A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 17. szám - Biztositásilag lefoglalt ingókat kell-e újból lefoglalni ha ugyanazokra a kielégitési végrehajtás szándékoltatik vezettetni? - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizenkilencedik közlemény)

A JOG. 149 ségi jogaiban sértett fél a törvényileg megállapított határidőn belül (1881. évi LX. t.c. 89., illetve ltl. §-ai) igénykeresettel élhet;220 b) hogy a jogátruházás tényleges átadással fejeztessék be. A tilalomellenes elidegenítés által sérelmet szenvedett félre nézve lehetővé kell tenni, hogy esetleges jogainak érvényesítése végett mielőbb szerezhessen tudomást a lekötött dologra vonatkozólag fentartott dologi igényének veszélyeztetéséről esetleg meghiúsításáról ; ez a cél pedig egyáltalán nem volna elérhető, ha az elidegenítési actus a constitutum posscssorium vagy más kevésbé nyilvános átadási módozat alakjába burkolva is végbemehetne;221 <) hogy a jogszerzés visszteher mellett történjék.222 Khhez képest ingóságoknál a harmadik jogszerző jóhiszeműségének hiánya képezi az elidegenítési és terhelési tilalom absolut joghatályának feltételét.22^ II. Az ingatlanoknál a dologi jogszerzés, illetve dologi jogkorlátozás nyilvánosságra hozatalát — közhitelű alakban — a telekkönyi intézmény közvetíti. Ingatlanokra vonatkozó dologi s egyéb feltétlen hatályú jogok rendszerint csak a nyilvánkönyvbe való bevezetés által szerezhetők s erre való tekintettel a törvény azt a vélelmet állítja fel, hogy a telekkönyv tartalma az anyagi jogállásról mindenben egyező.224 Ezen alapszik a nyilvánkönyvi állásba vetett bizalom megvédésének szükségessége. A nyilvánosság elve, melynek a telekkönyv belső berendezése is megfelel, magával hozza, miszerint a telekkönvvezett ingatlanok forgalmában mindaz, a mi a telekkönyvbe be van vezetve : valónak, az pedig a mi a telekkönyvből ki nem vehető: nem létezőnek tekintessék, minélfogva az elidegenítési és terhelési tilalom absolut hatálya is attól van feltételezve, hogy az If. 592. 1. 39 jegy. és 458. 1. 25. jegyz. Az általunk elfogadott nézet mellett szól az O. P. Tvkv. 328. §-ának tevőleges szövegezése is ; az pedig, hogy kétség esetében a jóhiszeműség vélelme forog fenn, a harmadik jogszerző bizonyítási kötelezettségét meg nem szünteti. E tekintetben maga Unger mondja: »Die Rechtsvermuthungen, befreien die beweispflichtige Parthei von der Beweislast nicht, sondern erleichtern ihr dieselbe nur, indem sie ihr gestatten, statt der eigentlich zu beweisenden Thatsache eine andere zu beweisen, von derén Existenz dann auf die Existenz jener geschlossen wird* (i. m. II. k. 581. 1.) V. ö. Randa i. h. Hogy ez a bizonyítás a legtöbb esetben csak a közvetett úton lesz eszközölhető, arra helyesen utal Randa: »In Ansehung der Frage ob der Erwerb als redlich oder unredlich anzusehen ist, hat das richterliche Ermessen einen weiten Spielraum. Bei der Schwierigkeit des direkten Beweises eines Seelenzustnndes wird der Beweis F.US Umstánden i'Indicien) die Regei bilden, und die §. 326. und 368. G. B. deuten geradezu auf denselben hin (i. m. 326. 1 ) Szintúgy Motive III. köt. 347. 1. »Die subjectiven Anschauungen und Motive des Erwerbers treten in dem abstrakten dinglichen Vertragé nicht ausserlich erkennbar hervor. Erst aus der Darlegung der begleitenden Umstánde und insbesondere aus der obligatorischen causa der Tradition lassen dieselben sich entnehmen.« 120 Ezen álláspont bővebb kifejtését I. Schwarz G u s z t á v id. dolgozatában. (Jogt. Közlöny 1886. évfolyam 77. 1.) V. ö. Motive III. k 345. 1. : Voraussetzung des Schutzes : Vertrag und Tradition. Eddigi hazai joggyakorlatunk hasonló esetekben a végrehajtató hitelezőt jóhiszemű, harmadik szerzőnek tekintette (1885. évi 7,254. sz. curiai határozat az Ügyvédek Lapja 1886. évi 3. és 1887. évi 6,022. sz. kúriai ítélet a Jog 1887. évi 25. számában) ; ujabban azonban a kérdés a szövegben jelzeit felfogásnak megfelelően döntetett el, Curia 1887. évi 4,509. sz. a.: »Alperesek mint harmadik személyek jóhiszeműségére alapított érvelés az 1875. évi XXXVII. t -c. (keresk. törvény 299. §.) analóg rendelkezéseire való tekintettel csak az esetben bírhatna bizonyos körülmények közt nyomatékkal, ha alperesek a végrehajtást szenvedők szabad ténykedése által szereztek volna a kérdéses ingókra johiszeműleg dologi jogot : e nélkül a végrehajtási foglalás egyoldalú tényénél fenforgott jóhiszeműségük a végreh. törvény 98. §-a értelmében csak a jelen igényperben felmerült költségek alóli mentességöket vonhatja és vonja maga utánc. (I'actum reservati dominii: J o g 1887. évi 45. szám.) 221 V. ö. Motive Dl. k. 345. 1. : »In dem Belassen der Sache in den Hánden des Veráussers liegt eine Vertrauenserweisung vor, derén Gefahr ohne Unbilligheit den Vertrauenden trifft«. 222 Ez megfelel a kereskedelmi törvény 299. és az osztrák polgári törvénykönyv 367. §-ának. Magától értetik, hogy a jóhiszemű megajándékozott a dolog jóhiszemű birtokosának tekintendő s hogy az esetben, ha a dolgot tovább adta, csak a gazdagodási érték megtérítésére kötelezhető. 223 Ha azonban a jogelőd jogábani fogyatkozás az első jogszerző jóhiszeműsége által szanálva lett, a későbbi jogutódoktól a bona fides kimutatása többé nem követelhető. V. ö. Randa i. m. 323. 1. 224 V. ö Motive Hl. 153. 1. (Vermuthung für die Richtigkeit des Grundbuchsinhaltes) és IT!. köt. 215. 1. (Gewáhr. 1. der Richtigkeit des Grundbuchsinhaltes, 2. der Vollstándigkeit desselben.) Bajor javaslat III. 74. art. : >AlIe rechtsförmlichen Einschreibungen im Grundbuche habén die Vermuthung über rechtliche Begründung und Wirksamkeit für sich«. azzal kapcsolatos rendelkezési korlátozás nyilvánkönyvileg kitüntetve legye n.225 Az elidegenítési jogosultság elvonásának telekkönyvi bejegyzése kétféle alakban történhetik. Oly esetekben, a midőn az elidcgenithetlenség az ingatlan jogi minőségével, az ingatlan feletti uralmi viszony korlátolt voltával, vagy időhöz, illetve feltételhez kötöttségével elválaszthatlanul egybefügg,221' az elidegenítési tilalom külön bevezetése nem szükséges, mert a nyilvánkönyvböl kivehető hasonló dologi jogkorlátozások már magukban véve bizonyos dologi megkötöttséget hoznak létre, mely az elidegenítési jogosultság gyakorlásának útjában áll. Nyilt kérdések és feleletek. Hézag az 1887. évi XXII. törvénycikkben. Az 1868. évi LIV. t.-c. 113. §-a értelmében, ha a tárgyaláson, illetőleg a perfelvételen egyik fél sem jelent meg, a kereset a sommás eljárásban azonnal, a rendes eljárásban pedig a pertárnoknak három nap alatt beadandó jelentése folytán a bíróság által megszűntnek nyilvánítandó és az iratok az illető feleknek visszaadandók. Nem igy áll ez azonban a kisebb polgári peres ügyeknél; minthogy a törvényhozás e tekintetben nem gondoskodott, a biró, vonatkozó § hiányában, a panaszt megszünlnek nem nyilváníthatja, hanem az eljárás felfüggesztése mellett, az összes iratokat irattárba helyezteti. Szerény nézetem szerint orvoslandó lenne ezen hiány azért, hogy panaszosnak módjában ne állhasson a kisebb polgári peres ügyet — az elévülési határidőn belül — a végtelenségig elővetethetni, mert beállhat azon eset, hogy peres felek egyik idézésre sem jelennek meg és igy a biró munkaideje egy és ugyanazon ügyben, csak hiába vétetnék igénybe ; de orvoslandó lenne ezen hiány azért is, mert az eljárás felfüggesztésével a panaszkönyv 4-ik rovata örökre kitöltetlen marad, mi látszólag azt eredményezi, hogy a biró rovására restantia mutatkozik. Kardos Antal, marcali királyi aljárásbiró. Sérelem.* Ilyen is csak nálunk történhetik ! (Ezt már az igazságügyi min. ur jóakaró figyelmébe ajánljuk.) A Kolozsvár városi kir. járásbíróság a részére élő* irányzatba vett tüzelőfa mennyiséget az elmúlt télen nem fogyasztotta el egészen ; még mintegy 7 méternyi állhatna rendelkezésére. Az erdélyi, különösen a kolozsvári szeszélyes időjárás pedig megköveteli, hogy még áprilisban is lobogjon a * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. 225 Randa i. m. 197. 1. Zlinszky magánjog 223. 1 Szász törvénykönyv 224. §. Entwurf 837. §. Motive III. köt. 216. és köv. 1. és I k. 213. és 214. 1. A német tervezet csak a közérdekből rendelt (absolut) elidegenitési tilalmak bejegyzését nem tartja szükségesnek. Szerintünk azonban az ezen kathegoriába eső esetek a tulajdonképeni elidegenítés tilalmak közzé nem sorozhatok. L. erre nézve fentebb a 175. és 194. jegyzetet. 226 E helyütt azokat az eseteket értjük, a midőn a tulajdonjog bejegyzése oly korlátozással történt, mely az elidegenitési jogosultság elvonását nyilvánvalóvá teszi, vagy oly jogviszony jegyeztetik be, mely hallgatólagos elidegenitési tilalmat állapit meg. (Ez utóbbira nézve 1. a jelen dolgozat 5 § ában C. 1. és D. 1 - 4 alatt foglaltakat.) Tgy pl. a hitbizományi minőség feljegyzése (1867. évi április 8-iki i. m. rendelet 7. §-a), s a hitbizományi birtokos haszonvételi tulajdonjogának bejegyzése magában foglalja a hitbizományi várományosok javára szóló elidegenitési tilalmat, melynek külön bevezetése nem feltétlenül szükséges. Ugyanez áll be többek közt az utóörökösödési vagy a feltételtől, illetve időponttól függő tulajdoni jog bejegyzése esetében is. L. az 1887 évi 8,622. sz. c u r i a i Ítéletet (B. T. J. T. XVI. köt. 22. melléklapja). Az ily bejegyzés helytfoghatóságára nézve irányadó lehet a tkvi rendts. 131. §a is. Legfőbb ítélőszék: »A tkvi rendtartás által bizonyos időhöz kötött jogok bejegyzése nemcsak kizárva nincs, hanem annak megengedhetősége az 52. §. d) pontja és a 131. §. rendelkezéseiből nyilván következik (1875. évi 2,701. sz. a. Dtár r. f. XIV. 171.) V. ö. Entwurf 871. §-át, mely szerint felbontó feltételtől függő vagy időhöz kötött tulajdonszerzés esetében a jogosított fél visszaháramlási joga jegyzendő be. Motive V., 320. és köv. 1)