után a követelések kielégítése iránt az utalványozásokat megtenni. Itt azon, nálunk előforduló körülményről kivánok megemlékezni, midőn kifogások a sorrend megállapításánál nem tétetnek. Ez esetben, a törvény idézett világos értelmezése szerint, a telekkönyvi hatóságnak, mihelyt a sorrendet megállapitó végzése ellen felfolyamodás nem adatott be, tehát ez jogerőre emelkedett, kötelessége a kiutalásokat hivatalból eszközölni. Nyilvánvaló lévén az, hogy a már jogerős sorrendi végzés alapján eszközölt kiutalási végzés hasonló jogerőre jutást nem involvál. Már most nézzük mi van nálunk ! A kézdivásárhelyi kir. törvényszék telekkönyvi hatósága — horrendura dictu — azon eljárást követi, hogy a törvény világos intézkedése ellenére, a már jogerőre emelkedett sorrendi végzés alapján eszközölt k i utaló végzését is jogerőre emelkedteti nem csak, hanem még ezen utóbbi kézbesített végzése után még egy harmadik végzést is hoz, melyben arról értesiti az érdekelt feleket, * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó A szerkesztőség. hogy a második kiutaló végzése is jogerőre emelkedvén, a kiutalt összeg már most a letétből kivehető Tudtom szerint erre applicálható semminemű szabályrendelet nincsen, de olyan nem is képzelhető, hisz a törvénynyel ellentétes szabályrendelet nem keletkezhetik, a törvény hézagát pedig ilyen törvényt-pótló szabályrendelettel kiegészíteni, mikor az nyilvánosan intézkedik — épen nem szükséges! Világos tehát, hogy nevezett hatóság törvény ellenére szabálytalanul jár el, s ezzel a nagy publicumnak érzékeny károkat okoz, másrészről a feneketlen restanciákat tetézi oknélküli munkájával, mely szintén a közügynek árt; felette érdekelve vagyunk a jogkereső közönséggel egyetemben arra, hogy a telekkönyvi hatóság, mely vagyoni viszonyokat van hivatva rendezni, az ilyen visszás eljárásokat mellőzze, s ne hasból intézkedjék, hanem a törvényből merítse eljárását, mint a melyre kötelezve is van. Mert csak mégis boszantó az, hogy három évi árverési aktus után se juthat a fél követeléséhez. Ezek és ezekhez hasonló mizériák megszüntetését az új igazságügyminister ur becses figyelmébe ajánlom — kérvén, hogy a már tűrhetetlenné vált állapotokon nálunk sietőleg segítsen ! Dr. Szacsvay Gyula, hézdi-vásárhflyi ügyréd. Irodalom. A közigazgatás rendszere a fennálló törvényekből és rendeletekből rendszeresen összeállította Grünwald Bela. 4 kötet, 3-ik bővített és javított kiadás. Budapest, Franklin társulat, 1889. Ara a négy kötetnek 12 frt. Előfizetési ár 10 frt. A magyar közigazgatási kézi könyvek közt első helyet foglal el e mű. Bővebb ajáulásra az csakugyan nem szorul. A legbeszédesebb ajánlat azon körülmény, hogy rövidke néhány esztendő alatt a harmadik kiadás vált szükségessé, mi nálunk egy négy kötetes munkánál mindenesetre jelentős. Grünwald ezen nagy munkája nem egyszerű összeállítás, a mint ő szerényen nevezi azt. A közigazgatás rengeteg anyagának, a modern közigazgatási tudomány által elfogadott természetes tagolás szerinti osztályozását és ez által elért áttekinthető feldölgözását jelenti. Nem a rendszerbe való beleerőszakolását az egyes részeknek, hanem az összetartozóknak egymás mellé való fűzését nyújtja szerző és igy oly útmutató eme nagy kiterjedésű terén az állam működésének, mely bizton elvezeti azt, ki bejárni akarja a legkülönfélébb és legtávolabb eső vidékeire is. Az öntudatos, rendező kéz nyoma mindenütt felismerhető és meglátszik, hogy szerző egyik legjobb ismerője közigazgatásunk nagy egészének és kis részleteinek. A munka következőkép osztja fel az egész anyagot: I. kötet :A közigazgatás és a személyi ('let; II. kötet: A közigazgatás és a gazdasági élet; III. kötet: A közigazgatás és a társadalom. Gyámi és gondnoksági ügyek. Igazságszolgáltatás. IV kötet: A község. A törvényhatósági joggal felruházott város. A vármegye A munka gyakorlati hasz navehetőségét egy minden kötet elé tett részletes tartalommutató és végére tett betűsoros tárgymutató felette megkönnyíti. A munka a szó legszorosabb értelmében szükségpótló .v. m. A bűnügy statisztikája. Sociologiai tanulmányok. Irta Földes Béla. Budapest, 1889. Eggenberger-íele könyvkereskedés. 8-adrét 166 1. — Köztudomású dolog, hogy a statisztika a viasz módjára idomítható anyag, melyből az, a ki csak kis ügyességgel is bir a számok és adatok csoportosításában, nrnden nagyobb erőlködés nélkül kihozni és levezetni képes azt, a mi céljainak épen megfelel, vagy bármily paradox állításának bebizonyítására szolgál. Azért ezen tudománynem—komolysága és fontossága dacára — már némileg discreditáltnak jelenkezik és a statistikai adatokkal beszédeiket vagv érveléseiket fűszerezni szerető parlamenti szónokok vagy szaktudósok rendesen augurok mosolyával találkoznak azok részéről, a kik hason fűszerrel élni szoktak, a kik ezen érvelések módszerét ismerik és alkalmazzák. Kivételt képez néhány komoly tudós, a ki nem a pillanatnyi siker kedvéért gyűjti és feldolgozza az adathalmazt, hanem saját utain halad és csakis az igazságot fürkészi. Ezeknek adatai, épen mert nem alkalmazkodnak a pillanatnyi szükséglethez, rendszerint megbízhatóbbak, következtetéseik tárgyilagosabbak és behatóbbak és működésük ez okból positiv és hasznot hajtó, statisztika célját legalább megközelítő. A tudósok ezen kategóriájába tartozik Földes Béla. Már eddigi munkáiban is az által vált ki, hogy az összehasonlító statisztika terére lépett, hogy nemcsak ügyesen csoportosítani, hanem a számadatokat feldolgozni, azokon kritikát gyakorolni tudott