A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 18. szám - A magyar bűnvádi eljárás tervezete. 11. [r.]

154 A JOG. de mégis csak elkel ruhára, keztyűre, kalapra, napernyőre s egyéb aprólékosságokra 100 frt — kr. 13. Gyermekeim, hál' Istennek, elevenek ; azért bizony sok ruhát és harisnyát elszaggatnak, sok kalapot sapkát elnyűnek ; ezekre kell évenkint legalább 200 » 14. Fűtésre, világításra (kőszén, fa, petróleum, gyertya) egy évben ki kell adnom , . 200 » — » 15. Fürdésre az egész család számára 20 » — » 16. Házi orvosomnak fizettem egy évre 40 » - » 17. Gyógyszerekért » 26 18. Égy jogi szaklapra » » » 12 19. A Magyar tisztviselő egyletbe tagsági díjban 8 » — » 20. Egy napilapra 14 » 21. Gyermekeimnek tavasztól őszig, hogy a Múzeumkertben padra ülhessenek (mert arra; hogy a városligetbe küldjem őket: nem telik), és hogy egy kiflit vagy egy kevés gyümölcsöt vehessenek, adnom kell 6 hónapon át naponkint átlag 20 kit, a mi M> 22. Nem szivarozom, csak cigarettázom, de erre is elkel egy évben átlag . . 20 » — » 23. Jogi könyvekre elköltők egy évben átlag 20 * 24. A cselédek és gyermekek által okozott s másként esett károk kitesznek egy évben átlag . . . . .... 25 » — » 25. Nem részletezhető aprólékos kiadások 72 » - » 26. Kenyér és kiflire havonkint átlag 11 frtjával 132 » - » 27. Mészárosnak havonkint átlag 25 frtjával 300 28. Spezerei-holmikra havonkint átlag 25 frtjával 300 » — » 29. Tejért havonkint átlag 20 frtjával 240 30. Zsirra havonkint átlag 10 frtjával 120 31. Zöldség, tojás, tejföl, vaj stb. aprólékos konyhai kiadásokra naponkint átlag egy forint kell, a mi egy évben .... 365 32. Még elsőfokú biró koromban biztosítottam magamat, nőmet és 4 gyermekemet az Első Magyar Altalános BiztosítóTársaságnál, a hová évenkint fizetnem kell 267 36 33. A mult évben kénytelen voltam egyik testvéremtől kölcsön kérni 300 frtot, a kinek 7% kamatot fizetek 21 » 34. Az idén ismét egyik sógorom segített ki 300 frttal szorult helyzetemből, neki fizetek 8°/o kamatot 14 35. Újévi ajándékokra, jótékony célokra 20 » — 36. Egyik fiamnak nagy kedve van a hegedű-tanulásra, megszereztem neki azt az örömet, hogy a zenedében taníttatom ; egy kedves jó barátom pártfogása folytán féltandíjat fizetek, de ez is kitesz egy évben a behatási díjjal és fizetési díjjal együtt 33 » Összesen . . 3,750 frt 36 kr. A deficit tehát évenkint 750 frt 36 kr., mely évrőlévre nőni fog; mert újabb és újabb kölcsönökkel kell a hiányt fedeznem s ezek után kamatot fizetnem. E jegyzékhez nem fűzök kommentárt csupán felsóhajtok : Szilágyi Dezső, igazságügyminiszter, kegyelmes Urunk, add meg mindennapi kenyerünket! Egy kir. Ítélőtáblai biró. A magyar bűnvádi eljárás tervezete. * ' Irta: dr. MAYER SALAMON jogtanár a bécsi leleli akadémián. (Tizenegyedik közlemény.) A vizsgálati fogság megszüntetésének kérdésében is biztosítva van a terhelt részére a vádtanács általi valódi és nemcsak alaki meghallgatása (228. §.), a mi azon mérvben több biztonságot nyújt, a mennyiben a szóbeli előterjeszI tés az írásbeli fölé helyezendő. Es ekképen felkarolja a kontra(liktorius eljárás a letartóztatási eljárás összes fásisait. Szökés gyanúja miatti letartóztás, a terhelt kilétét igazolni nem tudás és azon alapos vélelem esetére, hogy a terhelt szabad lábon maradása esetében megjelenni nem fog (2 13 §. 2. \. 5 pont). — a terhelt biztosíték mellett, melyet maga ád, vagy harmadik által adat, szabad lábra helyezendő. A javaslatnak ezen imperativ szövegezése (230. §.) arra enged következtetni, hogy itt a terhelt egyik joga forog szóban, nem pedig egy neki esetről-esetre adandó kedvezmény. Csakis a biztosíték feltételeinek fenforgása, azok értékének és magassága kérdésében áll jogában az eljáró ítélő bíróságnak vagy a vádtanácsnak határozatot hozni. Szemben a collusio miatti letartóztatással azonban ezen jog nem érvényesíthető. Es ez egy ujjmutatással több a tőrvényhozóra nézve, hogy mindinkább törekedjék ennek mellőzésére vagy korlátolására, hogy a letartóztatottak minden nemének egyenlő mértékkel mérethessék Vagy érdemli-e a törvényhozás nagyobb kíméletét a szökés gyanújával terhelt, a ki nyíltan előkészületeket tett, hogy az igazságszolgáltatással szembeszálljon, — annál, a ki nem puszta perbeli engedetlenség folytán kénytelen a letartóztatást elszenvedni, sőt inkább a törvénynek nem mindig személye ellen irányuló, hanem a dolog természetében rejlő aggálya folytán ? Midőn a javaslat, a vétség nemére való minden korlátozás nélkül, a biztosíték adásának jogát feltétlenül elismeri — szabadelvű felfogás tekintetében a francia I 1865. július 14-iki törvény és a legújabb francia reformjavaslat álláspontjára lép és felülhaladja ebben az osztrák bűnvádi eljárást, mely a biztosíték melletti szabadlábra helyezést a súlyos bűntetteknél megtiltja A büntetendő cselekmény súlyos volta, magában véve a vizsgálati fogság elrendelésére nézve abstrakt indokot (ha csak in concreto szökési gyanútól tartani nem lehet) ép oly kevéssé képezhet, mint az ideiglenes szabadlábra helyezés megtagadására nézve. A törvényhozó ezen eszméje nagybecsű. Talán ki is bővíthette volna a javaslat, dicső mintaképét követve, — az i d e i g 1 e n e s szabadlábra helyezés eszméjét azon irányban, hogy az vétségeknél, rövidre szabott határidő után, a törvény er ej é n é 1 fogva is beállhasson. A biztosíték elvesztéséről szóló határozatok célszerűen vannak szerkesztve, harmadik személy jogainak kíméletes megóvásával, a ki bizva a terheltben, biztosítékot adott (233 §.). Az efféle határozatok alapját képezi azon elismerésre méltó törekvés, a törvényhozásokat és a joggyakorlatot a biztosítékkal szemben átható ódium helyébe, azt— tekintettel arra, hogy a terhelt ex propriis viszonylag ritkán van azon helyzetben ily biztosítékot adni és ez többnyire harmadik személyek terhére esik, — könnyíteni és erre nézve kedvezménye; ket nyújtani. Ép ugy félreismerhetlen haladást képez, hogy az óvadék elvesztése fölött a vádtanács, habár nem nyilvános ülésben, azonban az ü g y f e 1 e k és egyéb érdeklettek meghallgatása után határoz. S így a jogszerű meghallgatás követelményének ezen stádiumában is elég van téve — mi által a harmadik személy részéről való biztosíték adása lényegesen megkönnyittetik. A rideg kincstári érdekkel szembe lép azon rendelkezés, hogy a letett biztosítékból első sorban a j büntetendő cselekmény által sértett félnek nagy, károI s i t o 11 n a k kártalanítása történik. Ez azon nagy, a javaslaj * Előbbi közlemények a »Jog« 3., 5. —10., 12., 14 és lö. számaiban.