A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889 / 16. szám - A csődtömeggondnokok kinevezése körüli visszásságok
a JOG. 139 tömeggondnoknak ; mert ha az általam javaslatba hozandó kivétel mellőzésével, a javaslat sorrendje szerint, a sors ugy hozná magával, hogy — legyen megengedve magamat ugy kifejezni — a legzsírosabb csőd ép a megbízhatatlan ügyvédnek jutna, a ki talán belegyökerezott szokásainál fogva nagyobb visszaéléseket követne el, mily visszhangra találna igazságszolgáltatásunk országunkon kivül még a külvilágban akkor, midőn a hitelezők talán kénytelenek lesznek megelégedni azzal, hogy a csődügyben a tömeggondnok részéről rendetlenség történt; ugy hiszem, senki sem fogja azt sértésnek tekinteni, ha megengedni akarjuk a bíróságnak, hogy az alábbi feltételek szerint az érdemetlen ügyvédtől a tömeggondnokságot megtagadja. Azért bátor vagyok az emiitett cikkben foglalt javaslat kiegészítésére következő intézkedést ajánlani, még pedig: »A csődbíróság jogosan megtagadhatja a tömeggondnokságot valamely ügyvédtől: 1- 11a az ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. és 69. §-aiban foglalt esetek valamelyike miatt, valamint akkor is, hogy ha ugyanezen t.-cikk 48. §-ának utolsó kikezdése szerint a sikkasztás bűntényének tényálladéka büntető eljárás utján megállapítható nem volt, fegyelmi uton jogérvényesen elitéltetett, az ítélet jogerőre emelkedése után, ha a csödtömeggondnoki kinevezési sor reá következne, minden egyes esetben csak egyszer és együttvéve kétszer mellőztessék, harmadszori esetben pedig mindenkorra megtagadtassák tőle a csődtömeggondnoki kinevezés. 2. Ha valamely ügyvéd a fentebb hivatkozott törvény 48. §-áuak első kikezdésében felhozott, valamint a büntető törvénynek mindazon eseteiben Ítéltetett el, a melyekben a kimondandó ügyvédi állástól való elmozdítás, az 1878. évi V. t.-c. 54. §-ának második kikezdése értelmében a büntető bíróság által mellőztetett, a büntetés elszenvedésétől számítandó két éven át szinte mellőztessék a gondnoki kinevezéstől, másodszor előforduló esetben pedig mindenkorra megtagadtassák tőle a csődtömeggondnoki kinevezés. 3. A vizsgálat alatt levő ügyvédek annak tartamáig csődtömeggondnokságra igényt nem tarthatnak s ha annak befejezésével panaszolt ügyvéd ártatlansága derülne ki, legközelebbi alkalommal tömeggondnoknak kinevezendő, ellenkező esetben az 1. és 2. alatti pontok szerint járandó el. Azért köteleztetnek a bÜDtető bíróságok, valamint az ügyvédi kamarák, ugy az 1874. évi XXXIY. t.-c. 6ij. g-a értelmében eljáró törvényszékek az ügyvéd elleni eljárás megkezdésével, valamint annak befejeztével hozandó ítélet jogerőre emelkedése után az illető határozatok áttétele mellett a csődbíróságot értesíteni, a ki Minden járásbíróság területén van már legalább 2—3 ügyvéd. Ezek egyike, a legfiatalabb, vagy a legkisebb clienturával biró, 2 — 300 frtnyi biztos honorárium kilátásba helyezése mellett szívesen vállalkoznék arra, hogy a járásbíróság elé utalt fenyítő ügyekben — melyek neki alig hoznak valamit — saját járása területén lemondana a magasztos védői hivatásról és közvádlói szerepet végezne, mely tiszte fejében neki aztán pár száz forint >>fixuma« volna, a mi nagy szó, kivált kezdő ügyvédnél. E mellett megmaradna összes polgári s más ügyvédi foglalkozása; sőt idegen bíróság területén személyesen, vagy megbízottja által, rendes ügyvédi szolgálatokat teljesíthetne még vétségi és kihágási ügyekben is. Xem tartom incompatibilisnak e két foglalkozást s maga a javaslat sem zárja ki azt, hogy ügyvédek, mint ügyészi megbízottal-, nem volnának alkalmazhatók. Szerintem mindazon kellékek és személyi tulajdonságok, melyeket a javaslat megkövetel, csakis az ügyvédben találhatók fel legkönnyebben s csakis a járásbíróság székhelyén lakó ügyvéd vállalkozhatik arra, hogy egyéb ügyvédi teendői mellett a kilátásba helvezett szerény, de biztos évi jutalom fejében s még inkább annak reményében, hogy idővel esetleg valóságos ügyészi állásba juthat: ellátja az ügyészi megbízott teendőit ugy, a mint azt a javaslat intentiója megkívánja. És ez által egyszerre közel 400 kezelő ügyvéd nyerne oly cüeust az államban, mely neki első sorban tekintélyt - beléptijegy a titkos jövőbe —se mellett legalább annyi jövedelmet biztositana, hogy más ügyeiben előlegezhetné feleinek a bélyeget s nem kellene őket előlegkéréssel elriasztani magától. Én tehát az összes candidátusok elejtésével a/, ügyvédekre adom kijelölő szavazatomat. Legyen soraikból a legújabb »jogász-spéci, az ügyészi megbízott ur!« azokat az előfordulandó csődesetekben figyelembe és zsinórmértékül venni köteleztetik.<•< Ezen kiegészítés indokolása a csődtörvény azon intentióiból veszi kezdetét, mely feladatává teszi a csődbíróságnak a csődbe esett fél vagyoni viszonyát rendezni s mivel annak segédkezésére az ügyvédi kar van hivatva, ta bíróságnak megengedtessék a törvény korlátain belül, hogy a magukat érdcmetlenné tett ügyvédeket, a különben nagy felelősséggel járó csődtömeggondnoki kinevezéstől mellőzze, mert a ki az ügyvédi rtts 68. és 69. g-aiban foglalt tettekre vetemedni merészel, az többé a minden kifogáson kivül álló ügyvéddel egy tekintetbe nem jöhet, azért az olyan ügyvédre nagyobb gondot kell fordítani s neki javulásra időt és alkalmat kell engedni, nehogy a csődtömeggondnoki kinevezés által könnyelműsége és szenvedélye fokoztassék; hisz az említett t.-cikk 68. §-ának a) és b) pontjai eléggé indokolják a csődtömeggondnoki kinevezésnek bizonyos feltételek melletti mellőzését, mert a ki képes hivatása szerinti kötelességeit vagy a törvény rendeleteit kisebb mértékben megsérteni, képes lesz az azokat alkalmilag nagyobb menuyiségben is megsérteni, vagy pedig a ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérté, cselekménye olyannak kell, hogy legyen, hogy az emiitett tulajdonságokat érezhetően áthassa, már \ edig egy ügyvéd sem fogja azt elszivelni, hogy az olyan ügyvéd vele egy kategóriába helyeztessék. De a 69. §-nak a) b) és c) pontjai is foglalnak elég alapos indokokat, a melyeknél fogva a csödtömeggondnoki kinevezés az illető vétkező ügyvédtől helyesen elvonható; mert a ki haszon1 e s é s b ő 1 magát egy nem is indítható ügyben eszközül felajánlja, a feleket ily perek vitelére felszólítja, vagy pedig a felek részére hasztalan és alaptalan beadványokat szerkeszt, vagy pedig díjazott közbenjárások által vagy egyéb botrányos (például az ügyvéd maga az utcákon vagy korcsmákban keresi a feleket s utóbbi helyiségekben — legyen megengedve, hogy úgyszólván őszintén fejezzem ki magamat — parasztokkal az asztalnál ülve, velük iddogál), azért értelmezendő ily értelemben a törvényben használt mód botrányosnak, melyen valaki feleket keres, mivel az az illető ügyvéd jellemére is kihat s az feltétlenül a gondnoki kinevezésre nem alkalmazható, annál bizonyosabban az említett c) pont szerint, miután abban az ügyvédnek a reá bízott egyes ügyekben nevezetes hanyagságáról és késedelmezéséről tesz említést, már pedig hanyag és késedelmező ügyvédek, csődügyekben elkövethető nagyobb kár meghiúsítására, csődtömeggondnokságra meg nem bízhatók. De ezeknél eklatánsabb eset foglaltatik az ugyanazon t.-c. 48. §-ának második kikezdésében, mely szerint valamely ügyvéd, ha a reá bizott pénz és értéktárgyaknak más célra való fordítása által sikkasztás bűntette miatt folyamatba tett büntető eljárás eredményeként a sikkasztás bűntett tényálladéka bizonyos okok miatt megállapítható nem volt, fegyelmi uton fenyítendő ; noha igaz, hogy ezen törvényes intézkedés szerint a sikkasztás, azzá minősítő kritérium hiányában beigazolható nem volt s az eredményhez vezetett fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény a sikkasztási tettnél csekélyebb, de annak természetéhez hasonlónak kell, hogy legyen s ha valaki a sikkasztás természetéhez hasonló kisebb tett miatt fegyelmi uton már megfenyíttetett, csődtömeggel oly könnyen meg nem bizható. A legsúlyosabbnál enyhébb, de az előbbieknél súlyosabb eseteket tartalmaznak az emiitett t.-c. 48. §-ának első kikezdése, mely sikkasztásról intézkedik, valamint a btk. mindazon szakaszai, melyek a büutetéssel hivatalvesztést is szabnak s ha a ftő bíróság által a hivatalvesztést, jobban mondva azonban az ügyvédnek ügyvédi állásától való elmozdítását jogérvényesen kimondotta, kétséget sem szenved, hogy az olyan ügyvédek a bíróság megkeresésére az ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromából kitör ültetnek s megszűnnek ügyvédek lenni, de ezen szabály alól kivétel is létezik a btkönyvben és az 54. §. megengedi a ftő bíróságnak, hogy a fentebb említett bűntetteknek kisebb mértékben történt elkövetése esetében a hivatalvesztést (ügyvédi állástól való elmozdítást) is mellőzze, akkor persze tovább fog az olyan ügyvéd ügyvédkedni, de az korlátlanul s nagyobb vagyonkezeléssel — akárkinek nézete szerint is — meg nem bizható. Azért nem fölöslegesnek mutatkozik cikkíró ur által közölt javaslatának kiegészítésére általam javasolt fentebbi 1., 2. és 3. pontokban foglalt intézkedés, mivel -ha a cikkíró ur által közölt javaslat e kiegészítés nélkül elfogadtatnék, akkor kivétel nélkül minden ügyvéd tarthat igéuyt a csödtömeggondnoki kinevezésre, mert az is ügyvéd, de az általam felhozott okoknál fogva nagy