A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 15. szám - Szilágyi Dezső

Nyolcadik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1889. április 14. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A tó AGYAR ÖTOI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: I)r. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. BSÍ árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél » 3 » — » negyed » 1 » 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Szilágyi Dezső. — Az új törvényjavaslatok sorsa. — Az. örökösödési javaslat. — A magyar Tudományos Akadémia. Irta: dr. Márkus Dezső, budapesti ügyvéd. — A magyar bűnvádi eljárás tervezete. Irta : dr. M a y e r Salamon, jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. — Mikor van helye a zárlat elrendelésének az 1881. évi LX. t.-c. 237. §. d) pontja alapján ? Irta : dr. I mii n g Konrád, kir. táblai biró Budapesten. — A csődtömeggondnokok kinevezése körüli visszásságok Irta : dr B a t ó Henrik, ügyvéd Budapesten. — A bűnjelek kérdéséhez. Irta : dr. Radányi Ernő, kir. alügyész Újvidéken. — Sérelem. (I. Felsőbb bíróságok által helybenhagyatott nem azt teszi, hogy jogerős. II. Mennyi jár a csődtömeg leltározásánál a leltározó kir. közjegyzőnek és a csödtömeggondnoknak napi két órai munkáért ? — III. Képesit-e a süketség a kir közjegyzőségre ? Irta: Scorpió) — Irodalom. (A Pribil-esethez. Irta : dr. G r u b e r Lajos, budapesti ügyvéd) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések -Iliidetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Fels-öbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesli Közlöny c-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A ..Jog Törvénytára" 1888. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1SSS. évi igazsáyügiiniinisteri rendeletek 5. és ő. ivét (65 — 96. lap). Ezeket egymásután fogják követni a rendeletek még hátralevő ivei, s ezek szétküldése után megkezdjük a folyó 188Q. évi törvények közlését. Az 188Q. évi törvényekre még mindig elfogadunk előfizetéseket. A teljes évi folyam előfizetési ára 2 frt. y( Szilágyi Dezső. 0 Felsége legkegyelmesebben f. hó 9-én Szilágyi Dezsőt igazságügyministerré kinevezte. E fényes névhez — nem csupán parlamenti körökben, a legnagyobb mérvű várakozások fűződnek. Mert, a mit csak tündöklő tehetség, nagy kritikai ész, rendkívüli sokoldalú tanulmány, páratlan szónoki képesség, hosszú évi parlamenti gyakorlottság, valódi szabadelvűség és a mindezek által szentesitett általánosan elismert tekintély Ígérni képes, mindannak teljesedését várja méltán a magyar igazságügy Szilágyi Dezsőtől. E név egy varázsütéssel feltámasztotta egyszerre a keblekben mindazon merész igazságügyi reformeszméket és kívánalmakat, melyeket örökre eltemetve gondolt a közvélemény, eltemetve azóta, mióta Horvát Boldizsár ihlett kezeiből kihullottak véső és kalapács, melyekkel a magyar igazságszolgáltatás alapvető alkotásait megteremté. Adja Isten, hogy mind e várakozások teljesedjenek és hogy Szilágyi Dezső varázsszavával ne csak mondja igazságügyünknek egy új megváltóként : »Kelj fel és menj«, hanem hogy igazságügyünk menjen is. Az új igazságügyi miniszterről a következő érdekes adatokat közöljük az »E—s« után: Szilágyi Dezső, az új miniszter hatalmas, marciális alak. Olyanforma lehetett Gambetta. Maga az őserő, melyből még a természetes nyerseség sem hiányzik. Ha nem volna valami szelid kifejezés a kék szemeiben, azt lehetne vélni, embert képes enni. Messze csillogó fehér fogával kartácsot tudna morzsolni. Hatalmas vállai között a kurta, zömök nyakon ugy áll erős feje, mintha inkább volna falat törni való, mint gondolkozni. A magyar közélet férfiai közül Kerkápolyra emlékeztet legjobban, a kire azt mondták, hogy olyan, mikor beszél, mint a lokomotív — egyenes irányban rohan, tör, zúz, a mit útjában talál. Nagyváradon, a honnan minapi nagy antagonistája s mostani kollegája, Tisza Kálmán most a képviselő, látta meg a napvilágot nyolc esztendővel a forradalom előtt. Sebet tehát a hazáért még akkor nem kaphatott, sem be nem csukhatták, sem nem emigrálhatott utóbb. Hanem azért erős forradalmi lélek lakott benne fiatal korában s tán annak nemezise, hogy most lett miniszterré, mikor éveinek száma 49. Akkor voltak Budapesten a nagy ifjúsági demonstratiók, mikor ő is jogász volt az egyetemen. Foriuyák Gézát akkor lőtték meg a kerepesi temető előtt s ő neki nagy része volt az akkori hazafias szellem élesztésében az ifjak között. Pedig a bécsi egyetemről került haza s mégis megmaradt magyarnak. Azóta sem volt a pesti egyetemen olyan híres jogász, nem ám a csinyjeiről, hanem az eszéről. Egész legendák keringtek felőle, hogyan hozta kérdéseivel zavarba jó öreg professzorainkat. Disputába keveredni vele annyit jelentett, mint megsemmisülni. Azt beszélték róla, hogy be tudja bizonyítani a fehérre, hogy fekete, s a másik pillanatban azt, hogy szamár vagy, a miért elhitted. Azokhoz a virtuóz versabilitású elmékhez ta-rtozott, mint Cicero, a kiről még ma sem tudjuk, hogy »pro Roscio« tartott beszéde meggyözőbb-e, vagy a »contra Roscium« ; avagy Thiers, a kinek diákkoráról beszélik, hogy egy munkával pályázott valami jutalomdijra s meg is nyerte volna, ha ott nincs még egy másik pályamunka is, mely épen az ellenkezőjét bizonyította annak, a mit az övé, de máskülönben épen oly kitűnő munka volt, ugy, hogy a pályadíjat kétfelé kellett osztani. Akkor tünt ki a jeligés levélből, hogy a maga munkájának e cáfolatát is Thiers irta. Szilágyi népszerűsége páratlan volt az egyetemen. Akkor csináltuk a jogász-segélyző egyletet. Nagynevű, dúsgazdag főurak fiai szép számmal jártak akkor az egyetemen s azokból választani elnököt sokan politikus dolognak tartották volna, hogy igy felköltsék az aristokracia érdeklődését a jótékony intézet iránt. De Szilágyi neve. mellett semmi más fényes név nem jöhetett szóba. O lett az egylet első elnöke s mondott egy beszédet, mely igy kezdődött: »Azt tartja a közmondás: nem mind arany, a mi fénylik: Én pedig azt mondom: sok arany, a mi nem fénylik. Ilyen a mai nap « Förtelmes, csúnya idő volt nota bene. A következő évben a jó Kőnek tanár is tartott beszédet az egylet megnyitásán. Az is elég emlékezetes volt s a jogászok annak is könyv nélkül tanulták meg az elejét, mint az előadásban a plasztika megforditónak non plus ultráját. Még magam is le tudom jegyezni, pedig bizony régecskén volt ez a dolog. Igy hangzott: »Azon nemeskebiű szikra, melyet az ifjúság tavai meg-