A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 19. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszadik közlemény)

76 A JOG. a ló akkori lovasa, maga is veszélyben forgott s az esés folytán csakugyan sérülést is szenvedett. Az eljárás során panaszosok azon állítása, hogy a kérdéses ló más alkalommal, vagy éppen többször is kitört volna a pályáról, következésképen, hogy panaszlott ilyen esetről s a ló állított rossz tulajdonságáról tudomással bírt volna, igazolva nem lett. De nem lettek igazolva a vizsgálat adatai szerint oly ténykörülmények sem, melyekből következtetni, vagy épen megállapítani lehetne, hogy panaszlott azon alkalommal a kellő gondosságot elmulasztotta volna; annál kevésbé, mert érdekében volt lovát a pályán tartani, mert eltekintve attól, hogy a többi futtatók felett akkor előnyben volt, saját életbiztonsága és testi épsége is veszélyben forgott a ló kitörése által. Végül mi által sincs megcáfolva az, miként a ló kitörése a pályatérről a gyors futásban oly rögtönös volt, hogy azt előre látni vagy észrevenni s megakadályozni, illetve a lónak más irányt adni lehetetlen volt. Ezek alapján a bíróság a szakértők gyanánt kihallgatott budapesti lovaregyleti tagok, továbbá a jelen volt pályabirák vallomásainak is figyelembevétele mellett és azon körülményre is tekintettel, hogy az eset nem a közönség részére fentartott s nézőhelyül kijelölt téren történt: bíínfenyitő uton megtorlandó gondatlanság esetét megállapíthatónak nem tartván, a további fenyítő eljárás megszüntetését rendelte el. (1888. március 10-én 6,795. szám.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék fenti szám alatt kelt végzését elfogadott indokainál fogva helybenhagyja. /1888. május 24-én 15,566. sz.) A magy. kir. Curia: A vizsgálat folyamán nem merülvén fel adatok annak bizonyítására, hogy a terhelt azon eredményt, mely a versenypályán futott lova kitörése által okoztatott, előre láthatta s annak bekövetkezését megakadályozhatta, s hogy igy lovának vezetésében gondatlanságot tanúsított volna : a budapesti kir. itélö tábla végzése a fentebbi s az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. február hó 27-én, 1888. évi 7,816. sz.) Az alapperbeu elrendelt és a felmentéssel tárgytalanná lett fenyitö zárlat, a vádlott hátrányára megindított perújítás esetében ipso facto nem éled fel; szükség esetén annak újólagos elrendelése foglalhat helyt. — A perújítás elrendelésének csupán az a hatálya van, hogy ezzel a jogérvényesen eldöntött ügy újból a vizsgálat stádiumába helyeztetik. A m. kir. Curia gyújtogatás büntette miatt vádolt K. Mihály elleni bűnügyben végzett: Tekintve, hogy vádlott a kir. Curiának 1887. évi jul. 14-én 3,136. sz. a. kelt Ítéletével az ellene gyújtogatás miatt emelt vád alól felmentett s ezzel ezen vádbeli cselekményt és a nevezett vádlottat illetőleg, nemcsak a bűnösség és a büntetés kérdése, hanem a kérdéses vádbeli cselekményből származó és bűnvádi uton elbírálandó valamennyi kérdés jogérvényes elintézést nyert; tekintve, hogy azon jogerejű Ítélet által az ennek alapját képezett vád miatt folyamatban volt vizsgálat alatt elrendelt, helyességére vagy helytelenségére vonatkozólag ez alkalommal bírálat alá nem eső úgynevezett bűnvádi zárlat is jogérvényesen megszűnt és szabálytalanná vált; tekintve, hogy a káros által benyújtott kérvény folytán a 4,367. sz. a. végzéssel megengedett perújítás, a jogérvényesen megszűnt előbbi intézkedést »ipso facto« nem éleszti fel, sőt elleukezőleg a perújítás elrendelésének csupán az a hatálya van, hogy ezzel a jogérvényesen eldöntött ügy újból a vizsgálat stádiumába helyeztetik, mely alatt az állítólagos kárositottat is mindazon inditványozási, illetőleg kérelmezési jognak újból való igénybevétele illeti, a mely őt az anyaperben megillette: ezek alapján mindkét bíróság végzése megváltoztatik, vádlott felmentésének szükségszerű folyamában ennek folytán a 4,379. sz. alatt fenyítő zár törlése elrendeltetik. (1889. február 6-án, 6,650. szám alatt.) Hamis kötvény eladása, illetve értékesítése nem képezi a csalás és okirathamisitás halmazatát, hanem csupán okirathamisitást. (Kir. Curia 1888, okt. 4. 9,136. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Az illetéki díjjegyzék íj. tétel IV. 15. pontjához tartozó j-ik jegyzetben foglalt rendelkezés nem alkalmazható akkor ha többrendbeli jogoknak ugyanazon egy tkvi hivatal által foganatosítandó bejegyzése vagy kitörlése egy beadványban ugyan, de több egymással jogközösségben nem álló fél által kéretik. (1888. évi 287. sz.) Az 500 f rínál kisebb összegekről kiállított részvények után járó kamatok és osztalékok szelvényeitől fizetendő fokozatos illeték, abban az esetben is akként szabandó meg, mintha a részvények kifizetett teljes összege 500 frtos részvényekre volna felosztva, ha ez a kiszabási mbd a részvénytársaságra nézve kedvezőtlen. (r888. évi 8,110. sz.) A jelzálog-kölcsönók átváltoztatásával adandó bélyeg- és illetékkedvezmény nincs ahhoz a feltételhez kötve, hogy az újabb kötelezvényben határozottan ki legyen téve az, hogy a felvett összeg részben vagy egészben conversióra fog fordíttatni, vagy hogy ugyanaz a fél vegye fel az újabb kölcsönt, a ki a convertálandó régi kölcsönt felvette. (1888. évi 10,4.02. sz.) Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy egylet egész üzleti nyereményét kölcsöntör lesztésrefordítja is, nem igényelheti azt, hogy az üzleti adó kivetése mellőztessék. (1888. évi 7,345. sz.) Magánfelek által a kir. adóhivatalhoz valamely kiutalt összegnek posta útján leendő megküldése iránt intézett megkeresések bélyegkötelesek. (1888. évi 10,240. sz.) A kereskedők által saját fióküzletükbe szállított cikkebv/ az üzletvezető részére kiállított jegyzékek bélyegmentesek. (1888. évi 5,446. sz.) Az, a ki évközben adóköteles fegyver birtokába jut, a fegyveradót egész összegében akkor is tartozik megfizetni, ha a fegyver előbbi tulajdonosa is már az után ebben az évben fegyver adót fizetett. (/888. évi i2,gio. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Barabás József e., budapesti tszék, bej. jun. 26. félsz, jun. 28, csb. Chira Elek, tmg. dr. Sik Sándor. — Lorchenfeld Móric e., soproni tszék, bej. máj. 24, félsz. jun. 3, csb. Augusztich Antal, tmg. Gil Sándor. — Kreisler Albert e., kaposvári tszék, bej. jun. 24, félsz. jul. 15, csb. Selcz József, tmg. Fleiner Mór. — Moser és Sussmann e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jun. 18, félsz. jul. 9, csb. Wattay Dezső, tmg. Mandl Samu. — Waldon János e., nagyváradi tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 18, csb. Jelentsik I., tmg. Sebő Pál. — Ludasi Béni e., szabadkai tszék, bej. jun. I, félsz. jul. 1, csb. Osavszky Jenő, tmg. dr. Békeffy Gyula. — Micskey Dániel e., nagyváradi tszék, bej. jun. 15, félsz. jun. 28, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Várady Zsigmond. — Gold Zsigmond e., debreceni tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 13, csb. Komlózsy Dezső, tmg. dr. Popper Mór. — Gerber Fülöp e., zömbori tszék, bej. jun. 15, félsz. jul. 12, csb. Hetteszheimer Henrik, tmg. dr. Schneider Károly. Pályázatok : A gyulafehérvári tszéknél és a nyíregyházi jbságnál aljegyzői áll. máj. 21-ig. — A zirci és pécsi jbságoknál aljegyzői áll. máj. 22-ig. — A kecskeméti kir. jbságnál II. oszt jegyzői áll. máj 23-ig. — A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. máj. 23-ig. — A debreceni ügyészségnél al ügyészi áll. máj. 30-ig. — A kapuvári és a kalocsai jbságoknál díjas joggyakornoki áll. máj. 23-ig. — A zsolnai jbságnál albirói áll. máj. 24-ig. — A nagy-szőlősi jbságnál birói áll. máj. 24-ig. — A szent-gotthárdi jbságnál albirói áll. máj. 25-ig. — Az ó-becsei és újvidéki járásbíróságoknál díjas joggyakornoki állomás | június 8-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-ná!. 1 Hold-utrza 7. s;á n.i