A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 18. szám - A közbirtokosság (compossessoratus). (Harmadik közlemény). 3. [r.]

Jl JOG. 157 Nem jogi személy pedig a közbirtokosság már abból az egyszerű okból sem, hogy eredeténél és ebből kifolyólag fogalmánál fogva tulajdonközösséget képez. Mert ha a közbirtokosság tulajdonközösség, akkor nem lehet jogi személy, minthogy különben minden közös tulajdon egyúttal jogi személy is volna, mit pedig senki sem állit. Ámde ne elégedjünk meg az ellentétes (a contrario) bizo. nyitással, hanem vizsgáljuk meg röviden: vájjon fenforog-e közbirtokosságnál a jogi személynek legalább néhány oly kelléke, a mely nélkül jogi személy nem képzelhető ? Hogy jogi személy létezhessék, annak első és alapfeltételét még a személyösszessegböl (universitas personarum) álló jogi személyeknél is, hová a közbirtokosság soroztatik,3- az képezi, hogy létezzék egy, az egyes emberektől különböző önálló léttel képzelt jogalany a mely önálló célok megvalósítása érdekében a törvény által személyiséggel ruháztatik fel és mint ilyen az egyes tagoktól függetlenül és saját személyében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A közbirtokosságnál ily külön álló, az egyes közbirtokosoktól különböző jogalany nem létezik, miután törvényeink és jogszabványaink között nincs egy sem, mely ily jogalanyt megjelölne ; 33 sőt ellenkezőleg láttuk, hogy maguk az egyes közbirtokosok képezik a közbirtokosság alanyait és a közbirtokosság részére szerzett jogok és elvállalt kötelezettségek is mindig az egyes közbirtokosokat illetik és illetve terhelik. Ha a közbirtokosság alanyát nem az egyes közbirtokosok, hanem egy ezektől különböző személyiség képezné,akkor a közbirtoktulajdonának is ezt kellene illetni s következőleg az egyes birtokosok személyében beálló változás semmi kihatással sem birna arra, hogy ki a közbirtok tulajdonosa ; mi azonban a nyilvánvaló tényekkel ellenkeznék.34 De nemcsak hogy az egyes közbirtokosoktól különböző jogalanynyal nem bir a közbirtokosság, hanem hiányzik nála a jogalany egysége és azonossága is, mi a jogi személynél létfeltételt képez. A közbirtokosságnál ellenkezőleg létmegszüntetö hatálylyal bir a jogalany egysége ; mert a közbirtokosság megszűnik, mihelyest egy személy szerzi meg az egész közbirtokossági vagyont.35 Csak még néhány szóval mutatunk rá arra az ellentétre, mely egyrészt a jogi személy keletkezése és célja, másrészt pedig a közbirtokosság ugyané kellékei között fenforog. A mi a jogi személy keletkezését illeti, eltekintve az állami engedély vitás kérdésétől, átalánosságban mondhatni, hogy »jo<d személyeknek a megengedett célra keletkezett egyesülések akkor tekinthetők, ha célúk nem személyes, vagyis ha az egyesülés nem egyénileg meghatározott bizonyos számú személyek, hanem egy számszerint meg nem határozott és változható személyösszesé"célja megvalósítására keletkezik.«3ti Ezzel szemben áll az, hogy új közbirtokosság ma semmiféle egyesülés által nem keletkezhet; sőt megfordítva, vagyonmegosztás és nem személyek egyesülése képezi keletkezésének forrását. A mi pedig a közbirtokosság célját illeti, valamely megvalósítandó, önálló oly céllal, mely a közbirtokosok érdekétől eltérne vagy azon kivüi esnék, a közbirtokosság egyáltalán nem bir. Okot annak a nézetnek felmerülésére, hogy a közbirtokosság jogi személyt képez, a gyakorlati életnek az a jelensége szolgáltat, hogy a közbirtokosság ügyeit p. o. a közbirtok kezelését, haszonbérbe adását, a bérbeszedést stb. nsm valamennyi közbirtokos személyesen, hanem rendszerint egy egyén szokta intézni és kifelé ugy harmadik személyekkel szemben, valamint a ható32 L. Z 1 i n s z k y id. m. 57. 1. 33 Még legkönnyebben tekintethetnék ilyennek az »Utasitásc fentebb irc (30. jegyz.) 46. § ának az a rendelkezése, mely szerint: > közbirtokosság italmérési jogánál a kártalanítási összeg rendesen az egész közbirtokosság részére együtt, egy összegben állapittatik meg«. Hogy azonban »közbirtokosság« alatt az egyes birtokosok összessége, nem pedig valamely önálló személyiség értetik, az kitűnik magának a 46. §-nak abból a további rendelkezéséből, hogy kívánatra minden egyes közbirtokos részére külön állapítandó meg a kártalanítási összeg. 34 így p. o. 4,352/1888. c. sz. per szerint a küvesdi (Erdély) közbirtokosság italmérési joga 9ö részből áll és abból egy egyén megvett 61'/a részt s ez alapon az iialmérési jog bérlőjét bérhátralék megfizetéséért perelte, mit nem tehetett volna, ha jogi személy volna a jogalany. 85 V. ö. Kallós id m. 519. §. :la L. Z 1 i n s z k y id. m. 57. 1. ságok előtt is egy egyén, u. n. közbirtokossági elnök, igazgató, pénztáros stb. szokta k é p v i s e 1 n i.37 A közbirtokossági vagyon kezelésének és a közbirtokosság képviselésének e szokásos módja mellett az egyes közbirtokosok mintegy eltűnnek, egyéniségük mintegy felolvad a közbirtokosság abstract fogalmában, képviselőjük pedig ugy jelentkezik, mintha nem az egyes tulajdonosok nevében és megbízásából, hanem mint a közbirtokosság törvényes közegeként, vagyis látszólag mint valamely jogi személy képviselője intézkednék és járna el. Ámde a közbirtokosság képviselőjének, legyen címe bármi, intézkedési és képviseleti joga nem nyugszik sem törvényen, sem egyéb jogszabványon ;38 minthogy törvényeink közt nincs egy sem, melyben a közbirtokosság közegei kijelölve és intézkedési és képviseleti joguk, szóval hatáskörük kijelölve volna; hanem alapszik a közbirtokosok felhatalmazásán, megbizásán.39 Adja pedig az egyes közbirtokosok által, rendszerint a közbirtokossági gyűlésen megválasztott közbirtokossági közegeknek az intézkedési és képviseleti jogot, mely a megbízás tartalmához képest nagyon különleges lehet és szokott is lenni, minden egyes közbirtokos; mert miként a közönséges tulajdonközösségnél, ugy ennek a hazai jogélet által szült specificus fajánál: a közbirtokosságnál is, csak minden egyes tulajdonostárs maga, vagy meghatalmazottja rendelkezhet a közös tulajdonból őt illető eszményi rész felett és senki más. A közbirtokosságot tehát át nem ruházott jogkörrel csak valamennyi közbirtokos együttesen képviselheti jogosan és csak valamennyinek átruházási megbízása folytán és csak ennek korlátai közt mehet át ugy a közbirtokossági vagyon felett való rendelkezési jog, valamint a képviseleti jog is egyre vagy többekre.4° A közbirtokosság képviseletére, különösen a perbevonás és perbeállás tekintetében, főleg pedig a közbirtokossági vagyon felett való rendelkezési jogra nézve a gyakorlati életben gyakran merül fel vita és számos kérdés, a melyekre vonatkozólag törvényeink semmi intézkedést nem tartalmaznak és igy azok a közbirtokosság jogi természetéből vont következtetés utján lennének eldöntendők, habár e következmények gyakran igen nagy, sőt csaknem leküzdhetlen nehézségeket vonnak maguk után. így nevezetesen, miután a fogalomból kifolyólag a közbirtokosságot csak az képviselheti, kit ezzel minden egyes közbirtokos megbízott, ennélfogva, ha e megbízáshoz akár nyíltan, akár hallgatag csak egy közbirtokos hozzá nem járul, a valamennyi többi közbirtokos által megbízott már nem képviselheti jogérvényesen a közbirtokosságot. 87 Kir. Tábla 22,367/1873. sz. B. A. az ez ügyben tartott tárgyalásra, mint a paksi közbirtokosság igazgatója idéztetett perbe s ezen idézés folytán megjelenvén, a paksi közbirtokosságot, mint annak rendszerinti képviselője képviselte, jelen perben alperes gyanánt lett megidéztelése és perbenállása a perrendtarás 33. és 84. §-hoz képest annál inkább elfogadandó volt, mert alperes azt, hogy képviselői minősége azóta megszűnt, nem bizonyította. Dvtár 12. k. 38. 1. 33 A jogi személyek p. o. a törvényhatóságok, községek, egyházközségek, az egyetem, m. tud. akadémia, a különböző tudományos egyletek és társulatok, hazai jogunk szerint is hol törvény, hol törvényerejű szokás, hol pedig miniszteri rendeletben kijelölt közegekkel birnak. 39 Kir. Curia mint semmitőszék 15,937/1878. sz. » Téves felperesnek azon felfogása, mintha a közbirtokosságot annak közegei a törvény előtt átalában minden esetben képviselhetnék, mert a közbirtokosságnak a törvény által kijelölt közegei nem lévén, a közbirtokosok csak mint magánszemélyek jöhetnek tekintetbe, a kik a közbirtokosságot érdeklő ügyek ellátására egyenkint vagy együttvéve, egy vagy több, külön vagy közös megbízottat rendelhetnek ugyan ; e megbízás terjedelme és tartama azonban a megbízók akaratától függvén, felperesnek, ki az egyes közbirtokosokat egyenkint beperelni nem akarta, okvetlenül igazolni kellett volna azt, hogy az egyes birtokosok a perbeidézett személyeket nemcsak a bérleti szerződés megkötésére, hanem az ebből folyó ezen szenvedőleges pernek vitelére is meghatalmazták«. 10 A fentirt elvet emelte érvényre a kir. Curia a következő határozatban -.Curia 4,938/1883. sz. : »Igazolva van, miszerint a vidi közbirtokosok zálogváltási perekkel támadtatván meg, melyek közös költekezést és egyöntetű eljárást igényeltek, a mindnyájukat érdeklő közös védelem tekintetéből az e célra kiküldött hatósági közeg elnöklete alatt egy testületté alakultak s az ellenök lefolytatott perekben ily minőségben jártak el s teljesítettek kifizetéseket s tekintve ennélfogva, hogy a fenti célra alakult közbirtokossági testület igazoló választmányának s ennek képviseletében a birtokossági elnöknek az érintett, az illető vidi birtokosok telekjegyzökönyveiben külön-külön kitüntetve is lévő zálogváltó perből felmerült, az egyes birtokosokra kirótt költségeknek bíróság előtti érvényesittetése végett, a felpereskedhetés joga meg nem tagadható, valamint hogy több vidi birtokossági hasonperes ügyben hozott jogerejű bírósági Ítélettel a birtokossági testület ez iiánybani felperessége már