A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 16. szám - A birák fizetésének felemeléséhez

Nyolcadik évfolyam. 16. szám. Budapest, 1889. április 21 Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) U IGAZSÁGÜGY ÉRDÉKÉINEK KÉPVISELETÉRE, I MAGÍAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KŰZJE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr RÉVAI LAJOS. — Dr*. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egé»z évre 6 írt — kr. fél • 3 > — » negyed » 1 » 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A birák fizetésének felemeléséhez. Irta: Gazdy Béla, kir. járásbiró Székesfehérvárott. — A közbirtokosság. Irta . dr. J a n c s ó György, kir. curiai tanácsjegyző és egyetemi magántanár. — A csödtömeggondnokok kinevezése körüli visszásságok. Irta: Abrudán István, buziási kir. járásbirósági albiró. — Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta : Lányi Bertalan, rimaszombati kir. tszéki biró. — Nyilt kérdések és feleletek. (Letehetö-e az elhalt férj neje, mint jogutód által a férjnek megítélt póteskü oly körülmény tekintetében, melyre nézve a nő előzőleg már tanuként kihallgatva lett ? Irta: dr. Juhász Andor, Kassa ) — Sérelem. (Képesit-e a süketség a kir közjegyzőségre.) — Irodalom. (Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés. Irta : Káplány Géza, kir. táblai biró. — Az Írásbeliség a fuvarozási jogban. Irta: Reinitz József, budapesti ügyvéd. — Balesetek elleni biztosítás. — A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése.) — Vegyesek. — Szerkesztőségi üzenet. - Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA. Az ügyészi megbízott ur ! Irta: Szürnyeghy Mihály, tszéki biró Trencsénben MELLÉKLET : Jogesetek tára. FeUőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesli Közlöny •-bői. (Csődök.) A ...Jog Tőrréitytttra" iSSS. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az isss. éri igazságiig gniinisteri rendeleteit 7. és S. ivét —120. lap). Ezeket egymásután fogják követni a rendeletek még hátralevő ivei, s ezek szétküldése után megkezdjük a folyó 188Q. évi törvények közlését. Az 1S8Q. évi törvényekre még mindig elfogadunk előfizetéseket. A teljes évi folyam előfizetési ára 2 frf. A birák fizetésének felemeléséhez. Irta : GAZDY BÉLA, kir. járásbiró Székesfehérvárott. Oly sok oldalról s oly sok érvekkel lett már ezen ügy támogatva s annyira illetékes egyének által, miszerint alig hiszem, hogy az irányadó körök annak szükségességét be ne látták volna s az ne sikerülne. Annak sikerülnie kell. Mindazonáltal talán még sem árt, ha ezen kérdés, ha már csupa fölöslegből is, mentől több oldalról megvilágittatik, legalább az illetők meggyőződése megszilárditta'ik s ellenkező sugalmak által meg nem ingattatik. A birák kérelme nemcsak méltányos; hanem némiképen jogos. Jogos pedig különösen azért, mert nem annyira fizetésfelemelés, hanem inkább az 1871. évi XXXII. t.-c. 8. §-ában megállapított, de azóta tetemesen megnyirbált javadalmazások visszaállítása s csak részben felemelés kéretik. Ugyanis a fentemiitett törvénycikk a javadalmazásokat, p. o. egy biró fizetését 1,500 frtban, egy albiró javadalmazását 1,000 frtban, lakbérüket pedig 200 frtban, az akkor fennállott viszonyokra való tekintettel állapította meg. Ugyanis akkor az állami tisztviselő fizetése adómentes volt. Jött azonban az 1875. évi XXIX. t.-c, mely 2. §. IV. osztályában kimondja, hogy az államtisztviselő ezentúl jövedelmi adót fog fizetni; még pedig a 26 §. szerint egy biró 25 frtot. Utána következett az 1883. évi XLVI. t.-c. 9. §., illetve az 1875. évi XLVII. t.-c. 1., 2., 3. §-a, mely a tisztviselőket átalános jövedelmi pótadóval rótta meg. e szerint fizetendő az 1,500 írt fizetés után 8 fit 75 kr. És mi csodálatos, ugyancsak az 1875. évi XLVII. t.-c. 10. §-a szerint a polgárosított határőrvidéki részekben az állandó illetmények után az 1,500 frtot húzó tisztviselő még jövedelmi pótadót nem fizet. A fentebbi két címen tehát már elvont az állam 34 frt 25 krt. De nem adott érette semmit. Továbbá az 1868. évi LIV. t.-c. 568. §-a szerint a hagyatéki leltározást a bíróság eszközli. Az 582., 585. §. szerint a tárgyalást szintén a bíróság eszközölte, még pedig az 1877. évi XX. t.-c. 244. §. szerint mindig a helyszínén. De azonfelül fontosabb esetekben még végrehajtást is foganatosított. Mindezek csekély számítás szerint akkoriban egy bírónak évente 150—160 frt, a törvény által nemcsak megengedett, de parancsolt eljárásból eredő jövedelmet hoztak. Mindezt már az 1881. évi 3,274. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet nagyrészben, de az 1886. évi VII. t.-c 30. §., mely minden hagyatékot a közjegyzőnek rendel kiadatni, teljesen elvette. Nem sajnálja senki s nem is tesz ellene kifogást senki. De ha a jövedelem elvétetett, akkor a helyett azt másként kell pótolni. Kimutattam ezek szerint, hogy az állam törvényhozási uton legkevesebb évi 200 frt jövedelemtől megfosztotta a bírákat. Már pedig, ha az 1871. évi XXXII. t.-c. idejében a biró ezek szerint több javadalmazással bírt s ha ezen törvény a fizetéseket az akkori törvényes viszonyokra való tekintettel állapította meg : ugy világos, hogy ezért kárpótlás jár. Ez pedig nem lehet másként, mint a fizetés felemelése által. Mert hiszen az előbbi állapotot sem az állam, sem a birák nem kívánják vissza. Nagy kérdés, ha vájjon nem a felek-e ? Mert hiszen azoknak az előbbi olcsóbb volt. No de biró végezzen birói functiót. A többit végezze más. Ha tehát az állam csak 200 - 300 frttal emelné fel egy biró fizetését, ugy ez nem lenne tulajdonképeni felemelés, hanem csupán in integrum restitutio. Ezt pedig joggal lehet kérni. Hogy mennyire változtak azóta a társadalmi viszonyok, arról nem szólok, azt már mások eléggé kifejtették; azonban mégis a rideg valóság illustratiojára ide igtatom egy biró valóságos kiadásait. Reá bízom az illetékes körökre annak elbírálását, lehetséges-e a fizetés felemelése nélkül csak a nélkülözhetlen kiadásokat fedezni. 1. Házbér ... ....... 330 frt - kr. 2. Adó 33 * 75 * 3. Cseléd-adó 3 » — » 4. Nyugta-bélyegekre ... . . 7 » 56 >