A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 17. szám - Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e újból lefoglalni ha ugyanazokra a kielégitési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizenkilencedik közlemény)

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 17. számához. Budapest, 1889. április 28-án. Köztörvényi ügyekben. Az örökösödési jognak per utján való megállapítása csakis minden érdeklett örökös perbevonása által eszközölhető. Nem allapitliató meg tehát a hitvestársi öröklési jog, ha az egyik ismeretlen tartózkodási! örökös részére ügygondnok-kirendelés és hirlapi idézés nem kérelmeztetett s igy ezen örökös perbe nem vonatott. Az egri kir. törvényszék (1887. június hó 7-én 2,115/p. 1887.): Tolvaj Ágoston ügyvéd által képviselt F. János felperesnek F. György s társai alperesek elleni hitvestársi öröklés megállapítása s 505 frt 34 kr. iránti perében itélt: Felperes keresetével ezúttal elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét a néhai F. F.rzsébet után hátramaradt s alpereseknek átadott hagyatéki ingóságok 92 frt 34 krt tevő értéke, ugy 30 frt künn lévő követelés, továbbá a hagyatéki ingatlanba beruházott 383 frt, összesen őOő frt 34 kr. érték, mint közszerzeményre vonatkozólag hitvestársi öröklési igényének megállapítása s annak s elvont kamatainak kiadatása iránt indította. Tekintve azonban, hogy az örökösödési igények csakis minden érdeklett örökös perbevonása s meghallgatása mellett bírálhatók el, s tekintve, hogy egyik örökös F. Apollónia K. Jánosné ismeretlen tartózkodása miatt a perfelvételbe megidézhető nem volt, s hogy felperes az ügygondnok kirendelést s hirlapi idézést ezen alperesre vonatkozólag a prts. 268. §. rendelkezésének megfelelöleg nem kérelmezte, ezeknél fogva, bár a többi alperesek szabályszerűleg történt idéztetésök s ügyvéd általi képviseltetésre utaltatásuk dacára nem védekeztek is, felperest ezúttal el kellett keresetével utasítani. A budapesti kir. itélö tábla (1888. május 9 én 35,004/p. 1887.): Az első bíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet a perbe törvényesen beidézetteken kívül más örököstárs perbenállása nélkül is érdemileg elbirálandónak megállapítja s az elsőbiróságot újabb érdemleges ítélet hozatalára utasítja. Indokok: Felperes keresetét azon 505 frt 34 kr. tőke s jár. alperesek által leendő egyetemleges megfizetésére intézi, melyet az 1881. évi április hó 18-án elhalt neje szül. F. Erzsébet hagyatékából Sz. László örökösödés címén igényel A kereset tehát nem az örökösödési jog megállapítását, hanem a hagyatékból e címen igényelt készpénzbeli követelés megfizetését tárgyazváü, annak érdeme az örökösök mindegyikének, tehát F. Apollónia férj. K.Jánosné 8. rendű alperesnek perben állása nélkül is elbírálható, minélfogva az elsőbiróság újabb érdemleges ítélet hozatalára volt utasítandó. A m. kir. Curia (1889. február 26-án 8,102/p. 1888.): A másodbiróság ítélete megválloztatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik indokaiból helyben. A vizsgálati fogoly szabad lábra helyezése érdekében vállalt kezesség hatálya. A budapest V. ker. kir. járásbíróság a magy. kir. kincs" tárnak, Radocza János ügyvéd által képviselt id. S. Lászlóné szül. D. Jozefin ellen 500O frt iránt indított perében következőleg itélt: Köteleztetik alperes öOoO frt tőkét stb. felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes az A— H. alatt eredetben felmutatott okiratok valódiságát elismervén, azoknak alapján öt feltétlenül marasztalni kellett; mert ezen okiratokból kitetszőleg igazolva van, hogy alperes ifj. S. László vizsgálati fogságba helyezett budapesti ügyvéd szabadlábra helyeztetése esetére 5000 frt erejéig kezességet vállalt; igazolva van, hogy ennek folytán ifj. S. László szabadlábra helyeztetett s köröztetés dacára fel nem találtathatván, alperts a kezességi nyilatkozat elégtételére felhivatott. A kezesség jogcíme abban állván, hogy alperes szavatosságot vállalt vagyonilag arra nézve, miszerint oda fog hatni, hogy a szabadlábra helyezett az állam büntető hatalmának érvényesítését önhatalmúlag meg nem hiusítja: nem védekezhetik tehát alaposan azzal, hogy a kezesség jelzett jogcím hiányában szenved. Az sem használ alperesnek, hogy a kezesség jelzett jogcíme a nyilatkozatban tüzetesen nincs megjelölve , mert a kezesség jogcíme a tényekből következtethető általában is és mert egyébként mint a jelzett értelemben nem is magyarázható. Nem magyarázható pedig még az értelemben sem, hogy a kezesség a bűnvádi eljárás költségeinek biztosítására vonatkozhatik, miután ily című kezességi nyilatkozat az állam részéről, mely e célra bűnvádi átalány felett rendelkezik, s mely a bűnvádi költségekkel csak a vádlottat magát terhelheti, el sem fogadható, stb. (187. 8évi december 10. 99,081. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja stb. (1888. szeptember 4. 59,194. sz. a.) A magy. kir. Curia: Mindkét alsóbbfokú bíróság ítélete megváltoztatik ; felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes az A. a. kezességi okirat alapján kéri alperest 5,000 írtnak és járulékainak megfizetésére azért kötelez tetni, mert szerinte az A. a. okiratban kitett 5,000 frt kezességi összeg az által, hogy ifj. S. László, kiért a kezesség vállaltatott, megszökött és a büntető biróság elé nem állíttatott, esedékessé vált. Tekintve azonban, hogy az A. a. okirat a kötelezettség miségére és terjedelmére nézve egészen határozottan nem intézkedik, nevezetesen, hogy abban nemcsak az nyert határozott és minden kétséget kizáró módon kifejezést, hogy alperes köteles az 5,000 frtot az államkincstár részére megfizetni, ha ifj. S. Lászlót a büntető biróság elé nem állítja vagy az kézre nem kerittetik, hanem abban általában még az sincs kifejezve, hogy a kezesség mire nézve, mily irányban és mely esetre vállaltatik; s tekintve, hogy az A. a. okiratnak most jelzett hiányát az annak kiegészítéséül kiállított B. a. nyilatkozat sem pótolja : ezen iratok alapján alperes a keresetbe vett 5,00i) frtnak megfizetésére kötelezhető nem volt. (1889. március 1. 8,706. sz. a.) Helyi szokás szerint a művezetőnek felfogadása szeszgyárban egy égetési idényre terjed. Evvel szemben a munkaadót terheli annak bizonyitása, hogy a szerződtetés ennél rövidebb időre lett megkötve. A szepes-szombati kir. járásbíróság (18*7. évi szept. 10-én 2,327/1887. sz.): Hollánder Miksa ügyvád által képviselt M. Henrik felperesnek dr. Beér Zsigmond által védett B. Henrik alperes elleni 404 frt 40 kr. iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik, ha alperes leteszi a főesküt arra, »hogy nem igaz, miszerint felperest 1882. évi október havában az 1882/3. évi szeszfőzdéi idényre b — i szeszfőzdéjéhez művezetőnek felfogadta, hogy magát nem kötelezte felperesnek havonkinti 60 frtot fizetni, egy tehenet tartani és hetenkint 3 kenyeret kiszolgáltatni s a szolgálat megkezdésére nem jelentkezett. Indokok: Mert alperes felperes részéről neki megkínált esküt az 1885. évi 2,263. sz. tárgyalási jkvben elfogadta, tehát annak letétele esetére felperest elutasítani kellett. A budapesti kir. itélö tábla (1888. április hó 10-én 49,079/p. 1887.): A kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja, alperest feltétlenül kötelezi 199 frt 32 kr. megfizetésére. A kereseti követelés többi részével felperest feltétlenül elutasítja. Indokok: Felperes keresetében azt adja elő, hogy ő alpereshez az 1882 '3. évi szeszégetési idényre a keresetben kitett fizetés és kikötmények mellett művezetőnek szerződött, alperes azonban ezt a szerződést be nem tartván, a hat havi szerződési idényre járandott fizetést és kikötmények egyenértéket alperes neki megfizetni tartozik. Alperes beismerte azt, hogy a pénzügyőrségi bizottságnál felperest, mint szeszégetőjét bemutatta s vele, mint ilyennel, a szokásos jegyzőkönyvet aláíratta ; hogy pedig a javadalmazás a kereset értelmében állapíttatott meg, azt bizonyítottnak kell tekinteni alperes abbeli beismerésével, hogy a felperes részéről előterjesztett javadalmazásról csakugyan szó volt, ugy azzal a kijelentésével, hogy ennek folytán a javadalmazás mennyiségének bizonyítására a főesküvel való bizonyításnak szüksége fenn nem forog. Ilyen körülmények között a perdöntő kérdés az, hogy mennyi időre szerződött felperes az alperessel? Felperes a felfogadást a szeszégetési idényre kiterjedőnek állítván, ezzel, vala-