A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 11. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizenhatodik közlemény) 9.§

06 A JOG. Az elmondottak megfelelően alkalmazandók akkor is, ha a jogszerző fél a tilalom hatályánál fogva a tilalomcllenesen végbement traditio után a dolgot visszaadni, vagy az arra vonatkozó jogot feladni kénytelen.203 Mindezekből látható, hogy az elidegenítési ügylet rendszerinti érvényére vonatkozólag felállított szabály jogászi constructiója számbavehető nehézségekbe nem ütközik s hogy a kivételük mindarra az általános elvre vezethetők vissza, mely szerint a rosszhiszeműség a kötelmi jog terén sem részesülhet törvényes oltalomban.207 Sérelem.* A körmendi kir. járásbíróság igazságszolgáltatása. E hó 1-én segédemet egy ottani vendéglős ellen teljesítendő nagyobb végrehajtási ügyben Körmendre küldöttem, ki is ezen végrehajtást az nap és 5-én teljesítette, s miután adósnak összes lefoglalható borait és egyéb ingóságait zár alá vette, zárgondnokot vezetett be, s a hordókban levő bort, nehogy alperes azokat esetleg elidegenítse, avagy vízzel feltöltse, lepecsételtette. Alperes iszonyú zavarban van, mert neki a borokra egy az nap vendéglőjében tartandó tánczmulatsághoz óriási nagy szüksége van; beád tehát a végrehajtó eljárása ellen előterjesztést, s a körmendi kir. járásbíróság — horribile dictu — a végrehajtás teljesítése után 1 ó r á v a 1 876—877/889 sz. a. meghozza a következő végzést: »Kiküldöttnek azon eljárása, mely szerint végrehajtást szenvedő pincéjét és boros hordóit lepecsételtette, végrehajtást szenvedő részéről 876/89. sz. a. beadott előterjesztés folytán megsemmisíttetik, s utasittatik, hogy a pecséteket azonnal eltávolítsa. Mert a birói pecsét alkalmazásával teljesített szoros zárnak csakis az 1881. évi LX. t.-c. 75. §. 1. 2. bekezdésének eseteiben van helye; ellenben ugyanezen §. utolsó bekezdése szerint ezen szoros zár nem foganatosítható, ha ez által a végrehajtást szenvedőnek rendes foglalkozása gátolva van, pedig végrehajtást szenvedő, mint Körmenden levő két vendéglő egyikének bérlője, az eljárás által foglalkozásában nyilván akadályozva van, és mert a hordókban levő bor oly kereskedelmi árúcikknek, — mely a fentebb hivatkozott törvény szerint volna minősítendő — nem tekinthető, valamint a vendéglős is nem kereskedő, tehát e tekintetben a kiküldöttnek eljárása az 1881. évi LX. t.-c. 35. §. nyomán megsemmisíttetett s a költség felperes terhére rovatott. Kelt Körmenden, 1888. évi márczius 5-én (P. h.) Illés m. k. kir. jbiró.« Azt hiszem, hogy ezen végzéshez nem kell commentár! — A bíróság maga nyújtott ezen végzés következtében segédkezet alperesnek arra, hogy esetleg sikkasztást követhessen el. A legszebb ezen dologban az, hogy ezen végzés ellen felfolyamodással sem élhetek, mert akkor csak alperes malmára hajtanám a vizet, miután ez által az árverés legalább is 3 hóra elhúzódhatnék Ki lesz tehát nekem felelős azért, ha a borok esetleg kicseréltetnek, avagy esetleg annak fele alperes részéről eladatik és ezután a hordók vizzel feltöltetnek ?! Szóljanak hozzá t. kartársaim. Dr. Fodor Mihály, ügyvéd Veszprémben. 238 Magától értetik, hogy ha a tilalomellenes elidegenítés visszteher nélkül történt, a jogszerző a szövegben jelzett jogokat az elidegenítővel szemben csak akkor érvényesítheti, ha az elidegenítőt szándékosság vagy vétkes gondatlanság terheli. Szász polg. törvénykönyv 728. §. Bajor javaslat 110. §. Entwurf 442. és 443. §. Osztrák jogi szempontból az ajándékozónak felelőssége tágabb körű. (L. Unger II. 242. 1. 23. jegyzet.) -'°7 Az elidegenítési ügyletet rendszerint érvenyesnek tartja Unger (i. m. II. k. 179. I. 23. jegyzet) : »In der Regei hat ein gesetzliches Verüusserungsverbot nur Nichtigkeit der Verausserung, nicht aber auch Nichtigkeit des Verausserungsgeschaftes zur Folge.* Randa a kérdést elvileg eldünletlenül hagyja: »Ob das Verbot auch die Nichtigkeit zur Folge hat, ist wohl nach der Tendenz des ersteren von Fali zu Fali zu prüfen« (i. m. 183. lap 3. jegyzet). Azonban már S c h r ö d e r, a ki római jogi szempontból az ügylet semmisségének kérdését oly merev alakban veti fel, maga is elismeri, hogy az általa felállított tétel belsőleg nem indokolható : »Von diesem Satze lasst sich freilich nicht behaupten, dass er auf innerer Nothwendigkeit beruhte: ohne Zweifel kann das Gesetz den Gegenstand des Verbots auf den hier bestrittenen engen Umfang einschranken. Vom Standpunkt des röm. Rechts Kisst sich jedoch dessen Richtigkeit nicht bestreiten.* (i. m. 27. 1) * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt küzlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Irodalom. A jogfolytonosság eszméje és a jogfejlődés. Irta : S o m o g j i József. Szombathely 1889. Hosszasan és nem érdek nélkül fejtegeti szerző a jogot és annak fejlődését; ez utóbbi folytonos és örök, mint a minő maga a jog lényege. Minthogy a jogfejlődés a folytonos átalakulásokban nyilvánul, ezek pedig meghatározott törvényeknek vannak alávetve: a jogalakulás, az időleges fennmaradás, emelkedés, aláhanyatlás folytán hullámzásban marad, a küzdelem a lét és enyészet között soha meg nem szűnik ; miközben csak egy marad változatlanul és érintetlenül, a lényeg. E folytonos küzdelmen alapuló fennmaradásnak a neve: jogfolytonosság, a küzdelem eredményének pedig béke. Az állami italmérés és a regalejog megváltása. Gyakor lati kézikönyv irománypéldákkal. írták: dr. Hamvas Károly és dr. Nemes Zsigmond aradi ügyvédek. Budapest, 1889. Pallas írod. és nyomdai részv.-társaság. Ára 2 frt 50 kr. A munka két részre oszlik : az első rész az állami italmérési jövedékről,' a második az ezen jognak megszüntetése folytán szükségessé vált kártalanításról szól. Deák Ferenc emlékezete. Levelek. Budapest, Ráth Mór kiadása. 1. füz. Ama nagyszerű vállalatnak egy része, mely a haza nagy bölcsének emlékére emel müvei kiadása által a hírneves kiadói cég. Az egész mű 10 füzetből fog állani. Egy füzet 40 kr. Vegyesek. A magyar jogászegylet f. hó 9-én tartott teljes ülésében dr. Wittmann Mór budapesti ügyvéd felolvasást tartott a kereskedelmi törvény revisiójárói, melyben különösen a részvénytársaságokra és szövetkezetekre vonatkozó részt vette beható vizsgálat alá. Mindezekre, mind a kereskedelmi ügyletekre vonatkozólag többrendbeli fontos reformeszmét terjesztett elő. Az előadót érdekes fölovasásáért élénken megéljenezték. Meghivás a budapesti ügyvédi kamara által 1889. évi március 24-én délelőtti 10 órakor Budapesten, a kamara helyiségében (VII. ker. kerepesiút, 8. szám alatt) tartandó rendes évi közgyűlésre. Napirenden állanak : 1. Az 1888. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. Az évi számadásuk felülvizsgálása és a pénztár-maradvány feletti rendelkezés. 3. A költségelőirányzat és mikénti fedezésének megállapítása 4. Az 1878. V. és I 1879. XI.. t. cikkek módosítására vonatkozó felterjesztési tervezet. 5. Az 1881. LX. t.-c. módosítására vonatkozó felterjesztési tervezet. Kelt Budapesten, 1889. évi március 10-én. H o d o s s y Imre, elnök. Dr. Jancsú György f. hó 8-án tartotta az egyetemen magántanári próbaelőadását a közbirtokosságról. A tanár', a birói és ügyvédi kar számos tagja hallgatta az alapos és élvezetes előadást, mely a közbirtokosság kérdését számos új adattal világította meg. Szerző a mi lapunkban külön cikksorozatban fogja ezen monografikus módon jogirodalmunkban még oly alaposan nem tárgyalt joganyagot ismertetni. Diákjelvéuy. Mintha Európa összes diákjait hirtelen valami közös belső erő indította volna meg, egyszerre három országban is megragadták a diákjelvény eszméjét. Ks a francia és olasz egyetemi hallgatók ugyanazt I a határozatot hozták, mint magyar kollegáik, t. i. hogy föveget fognak hoíI dani. A párisi egyetemi hallgatók mintájára az összes francia vidéki egyetemek is elfogadták a párisiak Ízléses barettját, bár kisebb nagyobb módosításokkal. Sőt, mi több, a mozgalom a leányvilágra is átragadt, mi kétségtelen pikáns mellékízet kölcsönöz a dolognak. Ugyanis a Lille városban lévő Fénélocollége növendékei elhatározták a párisi barett hordását. De e férfias elhatározás akadályokba ütközött, a mennyiben a lillei váro=atyák — mint az illető lányok papái, megtiltották a felsőbb leányoknak a sipka hordását. Kiváncsian várjuk e kérdés megoldását, mely francia lapokban már is alkalmat adott heves támadásokra a > spieszbürger* városatyák ellen. Vájjon a mi mozgalmunk is fog ily viszhangot kelteni a magyar leányiskolákban ? Mert kiirt jelvénypályázatra ugyancsak irigyelni való fövegminták érkeztek be. A straszburgi egyetem hallgatói . párbaj ellen irtóháborút indítottak maguk körében. A barbár szokást egészen ki akarják küszöbölni egyetemükről Halálbüntetés! statisztika 1880—1888. Dr. Székely Ferencnek a jogászegylet börtönügyi bizottságában tartott előadásából, mely a büntetés végrehajtásának kérdését és a büntetési rendszer reformját ritka tüzetességgel tárgyalja, veszszük át a következő nagyérdekíí adatokat: A halálbüntetés végrehajtatott: 1880. évben 0 esetben. 18tíl. évben 3 esetben, névszerinti Thujvel János, Pondzili Fedor, Bazuk Danila. 1882. évben 3 esetben, névszerint Pánczél Gábor, Horváth Istvánné, Onucz Petricza Torna. 1883. évben 6 esetben, névszerint: ifj. Ruszt György, Padurán Vaszi, Lajos Ferenc, Bendics Vendel, ifj. Bajka Sándor s Dányi István. 1884. évben 7 esetben, névszerint: Spanga Pál, Pitélí Mihály. Berecz János, Spingler János, özv. ISarát Pálné, Semperger Ilus Mihály, ifj. Tánczos András 1885, évben G esetben, névszerint: Roinátiov József, Románov Józsefné, Dakos Sándor, ifj. Kleeberg Antal, Mariin Róbert s SZÍVÓS Lajos. 1886. évben 1 esetben, névszerint : Moldován Tódor. 1887. évben 0 esetben 1888. évben 1 esetben,