A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 10. szám - A zala-egerszegi törvényszék biráinak és járásbiróságok biráinak kérvénye a képviselőházhoz a birák javadalmazásának emelése érdekében

ft JOG. 87 <>) Gyógytári számla 10 frt p) Hírlap és szaklapokra 24 » </) Egyleti tagdíj és jótékony célra ........ '. ^8 » r) Fizetése utáni adó 34 » s) Nyugták bélyege 5 » Összesen: 1,692 frt* E szerény s kifogás alá nem vonható tételek szerint egy három tagból álló családos bírónak évi 1,700 frt jövedelmével szemben 1,692 frt nélkülözhetlen kiadása lévén, ha az év folyamán csapás nem éri, s ha saját és családja szórakoztatására egy fillért ki nem adott, sőt nem dohányos és bort sem iszik: évi fizetéséből nem több, mint 8 frtja marad; ha pedig figyelembe vétetik, hogy a bírónak szakkönyvekre és törvényekre, továbbá a vállaira nehezedő terhes munka után szórakozás s üdülésre is van szüksége és e célra évenkint 100 frtot irányzuuk elő : az évi mérleg 92 frt túlkiadást tüntet fel, mely túlkiadás 10 év leforgásával, a mikor a biró a tizedéves korpótlék élvezetébe lép, már 920 frtra rug fel. Szóljunk-e ezek után az 1,200 frttal javadalmazott és nagy részben családos albirák helyzetéről ? Azt hiszszük, ez nem szorul bővebb magyarázatra. Ilyen a becsület, szabadság, élet és vagyon felett ítélő bírák helyzete hazánkban. Kérdjük ezek után : Követelhető e, hogy az ily javadalmazással ellátott, anyagi gondokkal küzdő s lelkileg teljesen deprimált biró egész odaadással csüngjön a justitia érdekein s megkívánt pontosság és alapossággal és lelkiismeretességgel teljesítse magasztos és nehéz feladatát és a tudomány fejlődésével is lépést tartson? Csodálható-e, hogy az ekként javadalmazott és e mellett még a Gondviselés által 4—8 tagú családdal megáldott és tán még egy vagy több gyermeket taníttatni kénytelen biró a legszigorúbb takarékosság dacára is eladósodik és mert fizetéséből, a mely kenyérre is csak szűken elég, törleszteni képtelen, fizetése lefoglaltatik. Igazságosnak tarthatnók-e, hogy az ily okokból eladósodott és végre csődbe jutott biró, mert az 1869. évi IV. t.-c. 6. §. c) pontja rendelkezése szerint közadós bírói hivatalt nem viselhet, hivatalától megfosztassék és családjával együtt földönfutóvá tétessék ? Azt hiszszük, nem ! Annak alapja, hogy a magyar birói kar nyomasztó helyzete dacára is föladatának megfelel, a kellő isinereteket megszerezni törekszik és igy a szakképzettségnek megfelelő fokán áll; hogy az általa elfoglalt téren a corruptió nem hódithatott és hogy honpolgárainak osztatlan bizalmát birja: egyedül a birói függetlenséget biztosító törvény alapján kifejlett erős birói közszellemben és egészséges birói önérzetben kereshető és található fel. Mélyen tisztelt Képviselőház ! Az előadottakból kétségtelen, mikép elérkezett az idő, hogy az elsőfolyamodású birói kar anyagi helyzetének és tekintélyének ez alapon való emelése alkotmányos tárgyalás tárgyává tétessék, a miért is azon alázatos kérelemmel járulunk a mélyen tisztelt képviselőházhoz, miszerint az emiitett birói kar javadalmazásának az anyagi nélkülözésektől ment és társadalmi állásának megfelelő létet biztosító fokra való felemelését az igazságügyi költségvetés ez évi tárgyalása alkalmából kezdeményezni méltóztassék. Hazafiúi hódolatunk nyilvánítása után maradunk stb. * A budapesti birák — kik a zala-egerszegi bíróságok által megindított mozgalomhoz csatlakozni fognak — egyikétől következő érdekes összehasonlító számítást vettünk : egy budapesti kir. tszéki biró évi fizetése 2,000 frt, lakbér 400 frt, összes javadalma 2,400 frt. Szükséglete: 1. évi adója 65 frt 47 kr., 2. évi lakás (2 utcai, 1 udvari szoba) 540 frt, 3. két gyermek évi tandíja 30 frt, 4. két gyermek tankönyvei 30 frt, 5. két gyermek tanszerei és nyelvtanítás 30 frt, 6. két gyermek ruházata 160 frt, 7. férj és feleség ruházata 320 frt, 8. cseléd évi bére 120 frt, 9. fűtés, világítás 185 frt, 10. doktor és patika 80 frt, 11. külön nevelési díjak, szaklapok, törvénykönyvek sat. 50 írt, 12. mosás évenkint 80 frt, 13. helyi közlekedési eszközök, fürdők, hídvám sat. 50 frt, 14. bútorok s konyhaeszközök utánpótlására 60 frt, összesen 1,830 frt 47 kr. Ezt a 2,400 frtból levonva, marad az 5 személyből álló család élelmezésére 570 frt 47 kr., vagyis fejenkint 114 frt, azaz naponta fejenkint 3 045/M5 rész krajcár. A rabok élelmezése az államnak 26 kr.-ba kerül naponta és pedig csakis az ebéd; ezen 26 krt a fent kimutatott 30 46/3«s rész krból levonva, marad a birónak?és családjának reggeli és vacsorára fejenkint 446/385 rész krajcár. Pedig itt sem szórakozásra, sem dohányra, sem egyleti tagsági díjakra, sem egyéb jótékonysági és koldulási célokra egy fillér sem lett számítva. Már pedig e címeken is 300 frt okvetlenül elmén. A szerkesztőség. Átirat Magyarország; niróság-aihoz a zala-egerszegi tszéki és járásbirósági birák részéről. Mélyen tisztelt pályatársak! Az 7. alatt csatolt kérelem fizetésünk és lakbér-illetményünk felemelése iránt már több izben sikertelenül lezajlott mozgalom isméti felújítását célozza és javadalmazásunknak az anyagi nélkülözésektől ment és társadalmi állásunknak megfelelő existentiát biztosító fokra való felemelését szorgalmazza. Helyzetünk a rohamos áremelkedések következtében ma már tarthatatlanná vált; annak súlyát napról-napra jobban érezzük s igy nem kételkedhetünk abban, hogy e nyomasztó helyzet javítására irányuló öuérzetteljes törekvésünk mélyen tisztelt pályatársaink kebelében is őszinte visszhangra talál. Ez indít bennünket arra, hogy kérvényünket mélyen tisztelt pályatársainkkal is teljes bizalommal közöljük és a mennyiben e jogosult mozgalom részeseivé lenni és kérvényünkhöz csatlakozni (ennek tartalmát is magukévá tenni) méltóztatnának, azt külzetén megfelelően kitölteni, becses névaláírásaikkal ellátva, az illető kerület országgyűlési követének, esetleg a képviselőház elnökének közvetlenül, még pedig az igazságügyi költségvetés tárgyalása előtt, tehát sürgősen megküldeni, vagy kérvényünk tetszés szerinti módosítása mellett hasonirányú kérvénynyel a törvényhozó testülethez járulni, bennünket pedig becses elhatározásuk eredményéről mielőbb értesíteni szíveskedjenek. Törekvésünk jogosultságát és annak sikerét nem a kérvények különfélesége, hanem a mozgalom terjedelme fogná igazolni, illetve biztosítani. Kiváló tisztelettel maradtunk Zala-Egerszegen, 1889. évi február hó 25 én. Kartársi üdvözlettel Nagy Géza, t. biró, mint a zalaegerszegi kir. törvényszék és járásbíróság bíráinak megb'zottjai. Nyilt kérdések és feleletek. I. A btk. 284. §-a szerinti gyermekülés bűntette »hivatalból< felterjesztendő és hivatalból í'eliilvizsgálandó-e vagy sem? N. N. hajadont az .... i kir. törvényszék a btk. 284. §-a szerinti gyermekülés bűntettében bűnösnek és két évi börtönbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerőre emelkedett, a hivatalbóli felterjesztést az ügyészség képviselője nem kérte, a törvényszék el nem rendelte. Kérdés immár, hogy vájjon a gyermekülés hivatalból felterjesztendő és hivatalból felülvizsgálandó-e vagy sem ? Részemről már e helyütt is kijelentem, hogy határozott nemmel felelek, indokolt válaszomat a jövő számok egyikében fogom adni, addig is azonban tiszteletteljesen kérem a gyakorlati kérdések barátjait, miszerint a felvetett kérdéshez hozzászólani szíveskedjenek. Dr. Radányi Ernő, kir. alügyész Újvidéken. II. Ugyanazon becsületsértő kifejezések használata magánlevélben és sajtó utján egy büntetendő cselekményt képez-e? (Felelet.) A »Jog« folyó évbeli 8. számában Kovács István ügyvéd ur által a fenti cím alatt felvetett nyilt kérdésre a feleletet a btkv. 261. §-a egész határozottsággal szolgáltatja. A szakasz t. i. a becsületsértés vétségének két esetét különbözteti meg; egyszerű becsületsértést, mely a köznyilvánosságnak kizárásával követtetett el és minősítettet, melynek jellege a sajtó utján történt közzététel. Két egészen különböző delictum az, olyannyira, hogy egymástól teljesen eltérő eljárásnak képezvén tárgyát, együttesen vagy halmozva nem is bírálhatók el e g y vizsgálat folyamában; annál kevésbé absorbeálhatja az egyik a másikát. Az életbeléptetési törvénynek 40. §. 2. pontja szerint az egyszerű becsületsértés vétsége felett a kir. jbiróságok itéluek, mig a minősítettek a sajtótörvény 17. §-ának értelmében az esküdtszéki eljárásnak képezik tárgyát. Már ebből is kitűnik a kétféle becsületsértésnek szorosan különböző jellege. A magánlevélben foglalt becsületsértésnek tényálladéka a levélnek a sértett által történt elolvasása pillanatában perfect; azon mit sem változtat ama körülmény, hogy ugyanazon sértő kifejezések sajtó utján akár egyidejűleg, akár későbben közzététettek, a mi által egy másik — az elsőtől teljesen önálló — delictum létesült, mely külön megtorlásra vár. Azért nézetem szerint a kérdésben forgó esetben a k i r á 1 y i járásbíróság nem járt el helyesen, midőn a sajtóvétség címén történt