A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 16. szám - Az ügyészi megbizott ur! A Jog eredeti tárcája - A közbirtokosság (compossessoratus). 2.[r.]. A közbirtokosság fogalma, alanyai és jogi természete

136 ü JOG. 5. Egy dajka évi bére per 2 irt . . 24 frt — kr. 6. Egy cseléd évi bére per 6 frt . . 72 » — » 7. 5 gyermek tandíja 42 >• — » 8. Tankönyvek . . 46 » — » 9. Jótékony célra, koldus stb. ... 15 „ — » 10. Egy napilapra előfizetés . ... 15 » » 11. Jogi szaklapra előfizetés .... 6 » „ 12. Cipőre 8 egyénnek havi 5''írtjával 60 » 13. Fa egy .évre 120 » — » 14. Ruha a bírónak per havi 4 írtjával 48 » » 15. Ruha az anyának 52 » 16. Ruha 6 gyermeknek, egyenkint 30 írtjával . . 180 » - . » 17. Világítás 36 » — * 18. Orvosnak 30 » - * 19. Gyógyszerészi conto ...... 40 „ — » 20. Cseléd által s másként esett károk 9 » 69 » összesen . . . 1,170 frt — kr. Ezen nélkülözhetlenek fedezése után marad még a 10 személy élelmezésére egy évre 530 frt, vagyis egyre épen 53 frt, egy napra 14'5 kr. reggelire, ebédre, vacsorára. Épen 11-5 krral kevesebb, mint egy rabra, 5"5 krral kevesebb, mint egy csecsemőre; mert hiszen egy ilyenért legkevesebb 6 frtot szoktak fizetni egy hóra. Méltányos-e, hogy egy biró, kinek legkevesebb 16 évig kell tanulnia s legkevesebb 26 évesnek lennie, a mai viszonyok között 35—38 évesnek, hogy törvényszéki vagy járásbiró lehessen, ily csekély összeget kapjon családtagjai számára. Továbbá ezen számítás mellett még dohányoznia sem szabad, nem hogy magának a legcsekélyebb élvezetet vagy szórakozást engedhetné meg. Hogy lehet megkívánni azt, hogy egy így dotált biró nemcsak teljes odaadással dolgozzék, hanem még továbbművelődésre, szellemi emelkedésre is gondoljon. És ime! ezen biró 14 év óta évente 7,000—9,000 darabot dolgozik fel. S ezzel legkevesebb 4,500 frtot jövedelmez az államnak. Hogy tehát a bírák s az albirák helyzetén csak a legcsekélyebb mértékben is segítve legyen, a birák fizetését legkevesebb 300 írttal, a lakbért 100 írttal; az albiró fizetését 200 írttal, lakbérét 50 frttal fel kell emelni. Azonban, hogy még egyenlőség is éressék el, a vidéki birák között is II. osztályt kellene tenni. Mert ugy a lakbér, mint drágaság tekintetében egyik s másik város kőzött van különbség. Egy 20,000 lakoson felül levő vidéki városban a fizetésnek 2ü0 frttal, a lakbérnek 100 frttal magasabbnak kellene lenni. Hiszen mindez nem kerülne oly óriási összegbe, hogy azt megadni nem lehetne. Van ugyanis az országban törvényszéki biró és járásbiró 931. Ha ezeknek fizetése s lakbére felemeltetnék 400 frttal, kitesz 372,400 frtot. Van albiró 576; ha ezeknek fizetése s lakbére felemeltetnék 250 frttal, kitenne ez csak 144,000 » vagyis az egész . . . 516,400 frtot. Ha még ezen felül a városok közötti különbség is kiegyenlittetnék, kerülne az egész 550,000 írtba. Ez esetben jutna a fent leirt biró családtagjai élelmezésére naponta 30 kr. Tehát épen nem óhajtunk fényes jövőt, hanem csak enyhítést! X A közbirtokosság (compossessoratus). Irta : Dr. JANCSO GYÖRGY, kir. curiai tanácsjegyző és egyetemi magántanár. (Második közlemény.*) //. A közbirtokosság fogalma, alanyai és jogi természete. A közbirtokosság fennebb előadott keletkezési módjából önként következik annak fogalma is, a mely szerint a közbirtokosság nem egyéb, mint eszményi részű tulajdonközösség.21 * Előző közlemény a »Jog« f. évi 13. számában. 81 Egészen téves Suhayda János (»A magyar polg. anyagi magánjog rendszere* Budán. 1869. c. m. 100. 1.) definitiója, a mely szerint : »KözbÍrtokosságnak azon jogviszony neveztetik, melynél fogva bizonyos ingatlan jószágot annak külön részeire nézve többen birják akár mint csupán birtokosok, akár mint tulajdonosok, bizonyos meghatározott részekben '/s> '/,0 stb. ; de ezen felül némely közös jövedelmekre, haszonvételekre nézve, mint korcsma, mészárszék, legelő, erdő közösségben vannak'. Suhayda a közbirtokosság tárgyául tekinti a megosztott ingatlant is, nem pedig pusztán azokat a javakat, melyekre nézve a megosztás után is közösség tartatott fenn. Ha ez állana, akkor minden nemesi fekvő vagyon közbirtokot képezne s következve a megosztás dacára sem képződhetett volna egyéni, kizárólagos tulajdon, mi kézen fekvő tévedés. A közbirtokosTÁRCA. Az ügyészi megbizott ur! — A »Jog« eredeti tárcája. — Irta : SZÜRNYEGHY MIHÁLY, tszéki biró Trencsénben. Egy új jogász-spéci!. .. Megteremti a bűnvádi eljárási javaslat 440. §-a. Nagyra nőj jön !. . . Kinevezi a szakminiszter. Elmozdítja a szakminiszter. Azonban existentiájáról nem gondol a szakminiszter ; mert hát fizetése : semmi. . . jutalma meg : az évi deficit. És ebből a nagyszerű javadalmazásból még »helyettest« is tartozik »fizetni.« Az ügyészi megbizott ur különben »államhivatalnok«, de csak ideiglenes és ideiglenessége alatt is »ingyenes.« Ergo absolute nem házasságképes... Legalább nem folyamodhatik fizetés felemelésért, mint a végleges collegái; mert a mi nincs: azt nem lehet »emelni.« Állása tiszteletbeli. Szerveztetik a kir. járásbíróságokhoz. Az ügyésznek alá-, a vádlottnak felé- és a járásbirónak mellérendeltje. Kötelessége rovatlan jelleműnek, jogvégzettnek s az állam nyelvében jártas magyar honosnak lennie. A kötelességszerű működés s feltétlen engedelmesség az ügyészség irányában : rögtöni felmorjdás terhe mellett van részére előírva. Nagyon természetes, hogy a »nagyszerü anyac előnyökkel szemben« ezen kikötmények ellen véteni nem lesz bátorsága; nehogy oda legyen a »hivatal és a becsület«. Speciális foglalkozása az új spécinek: kiválólag a »becsületbeli dolgoknak« nem lovagias, hanem birói uton való elintézése. Mellesleg foglalkozik, mint általános hadköteles s esetleg 25. §-os önkénytes : a »könnyü s kevésbé súlyos sebesültekkel« s még néhány ritkábban elkövetett vétség és kihágások »civil tetteseivel.* Egyszóval dolga lesz elég, ha figyelembe veszszük azon körülményt, hogy a járásbíróságok ügyforgalmának jelentékeny részét az ilyen apró-cseprő fenyítő ügyek teszik. Kérdés csak az, hogy kap-e a kormány ma-nap »potyaembert>', »mükedvelő ügyészt« arra az állásra? Tudvalevő dolog, hogy a békebiróságra sem igen találkoztak vállalkozók ; holott azoknak munkája nem is hasonlítható az ügyészi megbízottéhoz s azt is otthon végezhetik, pipaszó mellett, kényelmesen, nem pedig a kényelmet még híréből sem ismerő bírósági irodákban. Ismerek például békebirót, a kinek egész évi ügyforgalma 10 számból állott. No ez a szám legalább megszázszorozva fog szerepelni a legkisebb ügyforgalmú ügyészi megbízottnál is. Az pedig sok dolog volna ám csak ugy »privát passióbók, még ha kellemesebb lenne is, mint a minő valóban. Tény az ugyanis, hogy ez a fenyítő praxis teszi a legtöbb aljárásbirót nervosussá. De hát ö kénytelen vele, mert fizetést húz, a minőt-olyat; hanem az ügyészi megbizott urnák csak »bizonyos bizonytalan« jutalom van kilátásba helyezve, miután fizetés részére — a mint az indokolás mondja — az állam pénzügyi helyzeténél fogva nem biztositható. Hát hiszen a ki fizetni nem képes, az nem szokott jutalmat sem osztogatni. Egyébiránt a jutalom csak akkor jutalom, ha a