A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 11. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizenhatodik közlemény) 9.§

a JOG. 95 jogkörének meghatározása ugyanazon szabályok szerint történjük, melyeket a tételes jog egyrészt a nem tulajdonostól leszármaztatott i o gok dologi m e g a 1 a p i t á s a, másrészt a kötelmi viszonyon kivül állo személy dolgára, jogára, vagy cselekvényére vonatkozólag elvállalt kötelezettségnek mikénti betöltése kérdésében iránvadókul elfogad.196 Alantabb a joghatály alanyi terjedelmének tárgyalása során (10. és 11. fc>§.) alkalmunk lesz a fenti szabályok segélyével azt a jelenséget megfejteni, mely szerint bizonyos alanyi előfeltétele fenforgása esetében a tilalmazott dologi jogátruházás is érvénycsen végbemehet; ezúttal pedig — ugyancsak a kijelölt alapon — az elidegenítési ügyletnek azon obligatorius jellegi! consequentiáit óhajtjuk levezetni, melyeket az ügyködő felek által óhajtott eredmény elmaradása von maga után. Az elidegenítési ügylet vagy a tilalom által oltalmazott fél cselekvényére vagy általában a tilalom alatt álló dolog vagy jog dologi átruházására vonatkozólag köthető meg. Az első esetben feltételeztetik, miszerint mindkét fél tudomással bír arról, hogy a fennálló elidegenítési tilalom a dologi jogváltozást akadályozza s hogy ehhez képest a szerződési kötelem ezen akadály elhárítására irányul. Az ilyen jogügylet hatályára nézve kizárólag a felek akaratkijelentése irányadó. Ha tehát az elidegenítési jogosultságára nézve korlátozott tulajdonos kifejezetten arra kötelezi magát, miszerint a tilalmi viszonyban jogosítottként szereplő félnek az elidegenitéshezi hozzájárulását kieszközlendi s az eredményért fele'ősséget vállal: akkor a szerződést teljesíteni s a teljesítés elmulasztása esetén a másik félnek teljes érdekmegtérítést (interessé) nyújtani köteles.197 A jogosított fél hozzájárulásának kieszközlésére vonatkozólag tett Ígéret kétség esetében ugy értelmezendő, hogy az elidegenítő a kilátásba helyezett eredménvért a fennebbi jogkövetkezmények terhe alatt felelős. Csak ha a fenforgó körülmények arra mutatnak, hogy az elidegenítő csak egyszerű közbenjárást ígért: akkor az ügylet — komoly kötelezési szándék hiányában — hatály nélkülivé válik s az igéretvevő fél a netán teljesített ellenszolgáltatást az igérettevő féltől condicálhatja.198 A másik esetben, a midőn t. i. a tilalom által terhelt tulajdonos a lekötött dolognak, vagy arra vonatkozólag valamely dologi jognak átruházására nézve tesz ígéretet, az ekként keletkezett kötelmi viszony alapján formálható követelési jog tartalmának kifejtésénél a figyelem az akaratkijelentésen kivül a feleknek subjectiv magatartására is fordítandó. Ez utóbbi szempontból a következő változások állhatnak elő : a) Sem az elidegenítő, sem a jogszerző fél nem bírnak tudomással a tilalom létezéséről. Ily esetben a jogszerző az elidegenítőt a szerződés teljesítésére, illetve az átadás akadályainak elhárítására, jelesül a tilalom által oltalmazott fél hozzájárulási nyilatkozatának megszerzésére,199 esetleg kártérítésre (érdek-megtéritésre) szoríthatja, mert az elidegenitő által ígért szolgáltatás jogilag nem lehetetlen ; az alanyi képtelenség pedig a kötelmet meg nem szünteti.200 19,5 Entwurf 107. §, . . . . >Die Vorschriften zu Gunsten derjenigen, welche Rechte von einem Nichtberechtigten ableiten, finden entsprechende Anwentlung.t Ép ugy a 135. 1,828. §-nál is V ö. Motive I. 213. 1. > Schutz Dritter bei relativem Veráusserungsverbote« és II. 261. 1. 197 A kötelem teljesítésével kapcsolatos érdek (Erfüllungsinteresse) azon állapot helyreállítására irányul, a mely a kártérítési kötelezettséget megállapító körülmény közbejötte nélkül beállott volna. V. ö. Entwurf 377. 219,220 §-ai. Szász polg. törvénykönyv 941., 685., 686. §-ai. 1875: XXXVII. t.-c 272. §. 198 Azt a felfogást, mely szerint oly esetben, midőn az igérettevő az eredményérti felelősséget kifejezetten el nem vállalta, az utóbbira nézve terhesebb magyarázatnak van helye, kifejezve találjuk az o s z t r. p o 1 g. t ö r vkönyv 881 §-ában, a szász polg. törvkönyv 799. íjában (v. ö. Motive II. 182. 1.) ; ellenben az enyhébb felfogásnak ád helyet: a porosz L an d re c h t I. 5. 10. és a bajorjavaslat 35., 36 art. 199 Ezen alakban a marasztalás megfelel a jogmegszerzés elvének (Verschaffungs-Prinzip), mely az újabbi codificatorius müvekben kiindulási pontul szolgál a szavatossági kötelezettség mértékének meghatározásánál. Az elidegenitő nemcsak a dolog háboritlan megtar'.ásáért, hanem az arra vonatkozó tulajdoni vagy egyéb dologi jog megszerzéséért is tartozik szavatolni (v. ö. O. P. Trkv. ii23. és 1,053. §. bajor javaslat 264., 287. art Entwurf 459. és 370. §. Motive II. köt. 213. 1. »R e c h t s v e rschaffung«). Az ellenkező felfogás szerint az elidegenitő kötelezettsége csak az elidegenített dolog átadásában, illetve átruházásában áll (1. szász polg. törvénykönyv 1,082., 1,089., 1,092. §.) s ebből folyólag a szavatosság fogalmilag csak a megszerzett dolog elperlésének eseteire szorítkozik. (Szász polg. törvkönyv. 930. és 931. §.) *™ V, ö. Motive II. 1. 181. 1. b) Az elidegenitő ismerte a tilalmat, a jogszerző azonban nem. Ilyenkor az előbbi pontban foglaltak alkalmazandók s az elidegenitő, akt az elvállalt kötelezettség jogi horderejét mérlegelni képes volt, a szerződés nem teljesítése vagy ! nem teljesithetése miatt teljes kártérítéssel tartozik.201 c) Az elidegenítő nem tudja, hogy az átruházandó dolog elidegenítési tilalommal van terhelve, a j o g s z e r z ő azonban igen. Ez esetben a kérdés megoldása leghelyesebben a szavatosságra vonatkozó általános : elvek nyomán történhetik, a melyek szerint az elidegenítőt a visszteher mellett átruházott dolog vagy jogérti szavatosság nem terheli, ha a jogszerző arról, miszerint az elidegenitőuek tulajdoni i joga fogyatékos, a szerződés megkötése alkalmával tudomással I bírt.202 E szerint az igéretvevő a jelzett körülmények közt sem a i szerződés teljesítését, sem a teljesítés körüli érdek indemnizálását nem követelheti. Miután pedig a kötelem jogalapjának elestével az előbbi állapot visszaállításának szüksége áll be, az elidegeníti") mindazt visseaadni köteles, a mivel az ellenszolgáltatás átvétele folytán gazdagodott. Ha valamely concret esetben annak jelenI ségei forognak fenn, hogy az igéretvevő fél az igérettevő félnek tévedését a maga előnyére szándékosan felhasználta, akkor ez ! utóbbi nemcsak a csalárdság kifogásával (exceptio doli) védekezhetik a szerződés teljesítése, illetve kártérítés iránt támasztott köi vetélés ellenében, hanem a teljesítés érdekében teljesített kiadáI sainak s egyéb vagyoni veszteségének pótlását is követelheti.20J d) Az elidegenités tárgyát képező dolognak a tilalom általi lekötöttségéről mindkét félnek I van tudomása. Ez esetben a szerződés megáll s az a) alatt ! jelzett módon teljesítendő, mert a felek a való joghelyzetnek egyenlő ismeretével kötötték meg az ügyletet. Az elidegenitő beláthatta a tett Ígéret jogkövetkezményeit, a jogszerző pedig joggal feltehette, hogy a másik fél a kötelmet a jogmegszerzés elvének (Rechtsverschaffungs-Prinzip) megfelelően akarja teljesíteni.201 Ha azonban a felek oly cél megvalósítására szövetkeztek, mely végeredményében a polgári jogtalanság körét meghaladja (pl. végrehajtásilag lefoglalt ingók elidegenítése a végrehajtató bírói zálogjogának meghiúsítása végett) vagy a jó erkölcsökkel össze nem egyeztethető, akkor az ügylet jogilag foganatlan. Az ellenszolgáltatás visszakövetelésének csak akkor van helye, ha az, a ki valamit teljesített, ez által — a jogügylet tartalmát tekintve — maga is a jogrenddel és a jó erkölcsökkel összeütköző cselekményt el nem követett.20"' 201 Hazai judicaturánk a szövegben tárgyalt joghelyzettel hasonló e-etekben, a midőn t. i. az eladott ingatlannak a vevő nevére való nyilvánkönyvi átíratása nem eszközölhető, a kelleténél szűkebb térre szorítja az eladó által a vevővel szemben a szerződés nem teljesítése indokából viselendő vagyonjogi következményeket. Erre nézve hivatkozhatunk a C u r i a, mint If. ítél őszéknek 1873. évi 7,066., 1875. évi 19., 1875. évi 2,122. sz. a., a Cur iának 1882. évi 7,518., 1883. évi 2,827., 1884. évi 1,104. számú határozataira (B. I. T. VIII. k. 5. m.), a melyekben kimondatik, hogy a vevő, a kinek nevére az ingatlan telekkönyvi akadály miatt át nem irható, jogositva van alternative a tulajdonjog átíratására alkalmas okirat kiállítását, vagy a vételár visszafizetését követelni. (Lásd B. I. T. VIII. köt. 6. mell. 23. 1) Szerintünk a kötelesség-teljesítés elmulasztása rendszerint a teljes érdekmegtéritési kötelezettséget vonja maga után. V. ö. egyébiránt a B. I. T. VIII. kötetének 15. melléklapját, a hol kifejtetik, hogy az oly értelemben hozott s praejudicialis jelleggel biró ítélet, a melyben az eladó — a nevén nem álló ingatlanra vonatkozólag — a vevő tulajdonjogának elismerésére és a tulajdonjog bekebelezésének eltűrésére köteleztetett, alapjául szolgálhat egy újabb, akár kártérítésre, akár a vételár visszafizetésére irányuló keresetnek. 202 O. P. T v k v. 929. §. Szász polg. törvénykönyv 944. E n t w u r f 373. §. Motive II. 181. 1. 2n I,. S tubenrauch lII. 38. 1 különösen F r a n k i. ni. I. 560. 1 : »Hogy a szerződéseket a törvény oltalmazza, annak más oka nincsen, mintsem hogy a bizodalmat és jó hitet (bonam fidem) a közéletben és főképen a keresetben, a haszonváltásokban (in commercio) fentartsa. Ebből pedig csak annyi következik, hogy a mint jó hittel, igaz szándékkal valamely szerződés keletkezett, ugy mindenki szabad igéretét jó lélekkel teljesítse, és tovább, hogy ha szükséges, a jólelkű hitelezőnek a biró és törvény tekintetével segedelmet nyújtson. De a ki mást álnokul nv gkeritett, hogy a törvény ennek is pártját fogja, hogy gonosz igyekezetét előmozdítsa, sőt birót küldjön, kinek hatalmával ő gyalázatos tette jutalmát beszedhesse : már ezt a bizodalmas jóhit fentartása éppen nem kívánja, sőt el nem tűrhetné.« A conditio azonban ez esetben is érintetlenül maradhat. (Obligatio ex re superest, non ex conventione.) 2,4 V. ö. Motive II. k. 181. és 216. 1. 205 O. P. Tvkv. 1,174. §. Szász polg. törvkönyv 1,540. §. Bajor javaslat 933., 934 §. Entwurf 741. §. Motive II 850. Sj. Verstoss des Gebers gegeii die guten Sitten.