A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 19. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszadik közlemény)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Budapest. 1889. május 12-én. Melléklet a >Jog« 19. számához. Köztörvényi ügyekben. Eladó szavatossága az ingatlan térmértéke iránt, ha ez a szerződésben mesrvan jelölve ueryan, de a térmérték iránti szavatosság sem ki nem köttetett, sem a Tételár meghatározása holdankénti egységárban nem történt. A dunaszerdahelyi kir járásbíróság (1887. évi július 20-án, 2,830. sz.): Pethö Pál ügyvéd által képviselt G. Ferenc és neje felperesnek Csiba Ferenc ügyvéd által képviselt G. Jónás és neje alperesek elleni 220 frt 30 kr. vételár visszafizetése iránt inditott perében következő Ítéletet hozott: Alperesek köteleztetnek a keresetbe vett 220 frt 30 kr. vételárt felperesnek megfizetni. Indokok: A kereset alapjául szolgáló adásvételi szerződésben az adásvétel tárgya térmértékileg meghatározva lévén, miután alperesek a C. alatti szakértői bizonylatot nem kifogásolták, az adásvételi szerződésben kitüntetett és tényleg létező térmérték közötti különbözet a kereset szerint 1 hold 1,162 négyzetölben elfogadandó és az erre eső 220 frt 30 kr. vételárnak vissza fizetésére alperesek a nem igazolt egyetemlegesség mellőzésével kötelezendők voltak, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1888 évi május hó 23-án, 4,165. sz. a.); Az első bíróság Ítélete megváltoztatik s felperesek keresetükkel egészen elutasittatnak, stb. Indokok: A tárgyalási jegyzőkönyvhöz li. alá mellékelt adásvételi szerződés szerint felperesek alperesektől nem térmérték szerint meghatározott területű birtokot vásároltak s a vételárt nem holdszám szerint állapították meg ; hanem határozottan megjelölt helyrajzi számok alatt fekvő egész területeket vettek meg; ugyanazért az adásvételi szerződésnek az nem képezhette lényegét, nog) a megvett területek térméretek szerint összesen hány holdat tesznek ki, mire az a körülmény is mutat, hogy alperesek a kérdéses területek térbeli nagyságáért szavatosságot nem vállaltak magukra : felpereseknek tehát, a földterületek térmennyisé ének hiányára alapitott keresete törvényes alappal annál kevésbé bír, mert felperesek maguk sem állítják, hogy az adásvételi szerződésben az emiitett földterületek összes térmértéke felperesek tévedésbe ejtése céljából, tehát rosszhiszeműségből tétetett volna ki alperesek által; a mellett felperesek nem igazolták, hogy az által, miként a megvett földek a szerződésben kitett térmennyiséget nem foglalják magukban, valamely kárt szenvedtek volna, stb. A magyar királyi Curia (1889. március hó 28-án, 7,683. szám alatt : a budapesti kir. ítélőtábla itéletete indokaiból helybenhagyatik, stb. Gyermektartási perben alperes a tartásdíjon felül a szüléssel egybekötött egryéb mellékes (szülési és gyermekágyi) költségek i Ívelésére is kötelezendő. A budapesti kir. itélö tábla: (N. Mária felperesnek L. Samu alperes ellen a bazini kir. járásbiróság előtt atyaság iránt inditott perében). A szülési és gyermekágyi költség megítélésére irányzott keresetével felperes azért volt feltétlenül elutasítandó, mert a törvényes gyakorlat szerint az anya ily költség megítéléséhez igényt nem tarthat. (1888. évi szeptember hó 6-án, 19,987. szám alatt.) A m. kir. Curia (1889. évi március hó 12-án, 8,838. szám alatt) : A felperes részére megitélt eskü letétele esetében alperes felperes szülési és gyermekágyi költségeinek megtérítésére szintén kötelezendő volt; mert a fentebbiek szerint bizonyítottnak tekintendő, hogy alperes felperest a nemi közösülésre házasság Ígérete mellett csábította el, s ez okból alperes a szüléssel összekötött egyéb mellékes költségek aránylagos részét is viselni tartozik, stb. Fizetés, melyet a fizető tudva, tartozatlannl és önként teljesített, nem követelhető vi>sza. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az elsőbiróságnak Ítélete hagyatik helyben; mert felperes azt, hogy anyjának a kérdésben levő tőkével és kamatokkal tartozott, beismeri; azonban állitja, miszerint anyjának a kamatokat l88ó. április 2 l-ig megfizette, s igy, midőn ugyanazon kamatokat alperesnek, mint anyja engedményesének fizette, saját előadása szerint nem tévedésből, hanem öuként fizetett, mivel ellenfélnek azon kijelentése, hogy ha kamatokat nem fizet, megperli felperest, igazságtalan és alapos félelem által előidézett kényszernek jogilag épen nem tekintethetik; e szerint a tartozatlan fizetés kellékei jelen esetben merőben hiányozván, e címen felperest a tett fizetés visszakövetelésére a kereset joga már annálfogva sem illeti meg, mert oly fizetésről van szó, melyet tudva, hogy vele nem tartozik, önként tett; azonbau nem is tekintve felperes önkéntes tényét, helyesen utasította el őt keresetével az elsőbiróság azért is, mert felperes azon állításának, hogy a kamatokat anyjának megfizette, valamint alperes ezen állítás ellenkezőjének bizonyítása végett anyjuk bíróságon kívül tett beismerésére s ennek igazolásául tanukra hivatkoztak, azonbau a mindkét részről felhívott és kihallgatott tanuknak merőben ellentétes vallomásai egymást kölcsönösen lerontván, felperes önkéntes tényével s a tanúvallomással szemben pedig a részéről egyoldalúkig ajánlott főeskü sem jöhetvén alkalmazásba : felperes keresete teljésen bizouyitatlan maradt. (1889. február 22-én, 1888. évi 9,974. szám.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A biztositás alapját képező ajánlat mellé kiállíttatni szokott kérdőív közös okiratot képez. A budapesti kir. váltó és ker. törvényszék (1838. május 29-én, 26,49")/1888. sz. a.): VT Mihály felperesnek a cs. kir. szab. adriai biztosító-társulat alperes elleni 1,500 frt iránti perében végzett: Felperes alkeresetével elutasittatik. A föügy tárgyalásának folytatására hivatalból fog határnap kitüzetni. Indokok: Tekintve, hogy a prts. 188. §-a szerint egyik fél sem tartozik olyan okiratot közölni, melyet maga használni nem kíván s alkéresettel csakis közös okiratnak előterjesztése követelhető, tekintve, hogy közösnek csakis oly okirat vehető, melynek célja az, hogy mindkét fél jogaira s kötelezettségeire nézve szolgáljon bizonyítékul, mely tehát a felek közös érdekében lett kiállítva; tekintve, hogy a szerződés megkötése iránt tett ajánlat, mely egyedül azon célból állíttatott ki, hogy a címzett a szerződés megkötésére reá birassék, melyet tehát az ajánlattevő egyedül saját érdekében állit ki s mely a címzettnek történt kiszolgáltatás folytán annak tulajdonába megy át, közös okiratot nem képez s nem tekinthető annak a címzett által történt elfogadás esetében sem, mert ezen esetben s ha a szerződés irásba foglaltatik, közös okiratot az ajánlat alapján kiállított szerződés képez; tekintve, hogy az előadottak folytán a biztosított V. Apollónia által alpereshez benyújtott életbiztosítási ajánlat kiegészítéséül az ajánlattevő által kitöltött, saját egészségi viszonyaira vonatkozó s alperesnek átadott kérdőív, mint az ajánlat kiegészítő része, közös okiratot nem képez s igy annak közlésére alperes nem kényszeríthető ; tekintve végül, hogy a dr. H. Lajos orvos által a biztosított egészségi állapotáról kiállított s alperesnek átadott bizouyitvány. mint harmadik személy által alperes részére kiállított okirat jelen perbeli felekre nézve közös okiratnak egyáltalán nem tekinthető; mindezeknél fogva felperest az említett okiratok közösségének kimondása s azok közlése iránt inditott alkeresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja stb. A m. kir. Curia (1889. január 8-án, 1,252/1888. v. sz. a.) : A másodbiróság végzése oly változtatás mellett hagyatik helyben,