A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 19. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszadik közlemény)

74 R. JOG. hogy a V. Apollónia által 1886. október 13-án kiállított ajánlatra vonatkozó 1886. évi október vagy november hóban első izben kiállított kérdőív mondatik ki közösnek és alperes azt tartozik felperessel közölni. Indokok: Annak előrebocsátása mellett, hogy felperes a biztosítási szerződésre nézve a biztosítottnak jogutódaként nem tekinthető, hanem ugyanaz, mint kedvezményezett van jogosítva az érdekében kötött biztosítási szerződés kiegészítő részét képező közös okiratok közlését követelni; a másodbiróságnak végzését az alkereseti kérelemnek megfelelően egyébként felhozott indokainál fogva és még azért is helyben kellett hagyni, mert a biztosítási szerződés a V. Apollónia által 1886. évi okt. lo-án tett ajánlat alapján köttetvén meg, ezen ajánlatnak és igy a kötött szerződésnek kiegészítő részét nemcsak az alperes által az alapperben felmutatott, hanem a biztosítottól első izben kiállított kérdőív képezi. A telepitett váltónak fizetés végetti [bemutatása helyeseli tehető a telepes pénzintézet cégvezetője előtt is, habár ez utóbbi a cégjegyzék tartalma szerint csak együttes, nem egyedüli cégjegyzésre van jogositva; mert a cégvezető a telepes intézet oly alkalmazottjának tartandó, kinek e minőségében valamely fizetés megtörténtéről vagy elmaradásáról tudomással bírnia kell. A rózsahegyi kir. törvényszék (1888. február 4-én 107/v. 1888.'): A liptó-szt.-miklósi takarékpénztár felperesnek, özv. T. szül. Gr. Jozefin ugy mint kisk. T. Adolf, Emma, Lajos és Géza t. és t. gyámja, továbbá H. szül. T. Irén, valamennyien mint T. Jakab örökösei alperesek elleni 4,500 frt váltóösszeg iránti perében ítélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét a keresetlevélhez csatolt A) alatti 4,500 frtról kiállított váltóra alapítja, melyet néhai T. Jakab elfogadott s kéri alpereseket, mint ennek leszármazó örököseit, az örökség erejéig marasztalni. Ezen kérelemnek azonban hely nem volt adható, mert jóllehet maguk alperesek beismerik, hogy a váltóelfogadó néhai T. Jakab örökösei, de beismerik azt is, hogy örökhagyó után a keresetben kimutatott vagyon maradt hátra s nem tagadják a váltón lévő elfogadói aláírás valódiságát s felperes váltótulajdonosi minősége magából a váltóból a váltótörvény 86. és 55. §-ai értelmében igazolva jelentkezik, alperesek váltói uton még sem voltak elmarasztalhatok, mert alperesek az ellenirathoz csatolt 2 '/. alatti hiteles bizonyitványnyal kimutatták, hogy a fizetés végetti bemutatás a magyar általános hitelbanknál, mint telepesnél szabályszerűen nem eszközöltetett; minthogy ezen bizonyítvány tanúságához a nevezett hitelbankot a kirendelt tagok közül nem egy, hanem csak két egyén együttesen jogérvényesen képviselheti, együttes cégvezetésnél pedig a keresk. törvény 37. §-ának 2-ik bekezdése szerint együttes közreműködés szükséges, holott a váltóóvás szerint a váltó csakis Sz. Oszkárnak, a ki a bankot külön nem képviselheti, lőn bemutatva, minthogy ezek szerint a fizetésnél felszólítás a magyar általános hitelbank képviselőségéhez nem intéztetett, a felvett óvás jogérvényesnek nem tekinthető, minek folytán, minthogy a váltói jogok fentartásához megkívántató cselekmények elmulasz'attak, felperes ezen telepitett váltóból eredő jogait váltói uton a váltó elfogadója ellen a váltótörvény 43. §. rendelkezéséhez képest nem érvényesítheti, miért is felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla (1888- október hó l én 4,914/p. 1888.J : Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A részvénytársaságot hatóságok és harmadik személyek irányában a ker. törv. 186. §-a szerint az igazgatóság képviseli, miből következik, hogy valamely részvénytársaságra intézett vagy telepitett váltót a hatóság képviseletére hivatott physikai személynek kell bemutatni. Tekintve, hogy a kereseti váltó a B) alatti óvás tanúsága szerint fizetés végett a telepes magyar általános hitelbank-részvénytársaság képviseletében Sz. Oszkárnak, ki a csatolt cégjegyzés szerint emiitett részvénytársaságnak nem igazgatója, hanem csak az együttes cégjegyzésnél a cégjegyzésre felhatalmazott hivatalnoka, — lett bemutatva, tekintve, hogy valamely részvénytársaság ily alkalmazottja törvénynél fogva a társaság képviseletére és a társaság nevében harmadik személyek irányában kötelező nyilatkozat tételére jogkörrel nem bir, nevezett Sz. Oszkár ennélfogva a telepes részvénytársaság olyan alkalmazottjának, kinek a kereseti váltó fizetés végett bemutatható lett volna, nem tartható és igy a B) alatti óvás a váltói jogok fentartására alkalmas jogcselekményt nem képez, ezekhez képest felperest az elsőbiróságnak a váltótörvény 43. §-ára alapított indokánál fogva az elfogadó örökösei elleni keresetével elutasitani kellett. A lll. kir. Curia(1888, január 16-án 1,245/v. 1888.): Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával tartoznak alperesek, i mint az A) alatt eredetiben bemutatott Liptó-Szt.-Miklóson 1885. ! évi dec. 6-án 4,500 frtról kiállított váltó elfogadójának, néhai \ T. Jakab örökösei 4,500 frtot megfizetni. Indokok: FelperesI nek váltótulajdonosi minősége magával a váltóval lévén a vt. 1 36. §-a értelmében igazolva, az ez irányban emelt kifogás az elsőbiróság által e részben helyes indokból mellőztetett. A kereseti váltón az intézvényezett lakhelyétől (L.-Szt.-Miklós) különböző fizetési hely (Budapest) lévén kijelölve s telepesül a magyar általános hitelbank megnevezve, az a váltókereseti jog fentartása végett a vt. 43. §. rendeletéhez képest fizetés végett a telepes cégnek a telep helyén bemutatandó s a menny;ben a fizetés nem teljesíttetett, ugyanott az óvás is felveendő volt ugyan, azonban felperes eme törvényes kötelezettségének ez adott esetben a B) ! a. óvással megfelelt; mert ezen óvás tartalma szerint a kereseti I váltó a lejárat napját követő napon a telepesként megnevezett részvénytársaság üzletében fizetés végett bemutattatván, annak cégvezetője tette a fedezet be nem érkeztére vonatkozó nyilatkozatot ; tekintve, hogy a telepes intézet cégvezetője a társaság oly alkalmazottjának tartandó, kinek e minőségében valamely fizetés megtörténtéről vagy elmaradásáról tudomással bírnia kell, ő ily nyilatkozat adására hivatva van ; az óvás szabályossága ellen e szempontból emelt alperesi kifogás tehát figyelembe nem jöhet. Minthogy pedig a kereseti váltó minden törvényes kellék[ kel el van látva, az örökösi minőség pedig kétségbe nem vonatott, alperesek, mint a váltótörvény 23. §-a alapján váltójogilag kötelezett elfogadónak örökösei, a váltótösszegnek s törvényes járulékainak a keresetben felsorolt s kétségbe nem vont ingó- és ingatlan hagyatéki vagyonból leendő egyetemleges megfizetésére kötelezendők voltak. A megtámadási kereset petituma, ha a közadós azon jog. cselekvénye támadtatik meg, melylyel ingatlauait harmadik személyekre telekkönyvileg átruházta. Ily esetben nem az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítása mondatik ki itéletileg, hanem annak tűrésére kötelezendők alperesek, hogy a csődtömeg magát az átruházott ingatlanokból kielégíthesse. A szegedi kir. törvényszék (1887. szeptember 29. 18,998. sz.) : Juhász Andor ügyvéd, mint K. Márton csődtömeggondnoka felperesnek Singer Sándor ügyvéd által képviselt W. Károly és B. Jakab alperesek elleni megtámadási perében következő ítéletet hozott : A felperesi keresetnek hely adatik és közös adós K. Márton, mint eladó, ugy alperesek, mint vevők között 1883. Január 2- án létrejött adásvételi szerződésnek azon részét, melylyel a szerdahelyi 16,005., 16,076., 18,703., 20,195. sz. tjkben foglalt ingatlanokból közadós K. Márton illetősége ugy a 18,071. sz. tjkben egyedül K. Márton közadós tulajdonát tevő ingatlan, valamint az eladott ingatlanokon levő és kizárólag K. Márton tulajdonát tevő kerítések, színek és górék alpereseknek eladattak, továbbá a tulajdonjognak K. Márton ingatlanaira alperesek részére történt bekebelezését a csődhitelezökkel szemben hatálytalannak kimondja és alpereseket annak tűrésére kötelezi, hogy a fenti ingatlanokra alperesek részére eszközölt tulajdonjogi bekeblezés törlése mellett az előbbeni tlkvi állapot helyreállittassék stb. Indokok: A keresethez A) alatt csatolt és 1883. január 3- án kelt adásvételi szerződés tanúsága szerint alperesek a közadós K. Márton és neje tulajdonát képező ingatlanokat és az ezen ingatlanokon levő felszerelvényeket oly feltétellel vették meg, hogy a vételár fejében alperesek a h.-m.-vásárhelyi árvapénztár bekebelezése és 1,300 frt erejéig fennálló követelését elvállalták; egyik alperes W. Károly 1,850 frt követelését és a másik alperes B. Jakab 100 frtnyi követelését beszámították és B. Jakab I 150 frtot fizetett. Közadós ezen jogcselekményével alperes W. Károlynak 1,850 frtot tevő és az ellenvégirathoz csatolt 4 drb eredeti váltó szerint lejárt követelésére kielégítést nyújtott, másodrendű alperes B. Jakabnak pedig oly kielégítést adott, melyhez ennek általában joga nem volt. Minthogy pedig alperes W. Károlynak azon körülményből, hogy közadós, ki bejegyzett kereskedő volt, az 1888. május hó 23-án, június 1-én és augustus 1-én lejárt váltókat be nem váltotta, tudnia kellett, hogy közadós fizetéseit megszüntette ; minthogy továbbá B. Jakab a kielégítést közadósnak 1883. január 13-án bekövetkezett bukása előtt 14 nappal fogadta el és azt,