A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 17. szám - A birói karért - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. (Tizenkettedik közlemény)

a JOG. 147 delkezése szerint a vevő a késedelemben maradt eladó ellenében oly árúknál, melyek piaci árral bírnak, kárakép azon k ü 1 ö m b ö z e t e t követelheti, mely a szerződés teljesítés helyén és idején a piaci és szerződési ár között mutatkozik. E mellett nincs kizárva, hogy a vevő igazolható nagyobb kára megtérítését is követelhesse*.1 Az idézett curiai határozat nem ad ugyan felvilágosítást arról, hogy miért tartotta a dolog természeténél fogva a ktv. •!(8. és 353. § át a rendes árfolyammal biró árúkat illetőleg) a 356. §. 2. p.-val (de lege lata) kiterjesztendönek? de ezen kiterjesztő törvénymagyarázat minden esetre, különösen a vevőnek jogosult érdeke (interessel szempontjából teljesen indokolt és a törvény intenciójának degis ratio) megfelelő. Vegyük a többek közt, p. o. azt az esetet, midőn a fedezeti vétel tárgyát képező árúknak piaci ára a szerződési árnál magasabb; ha már most a szerződéshez hü vevő kénytelenittetnék ezen árút effective beszerezni, ugy azért kétségtelenül nagyobb árt kellene megadnia, a szerződési árs illetve azon árnál, a mely mellett neki az ügylet rentábilis.2 Ezen oly gyakori és már önmagában véve hátrányos esélyhez járulhat azon továbi eshetőség is, hogy ezen — a vevő által quasi előlegezett — á r k ü 1 ö m b ö z e t i többlet az időközben netán fizetésképtelenné vált ellenfélen be sem volna hajtható. Mindezen risiko elkerülhető, vagy legalább minimumra redukálható az ügyletnek pusztán eszményi (fictiv) lebonyolítása által, mely ügyletlebonyolitási módozat a szerződésszegő eladó ügyfél érdekére nézve is több garanciát nyújt; a természetbeni ügylet-lebonyolítás Realerfüllungt és illetve effectiv fedezeti vételnél. A rendes árfolyammal biró f i x határidőhöz vagy határnaphoz kötött vételi és szállítási ügyletek és nem fix ügyleteknél az árkülönbözet, mint kárösszeg megállapítását illetőleg szükséges eljárás tekintetében az eltérés leginkább abban nyilvánul, hogy mig fix ügyleteknél az előzetes értesítés iintés") és az utóteljesitési határidő engedés kizárásával, a szerződéshez hü ügyfélnek a helybeli és esetleg a legközelebbi tőzsdén s illetve piacon késedelem nélkül, vagyis azonnal le kell bonyolítani a fennakadt ügyleteket (ktv. 356 §-a), addig a nem fix ügyleteknél az eladó terhérei lebonyolítást megelőzőleg, a nem kellő minőségben teljesítő eladóhoz ez iránt előbb minőség kifogásolási értesítés8 és a miheztartás végetti felszólítás4 intézendő és a hiányolt árú egyben az eladó rendelkezésére bocsátandó. Ezen értesítés, illetve felszólításra az eladónak haladék nélkül nyilatkozni kell. Ezen szabály alól eltérésnek akkor van helye, midőn a teljesítés határozottan megtagadtatott; mikor is a másik félnek ipso facto joga van értesítés s illetve megintés és annak kapcsán utólagos határidő engedés nélkül a ktv. 351., 352. és 3ő3. §-iban körülirt jogok egyike vagy másikát (p. o. S/erződéstöli elállás) feltétlenül igénybe venni. 5 1 L. .Jogtud. Közi. 1885. okt. 30. lapsz. 1 »stb. Die Höhe des Interesses des Kaufers an der Lieferung der \Vaare« mondja Hahn > Commentar des dcutsch. alig. Handelsrecht« cimü müvében (361 lap 35") §,) würde durch den bei anderweitigem Ankauf der Waase "gegebenen Preis nicht immer dargethan werden können. Das Interessé des Kaufers besteht nicht darin, dass er die Waare überhaupt, sondern dass er sie zur verabredeten Lieferungszeit habe, stb.« Durch den weiteren Verkauf der noch nicht tradirten Waare realisirt der Verkaufer seine Deckung; zu einem Aufwande seinerseits ist er dadurch nicht veranlasst; wahrend der Kauíer, welcher bei g e s t i egenem Marktpreis einkaufen musste, mehr als den verabredeten I'reis aufzuwenden gezwungen ware, ohne für diesen Mehrbetrag durch die Waare selbst genügend gedeckt zu sein. 3 Ktv. 346., 347., 354. §§. 4 Hogy t. i. a nem kellő minöségbeni teljesítés esetén a vevő a ktv. 348. §. adta valamelyik jogával kiván-e az eladó tehére élni, s illetve melyikkel ? 5 L. a m. kir. Curiának egy analóg esetben 803/887 sz a. hozott Ítéletét. A kérdéses jogeset a következő: »L. és D.« cég felperes, >Cz J. és tsa€ cég alperes ellen 415 írt 65 kr. árkülönbözeti összeg s járul, iránt a szombathelyi kir. jbiróság előtt pert indított, a m. kir Curia azonban a kir. táblai Ítélet helybenhagyásával alperest keresetével elutasította. Mert censtatálva volt, hogy az alperesi eladó felperesi vevőnek 5(.0 mm. búzát adott el és ezen (bizonyos raktárban létezett) búzát a felperesi vevő (ki az átvétel végett 1885. évi ápril 18-án jelentkezett) nem vette át; Az eladóhoz előzetes értesítés és illetve mihe ztartás végetti haladék nélküli íelhivás a fix ügyleteknél csak az esetben kívántatik, h a az illető fél actiója egyenesen a szerződés teljesítésére (a vitás árúk in natura átadására irányul Ktv. 356. §.). Az árúhiányolási é rtesités folytán a nem fix ügyleteknél, habár azok rendes árfolyammal birnak, a nem kellő minőségű árút szállított eladó fél jogosítva van mindaddig, m i g ellenfelének szándékolt kártérítési igényéről értesül, az utólagos teljesítést megajánlani és azt eszközölni; a kártérítést követelő vevő pedig azt kártérítés helyett elfogadni köteles. (L. 2,106/1885. sz. curiai ítélet.) Ha tehát a vevő az általa kapott árúk minőségében észlelhető hiányokat az eladóval haladék nélkül nem közölte és ezzel ellenfelét u t ó 1 a g ozási lelégtételi) jogának gyakorolhatásában gátolná s illetve azt lehetlenitené, ez esetben a v e v ő kártérítési jogától elesik. A közönséges (záros határidőhöz nem kötött) adásvételi és szállítási ügyletekre vonatkozó (effectiv) végrehajtási (fedezeti) vételek eszközlését illetőleg a lebonyolítási idő és hely tekintetében lényeges az eltérés, a szerint, a mint az effectiv fedezeti vétel tárgyak rendes árfolyammal biró, avagy azzal nem b i ró ügyletre vonatkozik és a szerint, a mint a vitás ügylet fix vagy pedig nem fix ügyletet képez. A rendes árfolyammal nem biró szabály szerint nem fix ügyletek tárgyát képező árúknál a fedezeti vételek eszközlését illetőleg követendő szabályokról, valamint ugyanez irányban a fix-ügyletekröl is fentebb (VIII. 2. és 3. alatt) már szólottunk, jelenleg csak a rendes árfolyammal biró nem fix ügyletekről kell megemlékeznük. A ini ez ügyleteknél különösen az effectiv végrehajtási vétel lebonyolításának idejét illeti, újabban azon jogelv emelkedett érvényre, miszerint, ha a vételi (szállitási'i ügylet0 nem tartozik azon ügyletek közé (fix-ügyletek), melyekben a szállításnak hatá rozott napon vagy határidőben kell történnie: ez esetban a kártérítést követelő fél n e m tartozik az árút a teljesítésre kitűzött határidő eltelte után rögtön beszerezni (Ktv. 355. és 356. §-ai\ hanem a fenforgó körülmények szerint határozandó meg, hogy a kárkövetelő vevőt e tekintetben terheli-e a mulasztás vagy nem ? ' Ujabban a fenakadt nem fix- ügyletek végrehajtási effectiv lebonyolításának idején kívül, annak lebonyolítási helyét illetőleg is nevezetes eltérést találunk. A német birodalmi Reichsgericht III. senatusa 18/9. Nr. 110/885. keltű Ítéletével bár még legújabban is azon jogelvből indult ki, hogy a vételi ügylet végrehajtási lebonyolításának a szerződésileg kikötött teljesítés helyén kell történnie,s addig az I. senatus ^raely pedig túlnyomólag a kereskedelmi jogesetek elbírálásával foglalkozik 216/1885. sz. a. kelt ítéletével okul azt hozván fel, hogy most nem az a b u z a Ion rendelkezésre bocsátva. A rendelkezésre álló buza minősége ellen azonban kifogás nem emeltetett. Helyettesíthető árúról lévén szó, alperesi eladó, ki egyébként kellő helyen a rendes időben a kellő mennyiségű árút felperesi vevőnek felajánlotta volt, az átvétel megtagadása után, és illetve 1885. ápril hó 22-én a kötött ügylettől egyszerűen elállott (mit a 2-/. alatti okirattal igazol). A kir. ítélő Tábla kimondotta és a m. kir. Curia a megokolást szinte magáévá tette, hogy t. i. ezen szerzödéstőli elállás jogosult lévén, alperesi eladó nem volt többé köteles a később (18S5. ápril 26-án) hozzá felperesi vevő részéről jött értesítést, hí gy t. i. ő a szerződés teljesítéséhez (különben kártérítési követelés igénylésének terhe alatt) ragaszkodik, és e célból alperesi eladónak utóteljesitési határidőt enged, — figyelembe venni. 8 Adott esetben a consumens sörgyár részére 1885. május 15-ik napjára szállítandó maláta-vétel forgott szóban. Szerző ezúttal megjegyzi, miszerint a német birod. keresk. judicaturája szerint az ily ügylet (a sörgyártásnak rövid évadhoz kötöttsége folytán) fi.v szállítási ügyletnek vélelmezendő. 7 L. a m. kir. Curia által 1886. november 26-án 553. sz. alatt analóg esetre — hozott Ítélet. »Jogtud. Közlönye 1886 december 17-én. s »stb dass der Verkauf an dem Orte erfolgen müsse, an welchem die Waare sich zur Zeit der Annahme-Vervveigerung durch den Káufer befindet (a mi á contrario s per analógiám az átadás megtagadása, illetve nem kellő minöségbeni teljesítés esetére is áll). Analóg esetben a m. kir. Curia 292/1887 sz. Ítéletével kimondotta, miszerint az eladónak a ktv. 351. §-a szerint jogában áll az árút a (késedelmes) vevő veszélyére és költségén valamely közraktárban vagy magánszemélynél letenni, vagy a ktv. 347. §. értelmében eladni s egyúttal a késedelemből eredett kár megtérítését követelni. Az eladó a törvény által biztosított ama jogával rendszerint csak a szerződés teljesítés helyén s nem más helyen élhet. (L. »A Jog« 18S7. september 11-én.)