A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 10. szám - A zala-egerszegi törvényszék biráinak és járásbiróságok biráinak kérvénye a képviselőházhoz a birák javadalmazásának emelése érdekében

S6 ÍIJOG. pénzbüntetéssel, illetve egy havi fogházzal és 20 frt pénzbüntetéssel volna büntetendő. Tagadhatlan, hogy ez az osztó igazságnak formaliter teljesen megfelel, az ellen, ha az osztó igazságot csak alaki szempontból fogjuk fel, kifogást tenni nem lehet. Kérdés azonban, hogy a lormailag egyenlő büntetés az anyagi értelemben vett osztó igazságnak megfelel-e ? Különös fontossággal bir e kérdés a pénzbüntetés szempontjából, mely a vagyonelkobzás egyik neme ; hatásában a tettesek vagyoni állása szerint végtelenül különböző; sok esetben legkevésbé személyes büntetési nem. Tegyük fel, hogy A. szegény gyári munkás, kinek naponta 50 kr. munkabére van; B. pedig ugyanax< >n gyárnál, mint felügyelő 5 frt napidíj mellett van alkalmazva. Az lenne már most az osztó igazság szempontjából helyes, ha ugyanazon minősítés alá eső egyenlő súlyosságú bünteteudő cselekvény miatt A-t 40 napi — a létfentartásra alig elégséges munkabérétől, B-t pedig 4 napi, — a kényelmet is biztosító keresményétől fosztanók meg? Etételt nem mérnők jó lélekkel aláírni s még kevésbé a gyakorlatban alkalmazásba venni. A pénzbüntetés kimérése tekintetében, hogy igazságos, lehetőleg egyenlően súlyos büntetést szabjon ki a biró a következő eljárást kell szerény véleményünk szerint követnie : Miután minden pénzbüntetés in ultiina analysi szabadságvesztés-büntetés, a biró előbb mindig azt határozza meg, mily tartamú szabadságvesztés-büntetés lenne megfelelő a fenforgó bíincselekvényre az esetre, ha a pénzbüntetés vádlottól behajthatlau lenne; a feltételesen kiszabandó szab. v. büntetés tartamát meghatározván, a tettes vagyoni állásának figyelembe vétele mellett az 1 — 10-ig terjedő összegből vesz egy kulcsot; például 5-öst, és ennek segélyével határozza meg a kiszabandó pénzbüntetés összegét, mely a meghatározott napok száma és a kulcskép megállapított összeg szorzata leend péld. 6 X 5 frt = 30 frt esetleg 6 napi fogház. így az általunk fentebb felhozott pékiában (melyet azonban csak iskolapéldának kívánunk tekinteni) ugy A. mint B. becsületsértés vétsége miatt lehetőleg egyenlően vannak büntetve, ha behajthatlanság esetében mindketten kétnapi fogházra Ítéltetnek; a pénzbüntetés ennek megfelelöleg azonban akkor lesz egyenletes ha A.-ra nézve az 1 frtos, B.-re nézve 10 frtos kulcsot alkalmazzuk s ehhez képest A.-t 2 frt pénzbüntetésre behajthatíanság esetén 2 napi fogházra, B.-t 20 frt pénzbüntetésre behajthatíanság esetére szinte 2 napi fogházra Ítélnők ; ha azonban C. követett volna el B-vel egyforma becsületsértést s az ő napidíja 2 frt 50 kr. ugy G-re nézve az 5 frtos kulcs lenne alkalmazandó s ehhez képest 10 frt pénzbüntetésre behajtlauság esetére szinte 2 napi fogházra lenne ítélendő. A pénzbüntetés összegének meghatározására nézve fentebb előadott mód — mint egyedül helyes — nyújtja magyarázatát annak, a mit X. K. ur szerint »sem a törvényhozó nem akarhatott sem pedig az osztó igazság elvével nem fér össze, a melyet ö a hagyományos »belátásnak« tulajdonit, hogy t. i. A behajthatlan 50 frt pénzbüntetés helyett az X. bíróság által 5 napi; B. pedig ugyanazon cselekményért (horrendum) teljesen azon minősítés alá eső cselekvényét (mert hogy B. ugyanazon cselekvényért büntettessék, melyért A. büntettetik,vagyis A. cselekményéért absurdum) ugyan oly összegben kirótt pénzbüntetésért 10 napig tartó szabadságvesztés-büntetéssel büntettessék.« Ennek a látszólagos különbségnek, természetes oka és magyarázata az, hogy B. ugyanazon minősítés alá eső súlyosabb beszáraitású, tehát súlyosabban is büntetendő cselekményt követett el, mint A. ugy, hogy az ő cselekvénye, a pénzbüntetés behajthatlansága esetére 10 napi fogházzal volna arányosan büntetendő, vagyoni viszonyaihoz mérten reá nézve 5 frt pénzbüntetés 1 napi fogház büntetésnek felel meg, cnnuélfogva B 50 frt pénzbüntetésre, esetleg 10 napi fogházra, míg A. ki kevésbé súlyos beszámitású ugyanazon minősítés alá eső cselekvényt követett el, behajthatíanság esetére 5 napi fogházzal volna arányosan büntetendő, vagyoni viszonyaihoz mérten — miután gazdag ember — reá nézve 10 frt pénzbüntetés 1 napi fogháznak felel meg, ennélfogva A. szinte 50 frt pénzbüntetésre, azonban esetleg 5 napi fogházra lesz Ítélendő. Kétséget sem szenved, hogy A. büntetése, B. büntetésénél a látszólagos egyenlőség dacára enyhébb. Azzal fejezem be szerény értekezésemet, hogy igenis azt akarta, azt kellett akarnia a törvényhozónak, miután ő maga erre képtelen, hogy a törvény ezen tételénél is, mint ezer helyen és esetben máshol, az élő jognak, a bíróságnak, mint erre egyedül hivatott és alkalmas factornak hagyományos, de bölcs belátása érvényesüljön. J/A zala-egerszegi törvényszék bíráinak és /járásbíróságok bíráinak kérvénye a képviselőházhoz a birák javadalmazásának emelése érdekében. Mélyen tisztelt Képviselőház ! A birák helyzete a fokozódó áremelkedések folytán már-már tarthatlanná kezd válni: javadalmazásuknak, az anyagi nélkülözésektől ment létet biztosító fokra való felemelése égető kérdés. Követeli ezt egyrészt az ország érdeke, mert nem lehet célja, hogy polgárainak legszentebb jogait oly közel érintő bírói hatalom, egy kisebb-nagyobb számban, a hitelezők és uzsorások körmei közt leledző bírói kar kezébe kerüljön ; követeli ezt másrészt a polgárok érdeke, kikre nézve a birói ítélet csak akkor bir megnyugtató erővel, ha tudják, hogy az itélő biró személyében a birói hivatás betöltéséhez szükséges garanciák mind összpontosulva vannak. A birák javadalma ma is az, miként azt az 1871. évi XXXII. t.-c. 17 év előtt megállapította; e javadalmazás elégtelensége a hivatkozott törvény életbe lépte után pár évre már érezhető is volt, s kellő mértékre való felemeltetése több izben szorgalmaztatott is, azonban az erre vonatkozó kérelmek felett ugy a magas kormány, valamint a mélyen tisztelt képviselőház — ama megokolással, hogy az ország pénzügyi helyzete a javadalom felemelését nem engedi — egyszerűen napirendre tért és ez idézte elő azon visszás állapotot, hogy mig más állampolgár a haladó drágasággal lépést tartva, saját munkássága után nagyobb jövedelemre tehet szert s ez által megélhetését biztosítja, addig a biró a 17 év előtt, az akkori viszonyoknak sem egészen megfelelő összegben megállapított javadalmára van ma is utalva s legszigorúbb takarékosság mellett sem képes a létező drágasági viszonyok közepette magát és családját rangjának megfelelő tisztességgel fentartani. A társadalom megköveteli, hogy a biró ne csak itélő biró, hanem társadalmi ember is legyen és elfoglalja a társas életben is azon helyet, mely őt állása és rangjánál fogva megilleti; de mert a társas élet folytatásával> szükségképen kapcsolatos kiadásokat javadalmazásából fedezni képtelen, neki a társadalommal szemben két alternatívája van és lehet: vagy szakítani a társas élettel és megtagadni maga és családjától minden költséget igénylő szórakozást és műélvezetet és túltenni magát a társadalom ezen okokon alapuló és épen nem hízelgő, de a birói tekintélyt sem fokozó Ítéletén, vagy állása és rangjának megfelelően élni és kockáztatni létét. Es hogy ezen elmélet alapja a tiszta valóság és hogy ezt számokkal is kézzelfoghatólag bebizonyítsuk, egy három tagból és egy cselédből álló családnak legkisebb mértékkel számitott normális évi előirányzatát igtatjuk ide : Egy vidéki tszéki és járásbirónak évi fizetése .... 1,500 frt Lakbére 200 frt Összes javadalma: 1,700 frt Nélkülözhetlen kiadásai a következők: a) egy három szoba és mellékhelyiségekből álló lakás, a vidéki városok legnagyobb részében legalább . . . 300 frt b) Két szobának fűtésére és konyhára 8 öl fa, vágással 104 » c) Egy cseléd bére, havonkint 5 frttal számítva ... 60 » d) Reggeli, ebéd, vacsora havonkint és fejenkiut 15 frttal számítva 720 » e) Fehérnemű, cipő, kalap és külső ruházata a bírónak 120 » f) Nejének lofj » g) Egy felnőtt gyermekének //) Ugyanannak tandíja JJ i) Ugyanannak iskolakönyvei /') Szegények segélyezése /) Mosás, világítás, ruha és fehérnemííek, ugy a lábbeliek kijavítására m) Bútorok használat folytáni kijavítására, elromlott, avagy megsemmisült szoba- és konyhafelszerelvények újbóli beszerzésére n) Orvos díja 50 »