A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 14. szám - A legtöbbet igérő vevőnek a birói árverésen megvett ingatlan birtokába való bevezetésének eszközlésére kiküldött végrehajtó által elkövetett azon jogsérelem ellen, mely a birtokba bevezetést rendelő végzés foganatositásának eredményét képezi, mily jogorvo

56 ÍL JOG. fokán állott, hogy cselekményének, illetőleg az ütéseknek esetleges horderejére nem is gondolt és mert ekként a vádlott ellenében, jóllehet ez az ütéseket a neje fejére, mint a testnek egyik legnemesebb részére irányozta, mégis csak az a körülmény állapitható meg biztosan, hogy öt, mint máskor, ugy jelenleg is nejének megfenyitése közben egyedül csak a megverési szándék vezérelte. A büntetés kiszabását helyesen fektette a kir. törvényszék a btk. 307. §-ának 1-sö pontjára, mert az a körülmény, hogy a vádlott már hosszabb időn át volt kénytelen látni feleségének iszákosságát és ezzel kapcsolatban saját és családja vagyoni jólétének sülve'.lését, valamint a gyermekek nevelésének elhanyagolását és hogy a végzetes napon a vádlott a feleségét ismét teljesen részeg állapotban találta, holott feleségének ép az időben a vádlott részére az ebédet kellett volna elkészíteni s elvinni, elegendő indok arra, hogy a már hosszabb idő óta méltán elkeseredett férj és családfő az ily dolgok láttára felinduljon és mint a műveltség alacsony fokán álló egyén, magát esetleg tettlegességre is ragadtassa. A kir. törvényszék Ítéletében a nagy elkeseredettségre, mint enyhítő körülményre való hivatkozást, a kir. itélö tábla mellőzi, mért ép a nagyfokú elkeseredettség egyik alapoka az erős felindulás megállapithatásáuak és ezzel kapcsolat-, ban a btk. 307. §-a alkalmazhatóságának. A ni. kir. Curia (1888. okt. 29. 7,699/1888. lí. sz. a.): Az alsóbb bírósági ítéletek a cselekmény minősítésére és büntetésére nézve megváltoztatnak s vádlott a btk. 279. §-a szerint minősülő s a 2^1. tj. utolsó pontja szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért a btk. 91. §-a alkalmazásával üt évi fegyházra Ítéltetik. Indokok: Az emberölési szándék megállapítására nézve iránvadóul nem szolgálhat az, hogy a tettlegeskedésnél használt eszköz rendszerint halált nem eredményez, a szándékot az árulja el, hogy az eszköz minő módon használtatott. Ha vádlott a seprőnyéllel egyetlen ütést ejtett volna s azt oly szerencsétlenül, hogy az a tettlegeskedőnek szándékán kivül esőleg halált s következményt vonna maga után, ez esetben elfogadható volna a másodbíróság érvelése ; de vádlott mindaddig verte a részeg állapotban s öntudatlanságában lévő nőt, mig az a halál agóniájába esett s rögtön meg is szűnt élni A boncjegyzökönyv alapján megállapított halálos sértések eléggé kitüntetik, hogy a használt eszköz teljesen alkalmas volt az élet kioltására s eltekintve attól, hogy már vádlottnak a tanuk által bizonyított ama felkiáltásában: »ringyó, meg kell halnod !« az élet ellen irányult szándék nyilatkozott, eléggé bizonyítja azt maga a cselekmény s annak eredménye. Ennélfogva abban a btk. 279. §-ának minden ismérvei megállapíthatók. Terheli ugyan vádlottat, hogy szánalmat nem érzett ama szerencsétlen nő irányában, ki — a mint maga beismeri — 24 éven át hiven osztotta meg vele az élet gondjait s kinek megölése által gyermekei szivén is nehéz sebeket ejtett, terheli őt, hogy egy részeg, öntudatlanságban lévő nővel kegyetlenkedett, ki a büntetés hatályát állapotánál fogva nem érezhette, mindamellett fontolóra véve amaz örökön tartó lelki izgatottságot, melyet az utóbbi évek alatt a részegségben elmerült nőnek elzüllött élete s nyomort előidéző pazarlásai eredményezhettek, méltányolni kellett a kir. ügyész indítványát, mely szerint a btk. 281. utolsó tétele alapján kérte a büntetést s tekintve vádlottnak ekkorig büntetlen előéletét, kitűnő erkölcsi bizonyítványát, a büntetés megállapításánál a btk. 91. §-a alkalmaztatott. A m. kir. pénzügyi közig, biróság döntvénye. 47. szám. Abban az esetben, ha a biróság az Metéld díjjegyzék íj. tétel IV. iá. a) pontjában meghatározott /<> fii állandó bélyeggel ellátott cégbejegyzési kérvényt visszautasítja, igényeiké li-e a fél a kérvétiyre felragasztott bélyeg jegy értékének visszatérítését / (Az 1888. évi 8,932. számhoz.) Határozat. Abban az esetben, ha a biróság az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 16. a) pontjában meghatározott 10 frt állandó bélyeggel ellátott cégbejegyzési kérvényt visszautasítja, a fél a kérvényre felragasztott bélyegjegy értékének visszatérítését nem igényelheti. Indokok: Az ül. díjj. 13. tételének IV. 16. a) pontjakét részből áll. Az első rész (első bekezdés) azoknak a beadványoknak bélyegilletékét tárgyalja, a melyekkel a váltó (illetve keresi kedelmi) törvényszékek által vezetett kereskedelmi cégjegyzékbe cégek vagy már bejegyzett cég vagy cégbirlalók változásának bejegyzése kéretik. Az ezt a kérést magában foglaló beadványra állandó, tehát I változatlan összegű 10 frtnyi bélveget rendel, mint beadvány! | bélyeget alkalmazni. Ennek a pontnak második folytatólagos bekezdése már a bejegyzett vállalat egyenes adójához simuló 10ü/0-nyi százalékos, készpénzben fizetendő, tehát kiszabás alapján megállapítandó illetéket rendel. Ez a második bekezdés tehát előfeltételkép azt az álláspontot foglalja el, hogy a fél által 10 frtos állandó bélyeggel ellátott beadványnyal kért bejegyzés meg is történt legyen és erre az esetre rendeli, hogy még külön százalékos jogilleték szabassék ki akkor, ha a bejegyzett vállalat egyévi egyenes adója 100 frtot I meghalad. Ez a tételpont arról az esetről, ha a beadványban foglalt kérelem a törvényszék által visszautasittatik, külön intézkedést nem tartalmaz, ez a kérdés tehát a bélyeg- és jogilletéki törvények | és szabályok általános elvi határozataiból bírálandó és dön* ! tendő el. Tekintetbe véve, hogy az illetéki díjjegyzék 13. tétele IV. i 16. a) pontjának a jelen indokolás elején ismertetett tartalma szerint a bejegyzést kérő beadvány bélyegilletéke, és a már bei jegyzett cég által fizetendő, tehát már minden esetre a törvényj szék által elrendelt bejegyzéstől járó százalékos jogilleték közt határozott különbséget kell tenni, tekintettel továbbá arra, hogy a bélyeg- és illetékszabályok hivatalos összeállításának 4. ij-a 1. a) pontja második bekezdése szerint, azoktól a beadványoktól, melyek kereskedelmi cégek bejegyzésére vonatkoznak, a beadvánvi i bélyegen kívül esetleg külön illeték is fizetendő: kétséget nem ' szenvedhet, hogy a cégbejegyzést kérő beadváuyon lerovandó 10 frt bélyegjegy az állandó beadvánvi bélyeg jellegével bir és I arra, mint ilyenre, a kincstár joga az általános elvi határozatok, nevezetesen a bélyeg- és illetéki szabályok összeállítása 23-ának 1. pontja szesint, a benyújtás pillanatában áll be, melylyel szemben a beadványnak mi módon történt elintézése alapul nem szolgálhat arra, hogy az illetékköteles fel az általa törvényszerűen lerótt bélyegilletéknek egészben vagy részben való visszatérítését igényelhesse. Mindezekből az indokokból kimondani kellett, hogy abban az esetben, ha a biróság az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 16. | a) pontjában meghatározott 10 frt állandó bélyeggel ellátott cégbejegyzési kérvényt visszautasítja, a fél a kérvényre felragasztott bélyegjegy értékének visszatérítését nem igényelheti. Kelt l.udapesten a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1889. évi március hó 13-án tartott teljes tanácsüléséből, Hitelesíttetett: a m. kir. pénzügyi közigazg. bíróságnak Budapesten, 1889. évi március hó 20-án tartott teljes tanácsülésében. Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Wirth Ignác e., sziszeki járásbíróság, bej. jun. 6, periigyelö és ideigl. tmg. Egersdorfer V. — Preisach Ignác e., budapesti tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 25, csb. Chira Elek, tmg. dr. Münnieh Aurél. — Szilád)' Iíéla e., budapesti ker. és váltótszék, bej. május 11, félsz, június 1, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. dr. Máttyus Arisztid. — Jákob Teltscll e., rózsahegyi tszék, bej. június -S, félsz, június 24, csb. Láttyák János, tmg. Polic/er Bernát. — Sivjanovic Miklós e , kaproncai jbság, bej. március 25, periigyelö és ideigl. tmg. dr. Pavelic Mátyás. — Klein Izidor c, nyíregyházai tszék, bej. máj. 20, félsz, jun 3, csb. Fejér Barna, tmg. Glück Péter. — Theodosie Márkus e , dévai tszék, bej. május 1, félsz, május 7, csb. Mihályi Béla, tmg. Lengyel János. — Deutsch Illés e., temesvári tszék, bej. ápril 27, félsz, május 9, csb. Virter Antal, tmg. dr. Csurgai Soma. — Heuffel Lajos e., budapesti tszék, bej. május 10. félsz. máj. 29, csh. Chira Elek, tmg. dr. Morzsányi Károly. — Lengyel Adolf e , kaposvári tszék, bej. máj. 25, félsz. jun. 18, csb. Selcz József, tmg. dr. Löwenritt Ödön. — Stein Ármin e., kaposvári tszék, bej. jun. 1, félsz. jul. 1, csb. Holics Uyula, tmg. dr. Stein Mór. Pályázató k : A tordai tszéknél és a m.-vásárhelyi jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápril 13-ig. — Az újvidéki tszéknél birói áll. ápsil 14-ig. — A tordai tszéknél díjas joggyakornoki áll. ápril 4-ig. — A zsibói jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápril 13-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvénytársasáq"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)