A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - A vevőnek az áruminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról

186 JOG. levél megreclamálása utján), magának tudomást is szerezni az iráut, vájjon az eladó a reá címzett levelet megkapta-e s illetve köteles a maga részéről mindazt megtenni, a mi e célból megteendő és megtehető. Viszont a rendes kereskedői gondossággal eljáró eladónak sürgetni kell a vevő abbeli értesitésének beküldését, vajjon a vételi ügyletet effectuáltnak', kifogástalannak tekinti-e, vagy nem ? Szabályként felállitható, miszerint ha a vevő a kellő módon kifogásolt és rendelkezésre visszabocsátott árút át nem vette s illetve el nem fogadta, akkor az árúval együtt a bizonyitási teher is az eladónál marad. 9 Ezen utóbbi szabály alól azonban vannak kivételek; és igy p. o. a próba, vagy mustra sz e r ű vételnél az árú minőség hiánya miatt kifogás tétetvén, a kapott mustrát, vagy próbát felmutatni (ktv. 363. §. ) és a mustra, vagy próba (Muster, Ausfallmuster) ugyanazonosságát bizonyitani a vevő köteles és csak annak megtörténte után áll be az eladónak bizonyitási kötelezettsége az árú szerződésszerű minőségének bizonyitására nézve. (L. 431/887. sz. curiai itéletet, »Jogtud. Közl. « 1887. évi szept. 9. sz. ) Az első bizonyitási teher tekintetébeni szabály alól kivételnek akkor is van helye, midőn azt a vitás minőségű árúkban eshető károk megelőzése igényli és különösen, ha az átadott árú azonnali rendelkezésre bocsátás nélkül tényleg át is vétetik s illetve elfogadtatik, mikor is különösen az előbbi esetben »az átvétel alkalmával, vagy később felmerült hiápyokat« nemcsak »jogában áll a vevőnek szakértői szemle utján megállapitani« (mint azt a keresk. törv. 347. §-a emliti), hanem az ez irányban kifejlett iudicatura szerint, mint bizonyitási teher (onus probandi), kötelessége is. 10 Ily esetben ugyanis vélelmeztetik, hogy az átvett árú az átadáskor kellő minőségű és kellő mennyiségű volt. Az első bizonyitás általában akkor terheli a vevőt, midőn levél elveszéséből eredő joghátrá n y t nem a vevő, hanem az eladó köteles viselni. (L. dr. Székely L. az »Ü. L. « 1887. évi május 2 án megjelent »Adalék a ktv. 346. és 347. §-aihoz című közleményét. ) 9 A vevő azon cselekménye, hogy az árúkat az eladónak azonnal v i s s z a k ü l d ö tt e, csak arra jogositja fel az eladót, hogy a törvényellenes visszaküldésből származott kárának megtéritését követelhesse; de nem menti fel őt, hogy a vételi ügylet létrejöttének feltételei s a kifogásolt árúk kellékeinek minősége iránt bizonyitást nyujtson«; mit tenni elmulasztván, az árúk vételára iránt keresetével elutasitandó volt. (211/880. sz. curiai itélet, Dtár 24. k. 152. I. ) A budapesti IV. k e r. j b s á g, mint keresk. biróság 16, 632, 79. sz. a. itéletét a kir. itélő tábla 3, 7 97 79. és a Curia 1, 103/79. sz. itéletével helybenhagyta, a mely szerint: »Hogy az árú a megrendelésnek megfelelő vo lt, azt felperesi eladónak kellelt volna alperes tagadásával szemben bizonyitani, annál inkább, miután alperes (vevő) az árút át nem vette és csak annak megszemlélése után, azt a megrendelésnek meg nem felelőnek találta; azonkivül felperes eladónak módjában állott volna, a mint az árút visszavette, a keresk. törv. 374. §. szerint esetleg szakértők által megállapittatni azt, hogy az árú a megrendelésnek megfelelő volt; a mit felperesi eladó tenni elmulasztván, vételár iránti keresetével elutasitandó volt-. (L. Dtár 24. K. 163. 1. ) Figyelemreméltó a budapesti árú- és értéktőzsde választott birósága által 1887. január 25-én hozott itélet azon indokolása is, melyszerint — a kivett szakértői vélemény alapján — megállapitván azt, miszerint »a petroleum hosszabb fekvése a szabad levegőn, stb. a lobbanási fok magasságára lényeges befolyást gyakorolhat és igy az ezen mustrákon eszközölt mérés eredményéből a petroleumnak az á t v é t e 1 alkalmával létezett lobbanási foka biztosan meg nem á 1 1 ap i t h a t ó, ilykép miután alperes (eladó) a lobbanásifok hiteles megállapitását az átvétel alkalmával elmulasztotta stb. « ez okon felperesi vevő árdifferenciára irányuló jogigénye (amennyiben ily cimen kárösszeget igazolni képes leendett volna) elvben elismertetett. (L. a »J o g. 1877. évi. 28. 1. ) Érdekes még a következő jogelv is: D i e B e w e i s l a s t dass die az ő saját hibája folytán az eladóra nézve megnehezittetett s illetve lehetetlenné tétetett az árúnak az átadáskori minőségét beigazolni. 11 Az imént a vevőt illetőleg kivételesen emlitett bizonyitási kötelezettség, bár ezt a legfőbb fokú biróságok az elbirált és alább közölt itéletek indokolásában ki nem fejték is vala, mégis bizonyosként vehető, hogy ebbeli judiciumaik a keresk. törv. 271. § án alapulnak, mely szerint »a ki valamely ügylet folytán, mely reá nézve kereskedelmi ügyletnek tekintendő, egy másik irányában gondosságra van kötelezve, »a rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni*. Hogy pedig adott esetben mit kellessék a rendes kereskedői gondosság alatt érteni, az iránt — per analógiam — a keresk. törv. 371. §-a vehető irányadóul, a mely szerint, »ha az árún, mely a bizományosnak beküldetett, az átvételkor külsőleg felismerhető sérülések, vagy hiányok mutatkoznak, a bizományos, különbeni kártérités terhe alatt, a megbizó érdekeit a szállitmányozó, vagy fuvarozó ellen, '' ben megóvni, az árú mibenlétének igazolására szolgáló bizonyitékokról gondoskodni s erről a megbizót azon nal értesiteni tartozik stb. « Ugyancsak analogia utján kiterjeszthető a vevőre? a kt. 373. §. abbeli rendelkezése is, miszerint a commitens »a gondviselése alatt lévő árúban történt kárért felelősséggel tartozik, a mennyiben igazolni nem képes, hogy a kár rendes kereskedő gondosságával elháritható nem v o l t«. Ezen kármegelőzési intézkedés kötelezettségnek szükségképeni consequentiája a keresk. törv. 327. §-a, mely szerint, »ha az árúban oly változás történik, mely miatt az értéktelenné válhatnék, a mennyiben a megbizó utasitását idő rövidsége miatt kikérni nem lehet stb., a bizományos az árút a 347. határozata szerint eladhatja stb. « Ezuttal még kiemelendőnek tartjuk, miszerint a vevő különösen akkor tartozik a bizonyiték beszerzéséről gondoskodni, midőn gyors átalakulásnak (p. o. erjedés, rothadás, kiszáradásnak) kitett árúkról van szó; a midőn is a távoli eladónak már rövid idő multán is nem állhat többé módjában az árúknak azon minőségét constatálni, melyben azok a vevő kezéhez érkeztek volt. 12 11 Ausnahmsweise geht die Beweislast dann auf den Käufer über, wenn dem Verkaufer der Beweis für die Nichtidentität d u r c h Verschulden des Käufers erschwert worden ist stb. (U. des Ober-Gerichts Luzern vom 27. Feber 1875. Dr. Goldschmidt »Zeitsohr. « 1880. évf. 282. 1. ) A bizonyiték konstruálásának egyik fő kelléke lévén, hogy erre vonatkozólag a vitában álló felek egymásnak cselekvényeit ellenőrizhessék, ez okon a budapesti V. k er. jbiróság 18, 715 87. sz. itéletének helybenhagyásával a m. kir. Curia 148/88 számú itélete megokolásában kimondotta, hogy az eladó a vevő által a neki küldött gép hasznavehetetlenségére vonatkozólag előterjesztett praejudicialis bizonyiték ellenében kifogásokkal, stb. most midőn a gépet bi tokába visszavette, s azon ellenőrzés nélkül tetszése szerint változtatásokat tehetett, többé nem élhet. (L. » J og t u d. Köz]. « 1888. május 11. sz. ) A bizonyitási teher mikénti megosztására nézve érdekes még a következő jogeset: »Die Haftung der Bahn als Verfahrerin für Beschädigung des Frachtgutes auch lor Beginn des T ansportes. Die Nichtbeanstandigung der Verpuckung des Frachtgutes seitens der Bahn. begründet die V e r m u t h u n g der erst n a c h e r f o 1 g t e r A u f g a b e eingetretenen B e s c h ä d i g u n g. (L. dr. E p s t e i n »E i se n b ah n r e c h tliche E n t s c h e i d u n g e n«. 1884. Wien, 155. 1. ) 12 Érdekes erre nézve a következő jogeset: A soproni királyi törvényszék előtt W. L. és fiai kereskedőcég mint vevő, B. F. mint eladó ellen ez utóbbi ellen szállitott hiányos dongafaárúk pótlása és illetve esetleg e helyett 2, 2 0 frt kárpótlási összeg s jár. iránti keresetével az I. és II fokú biróság itéletét jóváhagyó 2, 763/82. sz. curiai itélet által elutasittatott; mert felperes (vevő) nemcsak az által, hogy a kérdéses dongafának birói szakértői megszemlélését sem az átvétel n é 1, sem a további hiányok felfedezésekor azonnal nem eszközölte; hanem az által is, hogy a szóbanforgó fát azonnal alperesi (eladónak) rendelkezésére nem bocsátotta, oly lényeges hibát követett el, melynek az alperes felelőségére való kihatását kellően indokolja azon körül mény, hogy a fa heverés által romlásnak van kitéve. (L. D t á r ujfolyam II) Érdekes még a budapesti á r ú- és é r t é k t ő z s d e v biróság 29 86 sz. a. hozott iléletének következő megokolása is: »Felperes (eladó) átvételre irányuló keresetének csak azon esetben lehetett volna helyt adni, ha igazolja, hogy az eladott (és Nagy-Szebenböl Budapestre szállitott) hús e hó 7-én a bemutatás alknlmával egészséges volt stb« Ugyancsak elutasitandó volt viszonkeresetével alperes (v e v ő) i, mert alperesnek az esetben, ha a hús romlott minősége alapján fedezeti vételre tartott igényt s ez alapon felperes ellen ár különbözeti köveBeschädigung des Gutes (Obst) nicht in Folge dessen natürlicher Beschaffenhcil, sondern durch Verschulden der Bahn eingetreten sei, trifft den Aufgebe r. (I.. dr. Epstein »Eisenbahnr e cht1 i c h e En t s ch e i d u n g e n». 1880. Wien, 160. 1. ) 10 Mint analog jogeset tekinthető a kövctkezö: »Beklagter konnte und musste sich bei Empfang der fraglichen vier Sendungen auf Grund der von ihm vorgenommenen Controlle genau den I n halt der ihm behändigten vier Frachtbriefe stb., von dem behaupteten M a n k o sofort überzeugen, und es war daher auch seine P f l i c h t und Aufgabe, dem Kläger jedesmal sofort von dem Manko Kenntniss zu geben, seine Rechte zu wahre n, und sich wegen des Manko's an seine Gebkäufer oder an die Frachtführer zuhalte" stb. » (U. des H. O. G. München vom 2. Juni 1875. Dr. Goldschmidt »Zeitschr. « 1879. évf. 284 -286. lap. )