A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 11. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Tizenhatodik közlemény) 9.§

A JOG többször utaztatjuk, ha néha egész napon át várakoztatják, ha téli ' időben az udvaron vagy nyitott folyosón fázni hagyják, ugy hogy | sokan megbánják panasztételüket; ott, a hol netalán ilyesmi még j előfordulna, ezen a bajon másként kell segíteni; azért ne vegyünk ' el a bíróságoktól oly ügyeket, melyek az általános jogelvek j szerint természetüknél fogva oda tartoznak. Részemről a javaslat 75. §-ának a) pontját kihagyandónak vélem. Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta : I.ÁNYI BERTALAN rimaszombati Idr. törvényszéki biró. (Tizenhatodik közlemény.)* 9. §, Az elidegenítési ügylet. Következetesen ragaszkodva ahhoz az állásponthoz, melyet az előző §-bau foglalt fejtegetésünk során a tilalomellenes elidegenítés érvénytelensége kérdésében elfoglaltunk, az elidegenítési ügyletet olyannak kell tekintenünk, mint a mely dacára annak, hogy a dologi jogátszállás meg nem történhetett, o b 1 i g a t o r i u s h a t á r o z m á n y a i r a nézve érvényben marad. Az ellenkező nézet követői a joghatály tárgyi terjedelmének körvonalozásánál — mint láttuk — az absolut jogellenesség álláspontjára helyezkednek. Szerintök az a rendelkezés, mely az elidegenítési jogosultság gyakorlásának útjában áll, általános jogügyleti tilalmat tartalmaz, mely az elidegenítésre irányzott jogcselekmény minden mozzanatát: következőleg ugy a célba vett jogi eredményt, mint az ezen eredmény létrehozására irányzott teljesítés alapját képező kötelmi viszonyt egyformán érinti. .Miután tehát az ügyködő felek a jog- és törvényellenesség vádjának már az által teszik ki magukat, hogy a tilalom által lekötött dolog elidegenítése iránt jogügyleti megállapodásra léptek ; 188 kétségtelen, hogy a tilalomellenes elidegenítéssel együtt | az elidegenítési ügyletnek is meg kell semmisülnie.189 Ennek megfelelően a jogszerző által az elidegenítővel szemben érvényesíthető vagyoni követelések szintén néma kötelmi viszonyból deriváltainak. Az elidegenítési ügyletnél jogszerző gyanánt szereplő felet minden körülmények között megillető az a jog, mely szerint az elidegenítőtől a dologi jog meg nem szerezhetése miatt az ennek fejében teljesített ellenszolgáltatás értékét visszakövetelheti (conclitio ex injusta causa; c. sine causa) egyenes folyománya a tilalom ama hatásának, mely a mindkét részről kötelezett szolgáltatások kicserélését tárgyazó jogügyletet minden következményeiben nullifikálja.190 A törvénynek az az intézkedése pedig, * Elözö közlemények a »Jog« 1887. évi 16., 25., 28., 30.. 33., 37., 42., 45 , 47., a mult évi 7., 14., 21., 33., 45. és f. évi 5. számaiban. 18S S c li r ö (1 e r i. ni. 30. 1 »Der innerste Kern der Regein, welche ilas römische Recht bei der verbotenen Verausserung zur Anu endung bringt, ist der Gedanke zu betrachten : Indem die Partheien das vom Gesetz untersagte Rechtsgeschaft abschliessen, trifft sie der Vorwurf des widerrechtlichen 11 a n d e 1 n s.« lv' Ennek megfelel a Schröder által az elidegenítési tilalomra vonatkozólag adott fogalonimeghatározás is (1. fennebb 68. jegyzet). Hasonló conclusióra jut: Dernburg (i. m. 217. §. 7. jegyzet), e melleit azonban megjegyzi, hogy a kérdés vitás. Windscheid (i. m. 172. a. §. 1. jegyzet) kiemeli, hogy bizonyos körülmények közt a törvényes elidegeni- ; tési tilalommal ellentétes elidegenítésre irányzott ügylet semmissé válhatik, azonban a Schröder által felállított tételt feltétlenül el nem fogadja : Schröder geht darin zu weit, das er die obligatorische Ungültigkeit des Verausserungsgescháftes als eine nothwendige Folge des gesetzlichen Verausserungsverbotes ansieht, wáhrend meiner Ansieht nach es zwar sehr nahe liegt, dass das Gesetz sich diese Tragweite habe beilegen wollen, aber doch ] möglicherweise auch das Gegentheil gewollt sein kann. • A római jog alapján álló szakírók közül az elidegenítési ügyletet rendszerint érvényesnek tartják s az érdek megtérítése iránti keresetet kivételesen csak a rosszhiszemű jogszerzőtől tagadják meg: Glück (Commentar XVI. 41-51. I.), Lauk (i. m. 10. 1.), Brandis (Zeitschrift für Civil-Recht und Prozess VII. 180 190. 1.), Vangerow (i. m. I. 299. §.), P a g e n s t e c h e r Eigenthum I. 70. 1.). Az elidegenítéssel együtt az elidegenítési ügyletet is semmisnek mondja ki a szász p o 1 g törvénykönyv 794. §. : Vertragé, j welche auf Veráusseruug von Sachen gerichtet sind, die einem gesetzlichen oder nach Massgabe der Gesetze vom Gerichte unter Androhung der Nich- ! tigkeit eilassenen, oder durch einen letzten Willen zu Gunsten eines Dritten : angeordneten, oder in einem Vertragé mit der Wirkung einer auflösenden j Bedingung festgesetzten Verausserungs Verbote unterliegen, sind nichtig.« 190 Das Verbot vermag die Condiction nur begründen, wenn es die | Kraft hat die Entstehung der Obligation zu verhindern. Schröder i m. 171. Arra nézve, hogy a jogszerző ellenszolgáltatása nem a tiltott ügylet | melynél fogva a jogszerző, a ki a tilalom feunállásáróli nem tudását mentheti") tévedéssel igazolni képes, a másik féltől teljes érdekmegtérítést (interessé), vagyis mindannak értékszert! pótlását követelheti, a mivel a tilalom nem létében várható kötelmi teljesítés által vagyonilag gyarapodott volna : kivétel, mely a felállított szabálynak a jóhiszemben cselekvő félre nézve szerfölött szigorú consequehtiáit — a méltányosság szempontjából — enyhíti.191 A most előadottakban nyilvánuló felfogás ellenében felhozható, hogy a tilalomellenes elidegenítésre irányuló jogügyleti megállapodás egymagában véve, sem a jogi hatás létrehozásának általános kellékeit nem nélkülözi, sem oly közérdeket nem sért, melyre való tekintettel a kötelmi viszony keletkezését kizártnak kellene tekinteni. A felek személyes jogcselekvési képességét a tilalom nem érinti; az elidegenítési jogosultságra nézve korlátozott tulajdonos által a jogszerző- harmadikkal szemben kötelezett teljesítés pedig nem lehetetlen.19- Az, a mire magát az elidegenítő kötelezte, nem esik kívül a jogi lehetőség határán ; az elidegenítő módot találhat arra, hogy a dologi jogátszállás akadályait elhárítsa s e végből a tilalom által oltalmazott fél hozzájárulását kieszközölje. Ha az óhajtott eredmény ily esetben elmarad, annak oka csupán az elidegenítő fél alanyi képességének hiányában rejlik, a mi a tett ígéret kötelező erejére befolyással nincsen.1'-'3 Másrészről kétségtelen, hogy az elidegenítési ügylet iránya a társadalom erkölcsi és jogi rendjét inasában véve nem veszélyezteti, s hogy az ügyködő felek ténykedése a jogellenesség jellegével csak annyiban bír, a mennyiben a tilalom által megóvandó jogi érdeket sérti, a mely utóbbi pedig a dologi jogszállás megakadályozásán túl nem terjed.191 Ehhez képest azok a tényezők, melyeknek közrehatása a tilalomellenes elidegenítés (dologi jogvesztés vagy jogcsorbulás) érvénytelenségét eredményezi, az elidegenítési ügylet érvényére befolyással nincsenek, ép ugy, a mint a kötelem hatályát nem alterálhatja az, hogy a szolgáltatás tárgyát az ügyletbe be nem folyt harmadik személynek a dolga, joga, vagy cselekménye képezi.195 S valóban az az egyedül helyes álláspont, mely arra a felfogásra támaszkodik: hogy az elidegenítési ügyletre lépett felek folytán teljesített s így vissza nem követelhető indebitum, hanem pretium pro re 1. L a u k i. in. 10. 1. — V. ö. P a g e n s t e c h e r i. ín. 71. 1. és Schröder i. m. 42. 1, 191 Schröder i. m. 31. és 156. 1. 1!'2 Az elidegenítési tilalom fogalmának kifejtésénél alkalmunk volt kimuta'ni, hogy az elidegenítést gátló ok kívül esik azokon a körülményeken, a melyekkel a személy cselekvési és a dolog forgalmi képességének megszorítása egybefügg s hogy a tilalmi rendelkezés tulajdonképeni hivatását csak a jogcselekvési és tárgyi rendelkezési képességgel biró jogalany és a magában véve forgalomra alkalmas jogtárgy között fennálló jogviszonynyal szemben teljesiti. V. ö. 4. §. 1V3 Csak azobjectiv - jogi és természeti — lehetetlenség vehető figyelembe. V. ö. U n g e r i. m. I. 490. és II. 43. 1. O. P. Trkv. 878. §. Stubenrauch III. köt. 38. 1. Szász polg. törv. 793. §. E n tw u r f 237. §. M o t i v e II. köt. 45. 1. Unmöglichkeit der Leistung bei subjectivem Unvermögen. 194 Ez okból nem indokolható, hogy a törvény az elidegenítési ügyletet már a priori tiltott cselekménynek declarálja Teljes mértékben osztjuk azt a felfogást, mely a jogügyleti tilalmat tartalmazó törvény helyes intentiójára vonatkozólag a német tervezetben nyilvánul s a törvénybe ütköző tiltott cselekmény fogalmát is kellő világításba helyezi: *Die Vorschrift (E n t w urf 105. §.) hat namentlich die gegen Rechtsgeschafte gerichteten Verbotsgesetze des öffentlichen Rechtes, insbesondere des Strafrechtes, im Auge.« Motive I. 210. 1. — Semmisnek ugyan nemcsak azt az ügyletet tekintjük, melynek tárgyát a jó erkölcsökbe vagy a közrendbe ütköző szolgáltatás képezi (O. P. Tvk. 878. §. szász polg. törvénykönyv 793. §.), hanem azt is, mely a jelzett közérdeket már általános tartalmánál fogva sérti. (Francia Code civil 1,133. art.: »La cause est illicite, cpuand elle est prohibée par la loi, quand elle est contraire aux bonnes moeurs ou á l'ordre public.« Entwurf 106. §. : Ein Rechtsgeschaft, dessen Inhalt gegen die guten Sitten, oder die öffentliche Ordnung verstösst, ist nichtig. Hasonlóan b a j o r j a v a s 1 a t I. r. 80. art. 2.); azonban az elidegenítési tilalommal ellentétes cselekvőség ilyen ismérvekkel rendszerint nem bír. Ha mindazáltal tapasztaljuk, hogy a positiv törvény általános rendelkezésénél fogva egyes esetekben a tilalomellenes elidegenítés jogcselekményének kötelmi része sem érvényesülhet, ezt nem a magánjogi érdek szolgálatára rendelt elidegenítési tilalom hatályának, mint inkább a túlsúlyba került nyilvános érdekek sérthetetlenségének kell tulajdonitanunk. (V. ö. Motive 212. 1.: »Wenn Verausserungsverbote sich finden, welche zu Gunsten gewisser Personen gereichen und dennoch unbeschrankt wirken, so lehrt eine náhere Betrachtung, dass zugleich das öffentliche Interessé, und zwar iiberwiegend be'.heiligt ist«). 193 O. P. Tvk v. 923. §. S z á s z p o 1 g. t ö r v k ö n y v 798 §. E ntwurf 348. §. Ezekkel szemben csak a Code civil 1,579, art. tartja semmisnek az elidegenített dolog átruházását tárgyazó szerződést.