A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - Adalék az országgyűlési képviselők mentelmi jogához

84 ü JOG. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. itélő tábla az első- I bíróság ítéletét indokain felül még azért is helybenhagyja, mert ha netalán vádlott a jogos védelem határait ijedtségből vagy megzavarodásból túlhágta is, cselekménye a B. T. K. 79. g-ának 3. bekezdése szerint nem büntethető. (1888. február 27-én, 1887. évi 37,119. sz.; A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete azon kiegészítéssel hagyatik helyben, hogy vádlott — a B. T. K. 79. §-ának első és második bekezdése alapján — cselekménye beszámithatóságának kizárása következtében mentetik fel. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás eredményeként megállapított tényállás szerint vádlott és sértett közt, egy istálló birtoklása végett lefolyt heves szóváltás után, vádlott a lakásába s onnét a mellettö fekvő istállóba ment, hogy azt átalakítsa, mely célból az ácsszekercét kezébe vette s azzal dolgozott. Bizonyítva van, hogy ugyanazon idő alatt, vagyis az említett szóbeli viszálkodás után, a sértett — K. Ignác — szintén lakásába távozott, a hol egy baltát felkapván, fenyegetések közt a tőle mintegy 100 lépésnyire levő vádlott — K. [ózsef — lakása felément. Be vau bizonyítva, hogy a midőn K. Ignác baltával kezében, látszólag indulatos kedélyállapotban és fenyegetések hangoz- ' tatása mellett, a vádlott lakása felé haladt volna, az udvaron volt és rosszat sejtett K. Ferenc által azon célból tartóztatott fel, hogy ez őt az előrelátott balvégzetű támadástól visszatartsa ; azonban sértett az őtet feltartóztatott K. Ferencet is agyonveréssel fenyegetve fellökte és magától eltaszította. Bizonyítva van, hogy az istálló helyreállításán dolgozott I vádlott, neje által értesült a veszélyes körülmények között lakása felé tartó sértett közeledéséről és hogy erre, abbanhagyván munkáját, azon szekercéjével kezében, a melylyel dolgozott, közeledett saját lakása felé, állítólag azon célból, hogy lakásába meneküljön s támadója dühét kikerülje. Végre bizonyítva van, hogy a sértett - K. Ignác — hamarabb jutván a vádlott lakása elé mint emez, a mint az ennek közelébe jutott, azonnal felemelte baltáját ellene, mire a megtámadott szintén felemelte a szekercéjét s azzal támadója felé sújtván : a veszélyes eszközzel felfegyverkezett két személy között verekedés fejlődött ki, a mely alatt mindketten megsérültek, de K. Ignác oly súlyosan, hogy az orvosi vélemény bizonyítása szerint, az akkor szenvedett sérülések következtében, öt hét után meghalt. Ezen tényállást tekintve, mindkét alsóbb fokú bíróság helyesen mentette fel vádlottat a vád alól ; mindazonáltal ki volt mondandó; hogy a vádbeli cselekmény a jogos védelemnek a B. T. K. 79. §-a második bekezdésében meghatározott esetét állapítván meg, és ennek következtében, azon szakasz első bekezdése szerint, a cselekmény beszámithatóságának kizárása — vagyis tekintettel a B. T. K. 75. §-ára - - büntetendő cselekmény nem léte, nem pedig a B. T. K. 79. §-a utolsó bekezdése szerint, a büntetendő cselekmény létezése mellett, csupán a büntethetőség kizárása forogván fenn : a felmentés jogi alapját és indokát a cselekmény beszámithatlanságának kellett képeznie. Továbbá a jogos védelem nagy horderejű kérdésének, illetőleg az ez iránt irányt adó szabály helyes megállapításának szempontjából nem látszott mellőzhetőnek az elsőfokú bíróság ítélete indokaiban kifejezett s az ezt indokainál fogva helybenhagyó kir. itélő tábla ítéletében, illetőleg ennek indokaiban figyelmen kivül hagyott azon téves tétel, mely szerint vádlott felmentésének indokai között a 2. pontban az hozatik fel, »hogy vádlott nyomorék lábával nem tudván gyorsan haladni, részint ez okból, részint pedig azért, mivel, mint ezt K. Józsefné és ifjabb K. Ferenc is mondja, lakásának ajtaja be volt zárva, sértett támadása elől nem menekülhetett*. Ezen indokból ugyanis a contrario egyenesen az következik : hogy az esetben, ha vádlott a baltával feléje haladó támadónak támadásai elől futás által menekülhetett volna, azonban nem menekülvén, az őtet jogtalanul megtámadónak merényletét szándékosan bevárta s az az által ellene intézett baltacsapás végzetes következményét a merénylő elleni vágással elhárította, ezen cselekményének következményei szerint, bűnösnek lenne kimondandó. Ezen tétel, a jogos védelem fogalmának ezen meghatározása, ellenkezik a kérdéses intézménynek természetével, valamint az azt kifejező, a B. T. K.-ben használt szavak tartalmával és jelentésével. A védelem jogos :»haajogos téren lev ő«, a jogát használó személy más által jogtalanul megtáraadtatik, és a megtámadottnak, habár a megtámadó testi épségét sértő cselekedete, a jogtalan megtámadásnak, illetőleg az ebből őtet fenyegető közvetlen veszély elhárításának céljából szükséges. A megtámadás »elháritását«, nem pedig a megtámadásnak, menekülés által való »megelőzését, vagy kikerülését« védelmezi tehát a jogos védelem beszámithatlansága által a törvény ; mely utóbbi esetben egyébiránt — a 79. szakaszban — kimondott bűntelenség, legtöbbnyire felesleges volna. Nem követeli a törvény, hogy a megtámadott megfutamodás, elrejtőzés, elzárkózás, vagy a rendőrség előhívása által iparkodott legyen megelőzni az ellene intéztetni célzott erőszakos és jogtalan megtámadást; a törvény a jogos védelem feltételéül csupán azt követeli: hogy a megtámadás legyen jogtalan s hogy a védelmező cselekedet ne menjen a szükségnél tovább; illetőleg, hogy a megtámadott tudatosan ne lépje túl a védelmi szükséget. A törvény azon helyzetben védelmezi a megtámadottat, a melyben az a jognak megfelelően van akkor, a midőn a jogtalan erőszak által tettleg megtámadtatik. A törvény, a törvényes állapotot tartja szem előtt és ezt veszi alapul, midőn az erőszakoskodó szemé'y ellen alkalmazott magánerő által, a szükséges védelemben okozott bármeiy fokú sérülés beszámithatlanságát, tehát büntelenségét határozott rendelkezés által nyíltan biztosítja. A B. T. K.-nek ezt kijelentő rendelkezése : szükséges és mellőzhetetlen corrolariuma a közjog által biztosított személyi jognak ; garantiája és folyománya a polgár abbeli jogosultságának, hogy az erőszakkal megtámadott az ő jogállapotát, a közerő távollétében s a jogtalan megtámadó elleni erővel, annak tettleges megsértésével is fentarthassa, megoltalmazhassa. Ezen sarkalatos jognak az alsóbb fokú bíróságok által elfogadott magyarázata, a jogos védelemnek fentebb kiemelt megszorító értelmezése nem felelvén meg a törvény értelmének s a törvény valódi értelménél fogva vádlott felmentésének szempontjából közömbös lévén: vájjon ez előbb érhette volna el lakását, mintsem a baltával felfegyverkezett és őtet fenyegető K. Ignác oda eljutott? és vájjon bemehetett, illetőleg menekülhetett volna-e abba vádlott, mielőtt megtámadója a fenyegetett támadást tettleg intézte volna ellene ? sőt éppen ellenkezőleg, a fenforgó esetben és körülmények között, vádlott még az esetben is felmentendő lévén, ha a fenyegetések között közeledő K. Ignác megláttára egyenesen azon szándékkal és elhatározással megállt volna, hogy támadtatása esetére az őtet fenyegető veszélyt megtámadójának leverésével előzi meg : az ítéletnek a törvény téves magyarázatát mellőzni s a jogos védelemnek a B. T. K. 79. §-a alapján elfogadott, ezen szakaszban kifejezésre jutott valódi értelmét helyreállítani kellett. (1889. január 5-én, 1888. évi 5,493. sz.) Ha a zálogjog hamisított kötelezvény alapján kebeleztetelt be valamely ingatlanra s annak tulajdonosa, illetve a tulajdonos jogutódjai a hitelezőt, a törlési engedély megadására nem szólítják fel a törlési kereset beadása előtt, ez esetben a hitelező jó hiszemüsége esetén a törlési per költségei kölcsönösen megszüntetendők. (M. kir. Curia 1889. febr. 21. 5,020/p. 1888.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. I22g. Ha a váltóbirbsági sommás végzés hatályon kivül lett helyezve, az előzetesen lerótt határozati állandó bélyegilleték visszafizetendő. (1888. évi 5,668. szám) T2jo. A szerződés kellő időben lehintendő illetékszabás végett bejelentettnek, ha e célból a bejelentési határidőn belől postára adatott. (1888. évi 6,204. szám.) 12JI. Adótartozások egyénenkinti leszámolásából ered'! költségek megtérítése tárgyában hozott határozatok felülbirálássára : a m. kir. pénzügyi közigazg. bíróság nem illetékes. {1888. évi 12,704.. szám.) Kivonat a ,,Budapesti Közlönyből. Csődök : Pollák Henrik e., b. gyulai tszék, bej. jun. 22, félsz, jul. 1, csb. Tribucz Gusztáv, tmg. dr. Salacz Oszkár. — llcck Adolf e., bpesti ker. és váltótszék, bej. jun. 28, félsz. jul. 23, csb. Bubla Ferenr, tmg. <lr. Günther Antal. Pályázatok: A b.-gyulai tszéknél 2 joggyakornoki áll. jun. 3-ig. — A b-gyulai ügyészségnél al ügyé szí áll. jun. 4-ig. — A kalocsai tszéknél b i r ó i áll. jun. 7-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-náI. Hold-utcza 7. szám.