A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 18. szám - A telekkönyvi jogok alanyairól

158 a JOG, Vagy ha az egész közbirtokossági vagyonnak 08/ioo részét ef?v egyén, 2/100 részét pedig két egyén birja, akkor, minthogy a szigorú következetesség szerint minden egyes közbirtokos, mint tulajdonos társ, egyenlő joggal bir, ennélfogva a 2/ioo r^sz két tulajdonosa majorizálhatja a D8/ioo T&sz eg}' tulajdonosát és akként értékesíthetik a közbirtokot, a mint azt ők akarják, nem pedig, a mint azt az aránytalanul nagyobb rész tulajdonosa jónak látná. Igaz ugyan, hogy ha tűrhetlenné válik a közbirtokosoknak egymás közötti viszonya, bármelyik41 véget vethet annak az arányosítás kérése és keresztülvitele által; azonban midőn ez nem áll be, részint a tételes szabványok teljes hiányánál, részint a felmerülhető viszásságoknál fogva, joggyakorlatunk, felmerülő szükség esetén, hajlandóságot mutat az auszt. polg. törkv. II. r. 16. fejezetének vonatkozó gyakorlatias és a dolog természetének megfelelő szabványait alkalmazni.4'2 A közbirtokosság jogi természetének helyes felfogása és ebből kifolyólag jogszerű képviseletének kérdése ma különösen actuális és pedig azért, mert a közbirtokossági vagyon egy igen jelentékeny alkateleme, nevezetesen az italmérési jog az 1888: XXXV. t.-c. értelmében43 megszűnik közbirtokossági vagyon lenni és érette az állam kártalanítást ad a közbirtokosoknak11, előmutatóra szóló, közforgalmú állami kötvényekben.45 E kártalanitás-adásnak azonban az képezi alapfeltételét, hogy a kártalanítási igény 1889. évi április hó 30-ikáig bejelentéssé k.4C Bejelentheti pedig a kártalanítási igényt maga a jogosult és illetve törvényes képviselője, vagy ezek meghatalmazottja.47 A közbirtokosságok tulajdonát képező italmérósi jogért járó kártalanítási igény bejelentésére nézve pedig a törvény akként intézkedik, hogy a bejelentést bármelyik közbirtokos megteheti és ez által minden egyes közbirtokos igénye fentartatik.48 inegállapittatott : a másodbiróság ítélete megváltoztatik, Sz. M. felperesnek, mint a hajdúböszörményi vidi közbirtokossági elnöknek kereshetőségi joga megállapittatik.« 41 1836 : XII. t.-c. 18. §. : »Az arányúság behozása kérésének jussa a közbirtokosok mindegyikét illeti.« 4J Ide iktatjuk az oszt. polg. tvkvnek a felvetett kérdésekre vonatkozó néhány szakaszát : Osztr. polg. tvk. 828. §. Mig valamennyi részesek egyetértők, csak egy személyt képeznek és a közös dologgal tetszésök szerint bánhatnak. Mihelyt egyenetlenek, egyik részes sem tehet a közös dolgon oly változtatást, mely által a többieké felett intézkednék. Oszt. polg. tvkv. 833. §. : A közös dolog birtoka és igazgatása valamennyi részeseket összesen illeti. Oly ügyekben, melyek a főtökének csak rendes igazgatását és használását érdeklik, szótöbbség határoz, mely nem személyek, hanem a résztvevők részeinek aránya szerint számíttatik. Osztr. polg. tvkv 836. §. : Ha a közös dolognak igazgatót kell rendelni, annak választása fölött szótöbbség és ennek hiányában a biró határoz. 43 1 888: XXXV. t.-c. 1. §. »A szeszes italok kimérése és kis mértékben való elárusitása felett a kizárólagos rendelkezési jog az állam részére tartatik fenn.« 2. §. »Ezen kizárólagos jog folytán korcsmákat nyitni, vagy a már meglévőket fentartani csak az állam engedélye mellett szabad«. 44 1888 : 36. t.-c. 1. § : »Azok, a kik eddig italmérési jogot gyakoroltak, az állami italmérési jövedékről szóló 1888: XXXV. t.-c hatályba lépte folytán a jelen törvény korlátai között (2. §.) és határozmányai szerint kártalanításra tarthatnak igényt, mely az idézett törvénycikk értelmében hasznosítandó italmérési jövedéknek egy e célra kiküldendő bizottság ellenőrzése alatt álló jövedelméből s a mennyiben ez bármely okból elégséges nem lenne, az államkincstárból fedezendő.. 45 1888: XXXVI. t.-c. 19. §.: »A kártalanításnak végleg megállapított összege e célra külön kiadandó s 70 év alatt sorsolás utján beváltandó, az alábbi kivételektől eltekintve, előmutatóra szóló, közforgalmú állami kötvényekkel nyer legkésőbb 1892. év végéig kielégítést*. 46 1 888: XXXVI. t.-c. 13. §. : »Kártalanítás csak az esetben adatik, ha a jogosult s illetőleg törvényes képviselője ebbeli igényét legkésőbb 1889. március 31-ig a kir. adófelügyelőnél Írásban bejelenti.« 1889. évi V. t.-c. 1. §. : »Az állami italmérési jövedék behozatala §olytán adandó kártalanításról szóló 1888. évi XXXVI. t.-c. 10 és 13. i-aiban a kártalanítási igények bejelentésére és a bizonyítékok becsatolására, flletve bejelentésére 1889. évi márczius hó 31-ére kitűzött záros határidő 1889. évi április hó 3()-ikáig meghosszabbittatik.« 17 M. kir. pénzügyministeiium által 1888. deeember 31-én kibocsátott hirdetmény. Utasítás 37. §. 5. p. L. 49. jegyz. 43 1 886: XXXVI. t.-c. 13. §. : »Közösen gyakorolt italmérési jognál s általában a közös tulajdont képező igényeknél egyik igényjogosultnak bejelentése valamennyi igényjogosultnak javára esik. < i A törvény eme rendelkezésénél fogva a közbirtokosságra nézve csak megszorítással fogadhatók el az »Utasitás« 37. és 46. §-ainak a bejelentés joghatályát kiterjesztő intézkedései. E §-ok értelmében ugyanis a bejelentés nemcsak azzal a jogkövetkezménynyel bir, hogy a kártalanítási igény megóvatik, hanem azzal is, hogy a bejelentő gyakorolja a kártalanításra jogosítottnak jogait a kártalanítási eljárás folyamán, ő vau jogosítva az egyezségi tárgyalásra és egyezségek megköt é s é r e.49 Sőt az »Utasitás« 46. §-a szerint »természetes, hogy a közbirtokosság tagjai a közös korcsmát illető kártalanítási tárgyalásnál a bejelentőn vagy meghatalmazotton kívül megjelenhetnek ugyan, de meg nem jelenésük a tárgyalást nem hátráltatja«. A közbirtokosság jogszerű képviseletére vonatkozólag fentebb mondottak értelmében a bejelentő vagy meghatalmazott nem minden további feltétel nélkül, hanem csak akkor képviseli valamennyi közbirtokost és egyezkedhetik valamennyi joga felett, ha megbízása a bejelentésre és illetve meghatalmazása minden egyes közbirtokostól ered. Ez áll a közbirtokosság jogi természeténél fogva ugy ennek a jogszerű képviseletre vonatkozólag folyó szigorú következményei, valamint az osztr. polg. törvénykönyv megfelelő szabványa50 szerint is, mert az egyezség kötése á'tal minden egyes közbirtokos joga felett történik intézkedés, erre pedig a kártalanítási igény puszta bejelentése senkit fel nem jogosíthat, minthogy e bejelentési jogot a törvény semmi feltételhez nem köti, nevezetesen nem ahhoz, hogy ennek jogérvényéhez valamenynyi közbirtokos megbízása szükséges legyen, sőt inkább minden egyes közbirtokost felruház a törvény oly hatályú bejelentési joggal, hogy egynek bejelentése a többiek joga megóvását is maga után vonja. Az egynek valamennyi javára megadott jogmegóvásból azonban nem lehet az egynek valamennyi joga felett való rendelkezési jogot következtetni, mint teszik azt az »Utasitás« idézett szakaszai. Ezekből következik, hogy a közbirtokosságot illető italmérési jog felett való egyezségi tárgyaláskor hivatalból kell vizsgálni azt, vájjon a meghatalmazott megbízása minden egyes közbirtokostól ered-e ? Hasonlóképen a fentebb mondottak folyománya az is, hogy az egész közbirtokosságot illető kártalanítási igény engedményezése, vagy zálogul adása csak akkor érvényes, ha az ügylet valamennyi közbirtokossal, vagy valamennyi megbízottjával köttetik;51 önként értetik, hogy a saját jutalékot minden egyes közbirtokos szabadon engedményezheti. y( A telekkönyvi jogok alanyairól. Irta : dr. OROSDV LAJOS, nagytapolcsányi kir. albiró. Ismert jogi alapelv, hogy jogokat csak jogalanyok, tehát természeti és jogi személyek, illetve a töt vény által jogalanyoknak elismert — bár egyébként jogi személyeknek nem tekinthető — közületek, társaságok szerezhetnek. 49 Utasítás 37. §. : » Azokról, a kik a kártalanítási igényt bejelenthetik és a jogosult jogainak gyakorlásáról általában. A kártalanítási igényt bejelentheti: 1. maga a jogosult; jogosultnak tekintetik: d) Közösen gyakorolt italméiési jognál s általában a közös tulajdont képező igényeknél, egyik igényjogosultnak bejelentése valamennyi igényjogosultnak javára esik; 5. a kit az önjogú jogosult erre sajátkezűleg irt és aláirt, vagy idegen kézzel irt, de két előttemező tanú előtt aláirt meghatalmazással m e g b i z. Az, a ki a bejelentést tette, képviseli a jogosultat a kártalanítási eljárás folyamán is. 46. §. »Az egyckedési tárgyalást a kir. adófelügyelő vezeti; megállapítja, hogy azok közül, kik külön, vagy hirdetinényileg meg lettek idézve, kik vannak jelen és az utasítás 37. §-a szerint jogositvák az egyezségi tárgyalásra, illetve az egyezség megkötésére...' 5' Osztr. polg. tvk. 828. §. L. 42. jegyz. 51 Utasítás 28. §. Az 1889. évi április hó 1-sö napjától kezdve az állami kártalanítás tárgyát képező jogok, a mennyiben előbb ingatlanok tartozékát képezték is, megszűnnek az ingatlan tartozékai lenni, s az ezen jogok helyébe lépő kártalanítási igény engedményezése s zálogul adása a kincstárakkal és harmadik személyekkel szemben csak akkor érvényes, ha a jogügylet közjegyzői okiralba, vagy pedig bíróilag, avagy közjegyzőileg hitelesített, vagy gyámhatóságiig jóváhagyott magánokiratba foglaltatik s az átiuházásról, illetőleg zálogbaadásról a kir. adófelügyelő értesíttetik.