A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 15. szám - A bűnjelek kérdéséhez

60 A JOG A 111. kir. Curia (L&89. február 22. 6,702/1888. 13. sz. a.): Az alsó bírósági Ítéletek részben megváltoztatnak, Ny. Ágnes vádlott a btk. 333. §-ba és a 336. §. 3. és 7. pontjai szerint minősülő egy rendbeli lopás bűntettében mondatik ki bűnösnek s e miatt a 92. §-nak alkalmazásával a 340. és 341. §§. szerint egy évi börtönre Ítéltetik, továbbá Ny. Józsefné vádlott a vád terhe alól felmentetik stb. Indokok: Ny. Ágnes vádlott ugy a rendőrség, valamint a vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy szolgálatadója kárára különböző időben négyszer követett el lopást és pedig akképo-n, hogy minden egyes lopásnál a bezárva volt Íróasztalnak tetejét felemelvén s ekkép ezután az asztal felső fiókját kihúzván, az alsóbb fiókban elhelyezve volt pénzösszegből összesen 32 frtot kivett, vádlottnak ezen vallomása, habár azt később a végtárgyalásnál visszavonta, valónak volt elfogadandó, mert visszavonásának hitelt érdemlő okát adni nem tudta, s e szerint ezen vádlott ellenében a btk. 336. §-nak 3. és 7. pontja szerint minősülő négy rendbeli lopás bűntette forogna ugyan fenn, azon oknál fogva, mert minden egyes esetben az eltulajdonítást szolgálatadója kárára az elzárva volt Íróasztal tetejének felemelése által véghezvitt feltörés által követte el, mégis tekintve, miszerint nem volt megállapítható, hogy minden egyes lopást külön akarat elhatározással követett volna el és hogy ekkép cselekményei csakis egy folytatólagos cselekménynek tekintendők, ugyanazért a terhére eső a btk. 333. §-nak 3. és 7. pontjai szerint minősülő négy rendbeli lopást is az ugyanezen §§. szerint minősülő egy rendbeli lopás bűntettének kellett megállapítani, öt ebben bűnösnek kimondani és e miatti büntetését figyelemmel fiatal korára és beismerésére, valamint arra is, hogy az általa okozott kár meg fog téríttetni, mint túlnyomó enyhitő körülményekre a btk. 92. §-ának alkalmazásával a fenti mérvben kiszabni. Á vizsgálat és végtárgyaiás nem szolgáltatott adatot arra nézve, hogy Ny. Józsefné vádlott bármely vagyoni haszonban részesült volna, azon cselekménye t^hát, hogy a leánya Ny. Ágnes által eltulajdonított pénzösszegeket, mint tudva lopottakat ennek számára vagyoni haszon nélkül elrejtette, nem állapítja meg a btk. 370. §-ába ütköző orgazdaságot, hanem megállapítja a btk. 375. §-a szerint a bűnpártolást, minthogy azonban eme bűnpártolást leánya érdekében követte el, ily esetben pedig a bűnpártolás a btk. 378. §-a szerint nem büntetendő, ugyanazért nevezett vádlott a vád alól felmentendő volt. A 165., illetőleg1 168. §-ok fenforgására nem szükséges, hogy a fenyegetett hatósági közeg hivatásának foganatosítása tényleg megakadályoztatott légyen, e cselekmény létrejöttére elég, ha a fenyegetés vagy erőszak a hivatalos feladat teljesítését komolyan akadályozza, habár a tényleges megakadályozás nem is sikerül. A in. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával S. S. I. r. vád'ott a btkv. 165. §-ba ütköző s a 168. §. szerint minősülő hatósági közegek elleni erőszak bűntettében mondatik ki bűnösnek s e miatt l'/2 évi börtönre Ítéltetik, Sz. S. II. r. vádlott pedig a 171. § 2. bekezdésébe ütköző hatósági közegek elleni izgatás vétségében mondatik ki bűnösnek s e miatt egy évi államfogházra és ötven forint pénzbüntetésre Ítéltetik, egyebekben az e.-b. Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete meg volt változtatandó, a vádbeli cselekmények minősitését és büntetéseket illetőleg, mert bebizonyított, de kétségbe nem is vont tény, hogy nagy tömeg nép volt az, mely a piacon a vásáron dohánycsempészek után kutató F. pénzügyőrt S. J. boltjába bekergette s e bolt előtt fenyegetőleg állást foglalt; í. r. vádlott a pénzügyőr ellen felingerült ezen tömeg élére állva, vastag bottal kezében fenyegette a pénzügyőr további megtámadásának meggátlására a bolt ajtó előtt védelmi állásba helyezkedett Cs. S. rendőrt. Ezen fenyegetés, tekintettel az összecsődült tömegre, mely a pénzügyőrt a boltba kergette s az előtti téren ellenséges indulatot tanusitó állásban csoportosulva megmaradt, igenis alkalmas volt arra, hogy a fenyegetett személyében a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen. Habár a csődülő tömeg s ennek élén I. r. vádlott tényleg nem akadályozták meg, hogy a nevezett rendőri közeg a hatósági meghagyást végrehajtsa, de a 165., illetőleg 168. §. fenforgására nem szükséges, hogy a fenyegetett hatósági közeg hivatásának foganatosítása tényleg megakadályoztatott légyen, e cselekmény létrejöttére elég, ha a fenyegetés vagy erőszak a hivatalos feladat teljesítését komolyan akadályozza, habár a tényleges megakadályozás nem is sikerül.Ezeknél fogva kellett 1. r. vádlott cselekményét al68.r§. alá foglalni s ellenében a súlyosabb büntetést kiszabni. II. r. vádlott pedig az által, hogy a bolt közelében levő | vendéglő lépcsőzetén, tehát bizonyos magaslaton állva a pénz| ügyőr s az ennek védelmére kirendelt rendőr ellen fenyegető állást foglalt tömegnek ^fogjátok meg« »s üssétek agyon«-t kiabálva, a tömeget nyilvánosan és egyenesen bűntett elkövetésére hívta fel, mmthogy felhívása eredmény nélkül maradt, a 171. §. 2-ik bekezdésébe ütköző büntetendő cselekményt követett el s így ezen §. alapján volt elitélendő. (1889. febr. 28-án, 8,016. sz.) Fuchsinnal festett bor árulása a IS. T. K. 314. §-a alá esik. (B. T. K. 314. §.) A pancsovai kir. törvényszék: I. P. Joszim, földész és II. f. |ován, földész a I!. T. K. 314. ij-ába ütköző közegészség elleni vétségben vétkesnek találtatnak és e miatt jelen Ítélet jogerejűségétől számított nyolc napi fogházbüntetés elszenvedésére, az 1887. évi VIII. törvénycikkben jelzett célra eső és behajthatlanság esetén további egy napi fogházra átváltoztatandó 10—10 frt pénzbüntetés tizenöt nap alatt végrehajtás terhe melletti megfizetésére ítéltetnek. Indokok: Vádlottak beismerésben vannak aziránt, hogy 1882. évi április hó elején elárusitás végett Csurogra és onnan a zsablyai piacra vitt bort elhalálozott J. Tódorral együtt, s illetve • ennek kezdeményezéséből veres festékkel festették s azzal Zsablyán nyilvános piacon megjelentek. Minthogy az elfekvő vegyvizsgálati jegyzőkönyv tanúságaként a veres festék az egészségre ártalmas fuchsin volt; mi onnan is kitűnik, hogy az elkobzott bor közigazgatásilag megsemmisíttetett, vádlottak nyilvánvalólag a B T. K. 314. §-ába ütköző közegészség elleni vétséget elkövették, s igy ők e vétségben vétkesnek voltak kimondandók s figyelembe véve fedhetlen előéletüket és műveltségük alacsony fokát, az Ítélet rendelkező részében kitett büntetéssel voltak sujtandók. (1887. évi j október 20-áu 6,933. sz.) A Budapesti kir. itélö tábla: Tekintve, hogy a B. T. K. 414. §-a alapján kiszabandó mellékpénzbüntetésnek legkisebb mértéke 100 frt, a kir. itélő tábla vádlottaicra elsöbiróságilag fejenkint kiszabott 10-10 frt mellékbüntetést 100—100 frtra, az esetleges fogházbüntetést pedig tiz napra felemeli, ezzel a változtatással az eljárt kir. törvényszék Ítéletét egyebekben indokainál fogva helybenhagyja. (1888. január hó 16-án, 1887. évi 41,579. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy általánosan ismeretes az a tény, hogy a »fuchsin« az italban keverve, az egészségre felette ártalmas szer, s hogy ennélfogva a vádlottakra kiszabott nyolcnyolc napi fogházbüntetés vádlottak bűnösségének súlyossági fokával arányban nem áll: mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete a szabadságvesztés-büntetés mértékére nézve megváltoztattatik s P. Joszim és J. Jován vádlottak három-három hónapi fogházra Ítéltetnek. Egyebekre nézve a kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott és az elsőfokú bíróság Ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. január 22-én, 1888. évi 4,177 sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Mayer Imréné e., komáromi tszék, bej. máj. 12, félsz, félsz. máj. 20, csb. Hegymeghy László, tmg. dr. Palkovics Jenő. — Suchy és Sváb e., gy.-fehérvári tszék, bej. máj. 13, félsz, jun 12, csb. Veress Jenő, tmg. Basiota László — Török Ferenc e., deési tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 6. csb. Bárány Lukács, tmg. Fodor Farkas. — Meranek Erzsébet e., bpesti tszék, bej. ápr 30, félsz, márc 22, csb. Chira Elek, tmg dr. Szivák Imre. — Miklósy László e., nagyváradi tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 15, csb Jelentsik István, tmg. dr. Schveiger Ede. Hoffmanu Henrik e., bpesti tszék, bej. máj. 14, félsz. jun. 1, csb. Chira Elek, tmg. dr. Szigeti Sándor. — Sílbersteín Ferenc e., szolnoki tszék, bej. máj. 20, félsz. jun. 4, csb. Lakatos Imre, tmg. Helmeczy Béla. — Scheibner JállOS e., pécsi tszék, bej. máj. 13, félsz. máj. 31, csb. Kaufmann Nándor, tmg. dr. Nick Alajos — Ney KÓbi e , n.-becskereki tszék, bej. máj. 10, félsz, máj. 31, csb. Kiss Sándor, tmg. Müller Lajos. — Schönheit Ignác e., szombathelyi tszék, bej. máj. 20, félsz. jun. 3, csb. Tura József, tmg. Éhen Gyula. — Nagy István e., komáromi tszék, bej. máj. 18, félsz. máj. 28, csb. Hegymeghy László, tmg. Zámbó Gyula. — Wcinberger A. e., b.-szászi tszék, bej. ápr. 25, félsz, máj 13, csb. Tolvay Gyula, tmg. dr. Schlesinger Frigyes. — Hladky Jakab e., pozsonyi tszék, bej. máj. 20, félsz. jun. 5, csb. Panghy Ignác, tmg. Barach Mór. — FÖldessy Károly e., bpesti tszék, bej. máj. 14, félsz. jun. 5, csb. Chira Elek, tmg. Haydin Károly. Pályázatok: A n.-szombati jbságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 5-ig. — A jászberényi jbságnál aljegyzői áll. ápr. 23-ig. — A bpesti tszéknél aljegyzői áll. ápr. 23-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomcta-részvény-társasán'-nál. Hold-utcza 7. szám.