A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - Adalék az országgyűlési képviselők mentelmi jogához

ü JOG. 187 Ily esetheti tehát a vevő, ki az árút az eladó megbízottjától (fuvaros stb.) átvette, a távoli eladó érdekében és megnyugtatására, mint annak quasi megbízottja kell, miszerint eljárjon, hogy a vevő, esetleg a netán vétkes fuvarosa stb. ellen felléphessen és illetve az e végre szükségelt bizonyítékaitól el ne essék. Ha t. i. a vevő a kifogásolt árút a fuvarostól á t nem veszi, akkor a keresk. tórv. 398. §-a értelmében ezen fuvarosnak kell magát igazolni, hogy az árúk nem a fuvarozás ideje alatt és nem a fuvaros hanyagsága következtében romlottak meg.13 A bizonyítási teher tekintetében a kir. C u r i a több ítélete indokolásából kitünőleg, hazai judicaturánk (bátor kiforrott jogelvnek alakítása és illetve szakszerű megokolás nélkül) rendszerint a vevőt terheli meg az első bizonyítás kötelezettségével oly esetben, a midőn a vevő az árút már tényleg átvette14 és kifogásai nem mutatkoznak méltányosakna k. Ezen - a bizonyítási teherre vonatkozólag — imént emiitett kivételes szabály azonban csak a jóhiszemüleg eljárt eladóra nézve van érvényben, mert csalás esetén a keresk. törv. 3ö0. §-a irányadó, melynek értelmében a csalárd eladó a jóhiszemű eladót15 megillető törvényes vélelmeket, mint kiváltságot (privilégium favorabile), a vevő irányában nem igényelheti.11 telest formál : kötelességében állott volna a hús egészségtelen minőségét nyomban a bemutatás alkalmával hitelesen megállapítani stb.- (L. dr. Félegyházi »Tőzsdebirósági Szemelvények*. 1887. Budapest, 159. 1.) 15 Hasonlókép nyilatkozik e kérdést illetőleg (mint a fentebb sor alatt közöltekből kitűnik) Dr. \V. E n d e m a u n >Handbuch des deutschen H a n d e 1 s-, S e e- u. W e c h s e 1 r e c h t>. II. 2. pag. 661. Leipzig 1882. 13 A 6,696/878. sz. cui iai Ítélettel (Dtár XXI. 64. 1.) alperesi v e v ö a kereseti vétel ár összeg iránti követelésben azért lön elmarasztalva, mert azon kifogását, hogy a neki küldött és általa visszakül dött — de vissza nem fogadott - sapkák a kikötöttnél silányabb minőségű voltát (s hogy ekként az ügylettöli elállásra ok volna) a vevő a ktv. 347. §. által előirt módon nem igazolta, (de hogy oly fajtájú sapkákat kapott, mint a minők megrendelve lettek, a vevő által beismertetett.) Ez úttal is kiemelendönek tartjuk, miszerint az egészen általánosságban tartolt árúminöség kif ogásolás, mint p. o. nem tetszetős, silány, hitvány, a minőségi fogyatkozás közelebbi speciális megjelölése nélkül (mint azt fentebb az árúhiányolási értesítésnél is láttuk) a vevő részére szolgálható kifogásul (exceptio quanti minoris, e. non adimpleti contractus) és illetve (a mennyiben ő lép fel előbb peres igényeivel) actin alapjául (a. quanti minoris, a. redhibitoria, a. empti) nem szolgálhat. A fentebb idézett curiai Ítélet meritorialis lényege tehát korrekt és ezen Ítélet csak alakilag kifogásolható, annyiban, hogy a kifogást emelő vevőt azon indokolással marasztalja, mondván, hogy a vevő az általa kifogásolt ként rendelkezésre bocsátott sapkák silányabb voltál a keresk. törvény 347. §. előirt módon nem igazolta; holott e tekintetben az első bizonyítás és illetve az árú minőségének hiteles bizonyítása a vevőnek szabályszerint csakis jxigát, de nem kötelességét képezi. Az újabban hozott 288/888. sz. curiai ítélet már szigorúan a törvényhez tartja magát, midőn a budapesti IV. ker kir. járásbíróság 3,460/87. sz. Ítéletének jóváhagyásával kimondja, hogy az árúnak minőséghiány miatt visszaküldése a rendelkezésre booátás joghatályával bír. Miután a minőséghiány miatt rendelkezésrebocsátás kellő időben történt : felperesen (t. i. az eladó n) állott annak igazolása, hogy az árú, melynek minősége közelebbről meghatározva nem volt, legalább középminőséggel bírt. (Ktv. 321. §. I.. »J o g t u d. Közi. 1888. évi aug. 31. 1.) A 249/1879. sz. curiai ítélet pedig azért marasztalta az alperesi vevőt a vételárban, mert alperesi vevő, habár annyit igazolt is, hogy az árúk részben nem feleltek meg akikötött minősé g n e k (a mennyiben a küldött bab egy része fehér helyett tarka volt) de miután azt, hogy mennyi volt a nem szerződés szerinti tarka bab : tanuja számszerűleg nem igazolta és így a felperesi eladó terhére nem volt jogosítva a babot nyilvános árverésen eladni és árkülönbözet címén viszonkereseti követelést támasztani. Es így alperes viszonkereseti követelésnek elvetése mellett, a felperesi eladónak vételárra irányuló kereseti követelésében marasztalandónak lön nyilvánítva. (L. Dtár XIII. 16. lap.) M L. 163. 1880. sz. Curiai ítélet (általunk fentebb II. 3. alatt már közölve.) 15 16 L. Dtár XXV. 57. lap 163 880. sz. curiai ítélet. A német birod. fötörvényszék : Das Reichsgericht in Civils a c h e n 265/86. sz. Ítéletével azon jogelvet formálta, hogy a vételi ügyletnél elkövetett csalás fogalmához a bűntény fogalmának nem kell okvetlenül társulni. Az említett Reichsgerichtbeli ítélet' ugyanis idevonatkozólag következőleg hangzik: »Die Uebersendung einer vertragswidrigen Waare, derén Vertragswidrigkeit der Verkaufer k a n n t e, muss nicjit unlcr ullen Umstiinden Adalék az országgyűlési képviselők mentelmi jogához. Előttünk feküsznek azon határozatok, melyeket Doda Traján elleni sajtóügyben az aradi törvényszék és a magy. kir. Curia hoztak ; közöljük ezeket e helyen, mert különösen a kir. Curia megokolása igen fontos elvi nyilatkozatokat tartalmaz, melyek a mentelmijog magyarázatára mélyreható jelentőséggel lesznek jövőre nézve. Az aradi törvényszék határozata a következő : Vádlott az illetékesség, illetve a kereshetőség ellen emelt kifogásával a következők alapján volt elutasitandó : Vádlott arra alapitja kereshetőségi kifogását, hogy ő akkor, midőn az inkriminált nyilatkozatot tette, országgyűlési képviselő volt s ezen nyilatkozat képviselői hivatása gyakorlatához tartozván, azért őt a mentelmijog védi s a miatt csakis a képviselőház által vonható felelősségre. A mentelmi jog, a mint az az elméletben s nálunk a gyakorlatban is kifejlődött, arra vonatkozik, hogy a törvényhozás bármely tagja sem vonható felelősségre az országgyűlésen tett bárminő nyilatkozatáért, továbbá, hogy büntető vizsgálat és eljárás csakis a törvényhozásnak beleegyezésével indítható, illetőleg foganatosítható ellene, melyhez az illető tartozik, kivévén a tettenkapás esetét, midőn utólagos bejelentés és tudomásvétel pótolja a ház beleegyezés kikérésének szükségét. Ezek szerint tehát a mentelmi jogban kétféle jogosítvány foglaltatik, nevezetesen egy feltétlen jogosítvány, mely az országgyűlésen — de csakis az országgyűlésen — tett nyilatkozatokért a törvényhozás tagjairól mindennemű büntetőjogi felelősséget elhárít, továbbá azon jogosítvány, mely a törvényhozás tagjainak az országgyűlésen kivül tett nyilatkozataira és cselekményeire vonatkozik s magában foglalja azon föltételt, melytől függőleg a bűnfenyitő eljárás ezek miatt ellenük megindítható. Büntetőjogi szempontból tehát lényeges azon különbség, mely a törvényhozás tagjainak az országgyűlésen vagy azonkívül tett nyilatkozataira nézve fennáll, mert mig előbbiekért a birúságok által felelősségre soha és semmi szin alatt sem vonhatók, addig az országgyűlésen kivül tett nyilatkozataikért és cselekményeikért a ház beleegyezésével büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A mentelmi jog tehát kettős célt kiván elérni, először az által, hogy a törvényhozás tagjai az országgyűlésen tett nyilatkozataikért a házon kivül senki által felelősségre nem vonathatnak, biztosítja a teljes szólásszabadságot s megvédi az országgyűlésnek, mint a törvényhozó hatalom egyik faktorának teljes függetlenségét, másodszor pedig az által, hogy a bűnfenyitő eljárás megindításához, azon nyilatkozatokat és cselekményeket illetőleg, a melyeket az országgyűlés tagjai az országgyűlésen kivül tesznek, az illető ház beleegyezését szabja föltétlenül, a törvényhozás tagjait védi, hogy alaptalan zaklatásokkal vagy helytelen politikai indokokból hivatásuk teljesítésében akadályozva és befolyásolva ne legyenek. Ahhoz tehát, hogy a mentelmi jog alkalmazást nyerjen, vagy szükséges, hogy az inkriminált nyilatkozat az országgyűlésen tétetett légyen, vagy pedig, ha a nyilatkozat nem az országgyűlésen tétetett, akkor az, hogy az illető azon időben, midőn ellene a bűnvádi eljárás folyatatba tétetik, a törvényhozásnak tagja legyen. Ezen megkülönböztetésből szükségképen folyik, hogy a teljes mentelmi jog a törvényhozás tagjait csak azon nyilatkozataikra nézve illeti meg, melyeket az országgyűlésen — úgyszólván hivatalos működésük közben — tesznek s ezek alá a közönséggel vagy választóikkal szemben szóval vagy írásban tett nyilatkozataik nem vonhatók s igy ezekre ép ugy, mint más egyéb tényeikre nézve is csak a korlátolt mentelmi jogot élvezik. Miután p:-dig vádlott az inkriminált nyilatkozatot nem az országgyűlésen tette s miután akkor, midőn ellene a bűnfenyitő eljárás folyamatba tétetett, a törvényhozásnak tagja nem volt s igy kiadatását kérni nem lehetett s igy vádlottra nézve a jelen esetben sem a teljes, sem az alaki mentelmi jog alkalmazást nem is nyerhet, ennélfogva a kereshetőség ellen emelt kifogásokat elvetni kellett. A m. kir. Curia: Nem lehetett jogosultnak tekinteni vádlottnak azt a kifogását, melyet a birói hatáskör elleti a képviselő mentelmi jogára hivatkozva emelt, mert azt sem törvén), sem törvényerejű szokás nem támogatja s e tekintetben a képals Betrug angesehen werden, vielmehr kommt es immer darauf an, ob der Kiüifer getausch t werden sollte, bezw. ob der Verkaufer darauf rechnete, die vertragswiBrige beschaffenheit der Waare werde vom Kaufcr nicht bemerkt werden*. (»K ö 1 n. Ztg.* 1887. szept. 24. sz.)