A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 20. szám - A birói karért - A magyar bűnvádi eljárás tervezete. 12. [r.]

Nyolcadik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1889. május 19. Szerkesztőség: Y. Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: V. Rndolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR Büféi, BÍRÓI, ŰGÍÍSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelüs szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre .. 6 frt — kr. fél » 3 » — > negyed » 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A birói karért. Irta: dr. Junger Lázár, ügyvéd M.-Szigeten. — A magyar bűnvádi eljárás tervezete. — Irta : dr. M a y e r Salamon, jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. — A közbirtokosság (compossessoratus). Irta : dr. J a n c s ó György, kir. curiai tanácsjegyző és egyetemi magántanár. — Nyílt kérdések és feleletek. (A hagyatéki eljárás köréből. Irta : Singé Lajos, bírósági joggyakornok Gyöngyösön.) — Ausztria és külföld. (A csödönkivüli kiegyezés törvényes szabályozása Angliában és Belgiumban. Irta : dr. S t i 1 1 e r Mór, budapesti ügyvéd.} — Sérelem. (A megsemmisített semmi. Irta : S z ü rnyeghy Mihály, kir. tö: vényszéki biró Trencsénben.) — Vegyesek. (Kell-e az ügyvédek jövedelmét emelni ? stb.) — Curiai és táblai értesítések — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesli Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A „<Jog Törvénytára" lS8g. évfolyamának tisztelt előfizetői Jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvények j. és 4. ivét (33—64. lap.) A folyó évi törvényekre és igazságügyministeri rendeletekre még mindig elfogadunk előfizetéseket. -Előfizetési ár 2 frt. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A birói karért. Irta : Dr. JUXGER LÁZÁR, ügyvéd M.-Szigeten. A fővárosi ügyvédi kamara magáévá tette a vidék által a birói fizetés felemelése tárgyában megindított mozgalmat és határozatilag kimondotta: hogy azt támogatni fogja. Szilágyi Dezső ministerségének kezdete tehát azzal kezdődik, hogy az összes ügyvédi és birói kar egy szívvel, egy lélekkel és egy kérelemmel fordul feléje, hogy tárcájának legnagyobb, de egyszersmind legnemesebb részét tevő tagok jólléteért gondoskodjék. Mert ha szivén fog feküdni — és ez kétségtelen — egy független és erős birói szervezet létesítése és állandósítása, lehetetlen, hogy elzárkózzék a függetlenséget biztosító első alapfeltételétől, a birói kar jóllétének biztosításáról. Nincsen szükség példákkal való illustrálására, nem is akarom sem a vidéket, sem a fővárost példaképen felhozni, mert a lelkiismeretlen biró ma ritkaság, azt azonban senki kétségbe vonni nem fogja, hogy létezik — bár elvétve — a birói kar között is fekély, melyet csak ugy lehetne kiirtani, ha megadjuk neki azon módot, hogy a lelkiismeretlenséget magától távol tartsa. Nemcsak a lelkiismeretlenség meggátlása miatt kellene a birói fizetést felemelni, hanem épen a lelkiismeretesség kedvéért is; hány és hány biró van, ki akár nagy családja miatt, akár más viszonyok miatt a megélhetés nehéz küzdelmével vesződik, a nélkül, hogy csak eszébe is jutna az igazság útjáról vagyoni érdek kedvéért letérni ? Az igaz, hogy ez nem érdem, de ha az ellenkezőjét rossznak találjuk és annak kedvéért a rosszért hajlandók vagyunk sorompóba állani, miért nem állanánk sorompóba a jóért, mely jutalmat igényel. A birói dotatió elannyira kevés, hogy azt a biró előmenetelének minden phasisában megérzi és ha az Isten fiatal korában felvitte a dolgát a törvényszéki bíróságig — azon túl nem is aspirál — az ezen fokkal járó kevés fizetését biztosan holta napjáig fogja szedni. Már most tessenek gondolni egy bírót, a ki éveken át a javítás legkisebb reménye nélkül ugyanazt a fizetést húzza és nem esik kétségbe állásának javithatlan voltán. Lehetne ugyan különbséget tenni a fővárosi és a vidéki birói kar között, de csak az előmenetelre, illetőleg a felsőbb bíróságba való felvételnél a főváros a maga birói létszáma szerint 80o/o-kal részesül, mig a vidéken a ritkaságok közzé tartozik a felsőbb bírósághoz való kinevezés; de nincsen különbség a fizetésre nézve, mert a mennyivel több a fővárosi biró fizetése, annál drágábbak az élet viszonyai. Kétségtelen, hogy ilyen dotatio mellett a birói ambitiót felülmúlja az azért hozott áldozat, mert munkássága és törekvése nincsen kellőleg méltányolva, de a méltánylás a megosztó igazság dolga, az igazságot gyakorolni pedig az igazságügyminister van hivatva. Azért fordul az ügyvédi és a birói kar az új igazságügyministerhez, Szilágyi Dezsőhöz: fiat justitia, legyen méltányos. Legyen méltányos, mert azon számtalan okok, a melyek a birói kar fizetésének emelését javasolják, előtte, a lángész előtt ismeretesek és mert ismeretesek előtte, hajlandók vagyunk hinni, hogy azok elől el nem fog zárkózni. \ A magyar bűnvádi eljárás tervezete. * Irta: dr. MAYER SALAMON jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. (Tizenkettedik közlemény.) Ha azt állítják, hogy az ily figyelmeztetés hozza tulajdonképen a terhelt emlékezetébe peres ügyfél-képeni állásának tudomását, ugy teljesen elfelejtik, hogy ezen ügyfél-állás első sorban védekezésében jut érvényre. Számos esetben az ez által bizalmatlanná vált terhelttől egyenesen elvonatnék védekezésének lehetősége. És ha viszont azt érvényesitik, hogy az ilyen jog gyakorlása a terhelt által, előzetes kitanitás után, ügyfél-állásának érvényesítését a legkiválóbb értelemben valósítja meg, ugy viszont figyelmen kivül hagyják, hogy a terhelt ezen szabadsága: védekezni vagy sem, az ily figyelmeztetés nélkül is biztosítva marad. S ha végül pillantást vetünk az angol viszonyokra, ugy ne felejtsük, hogy ott a nyomozási eljárás inkább egyoldalú jelleggel bir, a mennyiben ott nem a körül forog a kérdés, hogy a terheltnek alkalom nyujtassék az önigazolásra, sőt inkább egy meghatározott szoros cél, — t. i. a terhelt utasítása érdekében az ítélő esküdtszék elé (the committment), a terhelő mozzanatok gyűjtésére. Kérdés tárgyát képezheti továbbá, vájjon előnyös lehetne-e Magyarországra nézve * Előbbi közlemények a »Jog« 3., 5.—10., 12., 14 , 15. és 18. számaiban.