A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 22. szám - Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e ujból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégitési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben

r.ií A JOG ezen kivánatának útjában állanak, előtte teljesen közömböseknek és fölöslegeseknek, sőt kényes helyzete szükségtelen súlyositásának fognak látszani. Ne felejtsük, hogy a bűnper eszközeinek kivétel nélkül céljuknak megfelelőknek kell lenniök. Ez a bűnperröl általában, valamint egyes stádiumairól áll. Csak oly eszközöknek van létjoguk, melyek garantiát nyújtanak a vád vagy védelem hatályos keresztülvitelére. Az obligatorius vád alá helyezés azonban gyengíti a vád alá helyezés garantiáját, mert önállóságát tagadja és képviselőit többé-kevésbé oly közegekké alacsonyítja le, kik nem kizárólag saját meggyőződésüknek, hanem a bíróságok meggyőződésének vannak hivatva kifejezést adni. Ha a bíróság az ügyészség indítványa ellenére a főtárgyalás megtartását elrendelte, köteles az ügyész a határozatnak megfelelő vádiratot benyújtani. A vádirat most többé már nem szabad cselekedete a vádlónak s mégis az képezi a főtárgyalás kizárólagos alapját. Másfelől a terheltnek is sok tekintetben csak képzeleti garantiákat nyújt az obligatorius vád alá helyezés. Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e újból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégítési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? Irta: ZEKE KÁLMÁN, kir. járásbiró Balassa-Gyarmaton A »Jog« 17-ik számában fenti cím alatt felvetett kérdésre vonatkozólag elsőbben is kijelentem, hogy nem birunk sem mi, sem mások olyan törvénynyel, melynek rendelkezése, a gya korlatban előfordulható mindenesetre biztos, félreérthetlen szabályt nyújtson s melyből egy jó humorú jogász a controversiat ad ahsurdum ne vihetné. Értelemzavarónak látszik ugyan első pillanatra az 18<sl. évi LX. t.-c. 134. §-nak utolsó ezen pontja : »Egyébként a kielégítési végrehajtásra nézve fentebb megállapított szabályok alkalmazandók akkor is, ha a kielégítési végrehajtás előbb már biztositásilag lefoglalt ingóságokra vezettetik«, de nem annyira, hogy ebből, ha a törvény eme idézett szavait elemezzük, az következnék, hogy a biztositásilag lefoglalt ingók újra lefoglalandók lennének, ha azokra kielégítési végrehajtás szándékoltatik vezettetni. Miből áll az ingókra vezetett kielégítési végrehajtás ? 1. Az ingóknak a helyszínén való összeírásából és megbecsléséből ; 2. ezen összeirt és megbecsült ingóknak elárverezéséből: tehát a két különböző formák között, előzetes birói határozat után eszközölt cselekmény adja a kielégítést. Ezen kifejezés: kielégítés gyűjtőnév, mely magában foglalja a foglalási és árverési cselekményt. Mily modalitások között eszközlendő, hogy ugy mondjam, a foglalási és árv'erési kielégítési végrehajtás, arról a törvény világosan intézkedik. Ugyanis: a 47. §. szerint az ingóságok végrehajtási foglalása a kiküldött által a helyszínén teljesítendő összeírás által foganatosittatik ; a 71. §. szerint a lefoglalt ingóságok értéke a foglalással egyidejűleg becsű utján állapítandó meg; a 89. §. szerint a kiküldött a foglalási eljárás befejezése után azonnal felhívást bocsát ki; a 91. §. szerint a végrehajtó az eljárás befejezte után az iratokat a bíróságnak bemutatja s a bíróság a költségek megállapítása után az iratokat a további — árverési — eljárás eszközlése után vissza adja; a 102. s további §-ok szabályozzák az árverési eljárást. A 134. §. szerint, ha a biztosítási végrehajtás utján lefoglalt ingóságokra szándékoltatik vezettetni a kielégítési végrehajtás, ezt a 2. §. szerint illetékes bíróság rendeli el, a bíróság, ha a végrehajtás foganatosítására is illetékes, előbb felhívást bocsát ki, a kielégítési (árverés) végrehajtás foganatosítására kiküldöttet rendel, ellenesetben pedig e végből 18. §. szerint illetékes bíróságot keresi meg. A halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló 15 napi határidő ezen esetben a felhívásnak a bíróságnál való kifüggesztésének napjától számíttatik. A felhívás kibocsátása előtt netán beadott igénykeresetek szintén halasztó hatálylyal bírnak, de együtt tárgyalhatók a felhívás után netán beadott többi igénykeresettel. Miből áll az ingókra vezetett biztosítási végrehajtás ? A 230. §. szerint a biztosítási végrehajtás ingóságokra foglalás és becslés által jelen törvényben megállapított szabályok szerint (47. és 71. §§.) foganatosittatik s a biztosítási végrehajtási zálogolás és becslés joghatálya, a kielégítési végrehajtás és becslés joghatályával azonos. légybe vetve már most a kielégítési (foglalás, árverés) és biztositási (foglalás) eljárásra vonatkozó eme intézkedéseket: kétségtelen, hogy a 134. §. utolsó pontjában foglalt rendelkezés nem azt jelzi, hogy a biztositásilag összeirt ingók, ha gazokra kielégítési (foglalás) végrehajtás szándékoltatik vezettetni, újra összeirandók, hanem ismétlések kikerülése, rövidség okáért csak azt rendeli, hogy a kielégítési végrehajtás második fokára (árverés) nézve a fentebb (102. s következő §-ok) megállapított szabályok alkalma zandók. Ha nem az lenne a törvény intentiója, kérdem : mi szükség a biztositásilag lefoglalt ingókra felhívást kibocsájtani, a biztositási foglalás vagy esetleg a kibocsájtott felhívás után beadott igénykereseteket letárgyalni, ha a biztositásilag lefoglalt ingók újból lefoglalandók lennének ? Szerény véleményem szerint tehát a biztositásilag már lefoglalt tárgyak, ha azokra kielégítési végrehajtás szándékoltatik vezettetni, újból le nem foglalandók. Igazolja ezt a birói gyakorlat. /A »tőzsdejáték < jelentősége a magyar bűntető törvénykönyvben. Irta : dr. GKUBER LAJOS, budapesti ügyvéd. Ha nálunk valaki a polgári bíróság előtt egy oly magánjogi igényt óhajtana érvényesíteni, melynek alapját egy differentialis ügylet képezi, mely játék vagy fogadás gyanánt volna tekinthető, akkor a polgári biró a következő határozatot hozná: mindén játék a fogadás egy nemét képezi és mivel a fogadások ára bíróilag nem érvényesíthető, ennek következtében a polgári bíróság nem nyújthat segélyt egy oly igény oltalmazására, melynek jogosultságát ez idő szerint még el nem ismeri. így tartja ezt nálunk jelenleg hazánk magánjogi judicaturája, melybe átszivárgott az osztrák polgári törvénykönyv ezen elv kimondását tartalmazó intézkedésének szelleme. ÍL. ott az 1,271. és 1,272. §-at.) De a budapesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabona-csarnokok külön bíróságainak hatásköréhez utalt ügyleteknél a fentebb említett kifogás épen nem emelhető. Sőt a kereskedelmi miniszter a tőzsde tekintetében főfelügyeleti jogát is gyakorolja az általa kinevezett tőzsdebiztos utján, a ki naponkint jelen van a tőzsdén s kinek teendőihez az is tartozik : hogy a tőzsdebiróság tárgyalásáról vezetett jegyzökönyvet és a tőzsdebírósági Ítélet vagy a biróság előtt kötött egyezség hiteles kiadványait aláírja. (L. a tőzsdei alapszabályok 11. §-át és a tőzsde választott bíróságának elj. szab. 28. §. harmadik bekezdése és a 67. §. első pontját.) Ezek azonban végrehajtható közokiratok, melyek alapján kielégítési végrehajtásnak van helye és valamennyi törvényszék törvényes kötelességét képezi, hogy az emiitett speciális bírósági határozatok alapján a végrehajtás mindkét nemét elrendelje. Nincs biróság nálunk, mely a végrehajtás foganatosítását az ügylet természete miatt megtagadhatná. Az egyik oldalon áll tehát a polgári biróság, mely kérlelhetlen következetességgel kijelenti, hogy a fogadásszerü tőzsde — vagy az árkülönbözeti ügyletből — keresetre érvényes jogcím hiányából — törvény utján érvényesíthető keresetjog egyik fél részére sem származik és hogy az ily módon származó követelések biróság előtt nem érvényesíthetők. (L. Dtár XII. f. 146. sz. és XIX. f. 51. sz.) A másik oldalon meg ott áll a tőzsdebiróság a maga hatalmas törvényes kiváltságaival, melynek határozatai a Curia határozataival egyenlő hatékonysággal bírnak és ezek alapján ugyanaz a polgári biró kénytelen végrehajtást elrendelni oly jogcímen alapuló követelés miatt, melynek érvényességét soha el nem ismeri és mely ok miatt az ilynemű követelések érvényesithetésétöl egyenesen megtagadja mindennemű jogoltalmat. De még sokkal nagyobb ellenmondást látnak mások abban, hogy a törvényhozás a tőzsdét tűri ugyan, de azért azt, a ki tőzsdejáték által jutott fizetésképtelenségbe, mégis gonosztevőnek bélyegzi és fogházba veti. A határidőüzletnek hova-tovább, annál is nagyobbodó kiterjedése, valamint az a körülmény is, hogy