A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 8. szám - Hogyan értelmezendő a B.T.K. 53. §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó része?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 8. számához. Budapest. 1889. február 24-én. Köztörvényi ügyekben. Ha összeg szeriut a kisebb polgári peres eljárás alá tartozó követelés nemcsak az egyenes adós, de az ezen előjegyzett követeléssel terhelt ingatlan tulajdonosa ellen is — a kielégítés tűrése Iránt indíttatik (jelzálogi kereset) — ezen kereset elbírálására a sommás és inni a bagatellbiróság bir hatáskörrel; mert ez utóbbi bíróság ingatlanra vonatkozó dologi jogok érvényesítése iránt hatáskörrel nem bir. A pécsi kir. járásbiróság (1887. márc. 5. 1,664/87. sz. a.): L. Antal János felperesnek, K. József és V. József alperesek elleni 38 Irt s jár. iránti perében itélt: Felperes keresetével ezúttal elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét a tárgyalás során felmutatott és az iratok mellé csatolt kötvényre alapítja, mely szerint I. r. alperes, mint adós, kölcsön jogcímen tartozik neki a kereseti összeggel; tekintve, hogy alperes noha beismerte azt, miként felperesnek tartozott ugyan a kereseti összeggel hasonmennyiségü összeggel, de azon összegről, illetve tartozásról felperes javára soha adóslevelet, nevezetesen a felmutatott adóslevelet ki nem állította, azt soha alá nem irta, az ennek igazolására felperes által hivott tanuk pedig az adóslevél kiállítását s aláírását nemcsak nem bizonyították, hanem azt állították, hogy egyenesen felperesek állították ki az adóslevelet, mivel tehát az adóslevél a polgári perrendtartás 166 —167. § ban előirt kellékekkel sem bir, az adóslevél alapján felperes követelését ezúttal nem érvényesítheti ; II. r. alperesre nézve pedig, mert tűrésre II. r. alperest, mint a kinek ingatlanaira csak előjegyezve van, tehát feltételes jogot nyert felperes, az ingatlanokból leendő kielégítésre kötelezni nem lehet, felperest ezúttal keresetétől elutasítani kellett. A szakértői bizonyítás jelen esetben, mint felesleges, mellőzendő volt. A budapesti kir. itélö tábla (1887. nov. 22. 14,052/87. p. sz. a.) : Az elsőbiróság Ítéletét a megelőző egész eljárással együtt az 1881. évi L1X. t.-c. 39. §-ának e) pontja alapján megsemmisíti s a keresetnek felperes kezéhez való visszaadását elrendeli: i Indokok: Az 1877 : XXV. t.-c. 11. §-ának 1. pontja > szerint az 50 frtot meg nem haladó pénzköveteléseket tárgyazó keresetek a kisebb polgári peres eljárás alá tartoznak. E tekintet~ ben különbséget nem tesz az, hogy mint jelen esetben a felperes az egyik alperest nem fizetésre, hanem a végrehajtásnak tűrésére l kéri köteleztetni, mert e kérelem azon a tényen, hogy a kereset 50 frtot meg nem haladó pénzkövetelést tárgyaz, semmit sem változtat s igy a sommás bíróság a 2. r. alperesre nézve sem illetékes. Minthogy a kisebb polgári peres ügyek biróságához - tartozó pereknél az illetőségtől eltérésnek helye nincs, ehez képest t az elsőbiróság Ítéletét megsemmisiteni kellett. A m. kir. Curia (1888. dec. 14. 5,917/88. sz. a.): A másodbíróság végzése megváltoztatik s a jelen peres kérdés elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak kimondatik, mihez képest a másodbiróság érdemleges intézkedésre utasittatik; mert felperes 1 a II r. alperest, mint a zálogjoggal terhelt fekvőségnek tulajdonosát idézte perbe, következőleg ingatlan vagyonra vonatkozó ; dologi jog érvényesítése iránt indította a keresetet, ily keresetek pedig az 1877. évi XXII. t.-c. által szabályozott kisebb polgári : peres eljárás körébe nem tartoznak s ekként az eljáró kir. járás: bíróság illetéktelenül nem járt el azzal, hogy a jelen kereset el; bírálásába bocsátkozott, mihez képest a másodbiróság végzését megváltoztatni kellett, mert továbbá a törvény helytelen alkalmazása nyilvánvaló vétséget nem képezvén, az 1871 : VIII. t.-c. 1 66. §-nak második bekezdésében foglalt szabály alkalmazható nem volt. A szolgalmi jogot tényleg gyakorló, nem tekinthető ezen joggal kérkedönek, miért is ellene ez alapon felhívási keresetnek nincs helye. A székely-udvarhelyi kir. törvényszék (1887. aug. 17. 3,664/887. p. sz. a.): B. Ferenc s társai felpereseknek, Sz. Jánosné I s társai alperesek elleni kérkedett szolgalmi jog érvényesítése iránti perében végzett: A felhívási keresetnek hely adatik s alpereseknek a kérkedett szolgalmi jog érvényesítése iránti kereset beadására 30 napi határidő a trts. 515. §-ban meghatározott következmények terhe alatt kitüzetik; mert a kérdéses telek felperesek elhalt szülőinek tulajdona lévén, a megindított hagyatéki eljárás befejezése előtt sem lehet a törvényes örökösöktől elvitatni azon jogot, hogy a kérkedett szolgalmi jog bebizonyítására alpereseket felhívhassák, főkép miután alperesek nem is állították, hogy az örökjog másokat illetne; mert továbbá alpereseknek telekkönyvileg fel nem jegyzett szolgalmi joga, a tényleges gyakorlat dacára is csak akkor fog dologbani jog erejével bírni, ha annak megszerzése bejegyeztetik, addig azonban a tulajdon teljességének korlátozása csupán kérkedésnek tekinthető. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1888. február. 27. 897/888. p. sz. a.): A kir. törvényszék végzését megváltoztatja, felpereseket kérkedett szolgalmi jog érvényesítése iránti felhívási keresetükkel elutasítja; mert: felperesek beismerték azt, hogy alperesek a kérdés alatti szolgalmi jogot tényleg gyakorolják s csak annak érvényes cime ellen tettek kifogást; minthogy pedig a jog tényleges gyakorlója azon joggal . kérkedönek még azon esetben sem tekinthető, ha joga telekkönyvileg nincs is kitüntetve, ennélfogva az elsőbirósági Ítélet megváltoztatásával felperesek keresetét elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1889. január 24. 5,110/888. p. sz. a.): A másodbiróság végzése indokainál fogva és azért is helyben I hagyatik, mert alpereseknek a felhh ási keresetre adott nyilatkozatából és felpereseknek erre tett védekezéséből nyilvánvaló, hogy alperesek a vitatott szolgalmat tettleg gyakorolják és igy ha felperesek azt vélik, hogy alperesek a kérdésben forgó szolgalmat csak bitorolják, csak az o. p. tkv. 324. és 523. §-ában előirt keresettel léphetnek fel. Szóbeli osztályos egyezségtől egyoldalúlag elállani nem lehet; miért is az ilyen szóbeli egyezség alapján befejezett örökj ségi osztályrész magának az egyezségnek megszüntetése nélkül vissza nem követelhető. A gyönki kir. járásbíróság1 (1887. évi márc. 9. 987/p. sz. a.) : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes azon egyezségre alapítja keresetét, mely egyrészt közte és elhalt neje, másrészt pedig alperesek között néhai Sz. József hagyatéki javai felett létrejött, állítván, hogy alperesek őtet nejének halála után a hagyatéki javakból kiűzték, miért is neki az általa fizetett 150 frtot visszatéríteni kötelesek. Habár alperesek a tárgyalás folyamán beismerték, hogy a felperes által is hivatkozott egyezség értelmében nem ugyan 150 frtot, hanem 100 frtot és nem is egyedül felperestől, hanem egyszersmind elhalt nejétől is felvették, mégis őket ezen összeg visszafizetésére kötelezni nem lehetett azon okból, mert felperes alperesek tagadásával szemben nem bizonyította, hogy a közöttük létrejött egyezséget alperesek önhatalmúlag bontották fel. A budapesti kir. itélö tábla (1888. január 20. 26,304/p. sz. a.) : Gruber József ügyvéd által képviselt K. György felperesnek, Haffner István ügyvéd által képviselt Sz. János és neje szül: Sz. Zsuzsi alperesek ellen 150 frt és járul, iránti perében következő itéletetet hozott: A kir. itélő tábla az elsu bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi alpereseket, hogy felperesnek 150 frt tőkét ennek 1886. szeptember hó 4-ike, mint a keresetlevél beadásának napjától járó 60/0-os kamatát és 28 frt 90 kr. perköltséget 8 nap és végrehajtás terhe alatt fizettessenek meg, részben és pedig a keresetlevél benyújtása előtti időre követett kamatra nézve helybenhagyja. Indokok: Az A. alatti nyugta szerint alperesek azon jogot, melyet néhai Sz. János hagyatékára szereztek, felperesnek 800 frton eladták és a felperes által kifizetett 150 frt részletet nyugtázták, de felperes, miután nejének halála után alperesek őt a vagyonban nem tíírik, a 150 frtot visszaköveteli. Az osztályos egyezség írásban még megkötve nem lett, de alperesek beismerik, hogy a B. alatti nyugta értelmében a szóbeli egyezség létrejött és előadásukban beismerik azt is, hogy felperesnek az eladott hagyatékot át nem adhatják és arra, hogy az osztályos egyezséget