A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 9. szám - Az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás egy kérdése

34 hogy a jelen pert számadás előterjesztése iránti felhívási per meg nem előzte. A magyar királyi Curia: A májsodbiróság ítéletit indokaiból helybenhagyja. (1889. január 24-én, 1,200/v. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. liiztositási végrehajtás foganatosításának kereskedő részéről történt eltűrése, a nélkül, hogy az összeget kifizetné vagy letétbe helyezné, még nem tekinthető flzetésbeszüntetésnek, jogerőre emelkedett és fizetésre jogerősen kötelező határozat hiánya tol y tán. Elenyésző csekélységü összes erejéig kielégítési végrehajtás elrendelése szintén nem bizonyíték a fizetéshesziintetés mellett, kivált akkor nem, ha a foglalás foganatosításának hiányában nem igazoltatóit hogy adős a végrehajtás elrendeléséről tudomással birt. A budapesti kir. törvényszék (1887. évi június hó 4-én, 8,830/1887. p. sz. a.): Mandl Annin ügyvéd, mint G. Mór csödtömeggondnok felperesnek, dr. Z. . . Károly alperes elleni megtámadási perében itélt: Az 1886. évi május hó 9-én csődbe jutott G. Móricz ellen a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek 20,128/86. sz. s illetve a budapesti V. ker kir. járásbíróságnak 30,632/86. sz. végzése alapján dr. Z. . . Kárólv javára 1,900 frt váltó töke s járulékai erejéig a budapesti V. ker. kir. járásbíróságnak 32,815/86. sz. a. biztosítási zálogolási jegyzőkönyv szerint eszközölt foglalás és végrehajtási zálogjog összes következményeivel együtt a csődtömeg s illetve a csödhitelezökkel szemben hatálytalannak mondatik ki. Indokok: A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék 20,128/86. sz. a. végzésével alperes részére a biztosítási végrehajtás 1,900 frt váltó követelése erejéig a követelés veszélyeztetésének kimutatása alapján rendeltetett el. E végrehajtást alperes 1886. évi április 26-án foganatosíttatta közadós ellen; ennek foganatosítását követő napon, közadós hitelezőivel körözvény által közölte fizetésképtelenségét. Mindezen tények valósága a keresethez A. alatt csatolt zálogolási jegyzőkönyvvel és a valódiságára nézve nem kifogásolt kereseti C. alattival, valamint a beszerzett biztosítási végrehajtási kérvény és mellékletével igazolva van; megállapíttatik az különben feleknek közös beismerésével is. Az ekként kiderített tényállás szerint 1886. évi április hó 27-én közadós hitelezőihez intézett körözvénynyel már fizetésképtelenségét önmaga hozza nyilvánosság elé s a körözvényben hitelezőit önmaga értesiti arról, hogy a fizetéseket megszüntette. A körözvényben oly tények vagy események, a melyek következtében közadós részéről a fizetésképtelenség rögtön állott volna be, nincsenek jelezve, természetes tehát, hogy közadós fizetésképtelensége nem rögtön, s a fizetések megszüntetése nem a körözvény keltéuek napján, hanem előbbi időben állott be, a körözvény a fizetések megszüntetésére csak bizonyítékul szolgál, oly bizonyítékul azonban, mely tartalma s kiállításának alakja által is kétségen kivül következtetést enged arra, hogy kiállítója már előbb megszüntette fizetéseit s a körözvényt is annnk folytán bocsátotta ki. Hogy pedig alperes arról, hogy közadós a fizetéseket akkor már megszüntette, midőn a megtámadott a végrehajtást foganatosíttatta, tudomással birt, sőt hogy arról még korábban szerzett tudomást, kitetszik abból, hogy a biztos, végrehajtást veszélyvalószinüsitésére alkalmas okirat alapján kérte. Ezen okirat megszerzésére csakis adósának fizetései megszüntetésében rejlő veszély tudata indithatá. s megszerezvén az okiratot, ezzel a fizetések megszüntetéséről bizonyítékot szerzett s ennek alapján foganatosítván a végrehajtást, azt tudatával a fizetések megszüntetésének közadós ingóságaira akkor foganatosíttatta, a mikor tekintettel a rövid idővel reá következő csödnyitásra, azon ingók külön kielégítési alap megszerzésére vagy biztosítására már nem szolgálhattak. A csődtörvény 27. £-a 2. pontja szerint megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekményei, méhek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy biztosítás elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt, ezeknél fogva alperessel szemben a megtámadási jog feltételei a már kifejtettek szerint a biztosítás foganatosításakor fenn állottak, s ő különösen a fizetések megszüntetéséről már tudomással is birt, miért is a megtámadási keresetnek helyt adni és a teljesített végrehajtást a csődtömeg, illetve az összes csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kimondani kellett. A budapesti kir. itélö tábla (1888. évi május hó 28-án 34,802/1888. p. sz. ü.): Az első bíróság ítélete helybenhagyatik indokolásánál fogva és azért, mert közadós, kit alperes a 13. a. csatolt kielégítési kérvény külzetén és ellcniratában maga is mint női divatárú-kereskedőt jelöl meg, ki tehát a K. T. 3. ?j-a értelmében kereskedő volt, tekintve, hogy a végrehajtás foganatosítását követő napon hitelezőitől fizetési haladékot kért s ellene a i végrehajtás foganatosítása után 13 nappal a csőd megnyittatott, fizetéseit kétségtelenül megszüntette már akkor, midőn ellene alperes javára foganatosított végrehajtást eltűrte s a végrehajtás alapjául szolgáló követelést bírói letétbe helyezés által nem biztosította, a fizetések megszüntetéséről pedig alperes a végrehajtás sikertelen foganatosítása alkalmával tudomással is birt s így már ekkor beállott az az időpont, melytől kezdve közadós vagyonát egyik hitelező a többiek elől még végrehajtás utján nem vonhatja el, mert a végrehajtási eljárás a közadós jogcselekményét helyettesíti. Helyesen határozott tehát az elsőbiróság, midőn a végrehajtást a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján a csődhitelezők irányában hatályon kivül helyezte. A m. kir. Curia (1889. január 17-én 8,663/1888. p. sz. a.): Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatása mellett a G.Móric ellen dr. Z . . Károfy javára 1,900 frt iránt eszközölt foglalás és végrehajtási zálogjog csak akkor mondatik ki a csődtömeg, illetőleg a csödhitelezökkel szemben hatálytalannak, ha alperes a főesküt le nem teszi arra, hogy a javára G. Móric ellen 1886. évi április 26-án foganatosított biztosítási végrehajtás eszközlésekor G. Móric fizetésképtelenségéről és fizetéseinek megszüntetéséről tudomással nem birt. Indokok: Kétségtelen ugyan, hogy azon kereskedő, a ki hitelezőit maga értesiti, miszerint pénzzavarban van és tőlük fizetési haladékot kér, — ugy, a mint G. Móric tette — fizetéseit megszüntetettnek tekintendő és habár az ily értelemben a hitelezőkhöz intézett körözvényből okszerűen következtethető az is, hogy a fizetésmegszüntetés nemcsak azon a napon állott be, a melyről a sokszorozott körözvény keltezve van, hanem az már korábban következett be ; jelen esetben még sem lehetett a megtámadott végrehajtási biztosítási foglalást feltétlenül hatálytalannak nyilvánítani azért, mivel felperes alperes tagadása ellenében nem bizonyította be, hogy alperesnek a fizetés megszüntetéséről tudomása volt akkor, midőn a biztosítás javára foganatosíttatott. | Ugyanis az alperes által közadós ellen beadott 1886. évi 20,128. sz. a. biztosítási végrehajtási kérvényhez csupán egy, a köza.slóg ellen 81 frt 07 kr. erejéig kielégítési végrehajtást rendelő végzés lévén becsatolva, ezzel még az sincs bizonyítva, hogy ezen külön! ben is csekély összeg erejéig közadós ellen a kielégítési végrehajtás foganatosíttatott volna is, az alperes javára elrendelt bizto| sitási végrehajtást megelőzőleg és igy azon végzésből, illetőleg annak alperes által megszerzéséből még okszerűen nem következtethető, hogy alperes G. Mór fizetés-megszüntetéséről, az ez utóbbi ellen már előzőleg foganatosított kielégítési végrehajtás által tudomást szerzett volna ; de az adós csak kielégítési végrehajtás folytán tartozván birói uton fizetni, miután alperes a közI adós ellen 1886. évi április 26-án nem kielégítési, hanem csak biztosítási végrehajtást foganatosíttatott, abból nem következtethető okszerűen, hogy alperes közadósnak fizetés-megszüntetéséről í az által szerzett tudomást, mivel közadós a biztosítási végrehajtást tűrte és a végrehajtás alapjául szolgáló követelést birói letétbe helyezés által nem biztosította. Minthogy azonban felperes alperest szükség esetében arra nézve a főesküvel is megkínálta, hogy a javára eszközölt biztosítási foglalás foganatosítása alkalmával közadósnak fizetési kép| telenségéről és fizetéseinek megszüntetéséről tudomással nem birt, i alperes pedig a főesküt eme a jelen perben döntő körülményre elfogadta: ennélfogva a per kimenetelét ezen főeskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. Azon kereskedő, a ki hitelezőit maga értesiti, miszerint péuz zavarban van és tőlük fizetési haladékot kér, fizetéseit megszün• tetettnek tekintendő. Az ily értelemben a hitelezőkhöz intézett kö! rözvényböl okszerűen következtethető az is, hogy a fizetésí megszüntetés nemcsak azon a napon állott be, a nfelyröl a sokszorozott körözvény keltezve vau, hanem az már korábban következett bt'. (Magy. kii. Curia 1889. január 17-én, 8,663. sz. a.) Bűnügyekben. A ki a nála lefoglalt és reá bizott dolgokat nem saját céljaira, hanem a végre idegenítette el, hogy foglaltató hitelezőit kielégíthesse, nem követ el sikkasztást. — A károsítás eleme a ii. T. K359. §-ábau. A magyar királyi Curia: Tekintve, hogy a B. T. K. 355. §-a szerint sikkasztást követ el az, a ki a birtokában vagy birla-