A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 7. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Tizedik közlemény

58 ZL JOG A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Irta: Dr. DQBAI GYŐZŐ, budapesti ügyvéd. X (Tizedik közlemény.) 2, Az árfolyammal nem biró árúknál a kár- és illetve elégtételi igények egyes nemei: eft'ectiv (kár) árkülönbözet, fedezeti vétel (Deckungskauf) és eszközléseinek módja, helye és ideje. Midőn rendes árfolyamnélküli árúk képezik a nem fix ügylet tárgyát és az eladó nem a kellő minőségű árút bocsátja a vevő rendelkezésére (és feltéve, hogy az eladóhoz intézett előleges megintés sikertelen maradt), a vevő ez esetben két elégtételi alapjog között választhat, u m. követelheti az alkuszeríi vételárnak az árú silányabb s illetve olcsóbb fajához mért aránylagos leszállítását, avagy pedig a kötött ügylettől elállhat. Ezen principális jogigények mindegyike mellett a vevő accidentalis jogként (az ügylettőli elállással egyben), a nem kellőképem teljesítés által okozott netáni kárának megtérítését is követelheti (Ktv. 318., 353. §§.). És pedig ezen kár gyanánt rendszerint: (?) követelheti még a vevő az eladótól azon további kész kiadásainak megtérítését, melyek az eladó szerződésszegésének constatálása folytán (p. o. óvás, intés stb.) állottak elő és jelesül követelheti azon költségek megtérítését, melyek az árúszállitmány hiányos minőségének praeiudicialis eljárás utjáni meg állapításával járnak. Oly esetben pedig, midőn a vevő a megszegett szer ződéstől egyszerűen eláll, az a) alatt fentebb felsoroltak mellett; b) követelheti az általa az eladó rendelkezésére visszabocsátott árúkat netán terhelő és általa fizetett készkiadásainak, [). o. fuvardíj, vám, fekbér stb. megtérítését is. Követelheti továbbá ez esetben a vevő, a mennyiben ö az előadónak foglalót adott, ezen foglaló kétszeresét (ktv. 277. §.). I la pedig a megszegett szerződéstől egyszerűen elálló vevő az ily szerződésszegés esetére kötbért kötött * Előző közlemények a »Jog* 1888. évi 15., 18., 20., 22., 26., 31., 38., 43. és 50. számaiban. Lapunk újonnan belépett t. előfizetőit értesitjük, hogy ezen nagybecsű dolgozat befejezése után külön lenyomatban fog megjelenni. A szerkesztőség. volna ki, az esetben a vevő az eladó irányában ezen kötbért is igényelheti (ktv. 273. §.). c) És a mennyiben pedig a vevő a megszegett szerződéstől eláll és a fennakadt ügyletet vele eredetileg nem szerződött más személylyel b o n y o 1 i tj a 1 e (és feltéve, hogy ebbeli szándékát az eladóval intés alakjában előzőleg siker nélkül tudatta volt), ez esetben a vevő még rendszerint azon effectiv árkülönbözeti többletet is követelheti, 1 mely az eladó fél rovására eszközölt végrehajtási s illetve fedezeti vétel (Executions-, Deckungskauf) eszközlése folytán a szerződésileg kikötött és a fedezeti bevásárlás alkalmával szükségkép fizetett vételár között árkülönbözeti többlet gyanánt mutatkozik. Megjegyzendő azonban, miszerint a szerződésileg netán járó kötbér és illetve a foglaló kétszeresének az egyszerű foglaló összegét meghaladó része, ily esetben az árkülönbözet címén felszámított kárösszegből leszámítandó (ktv. 273. és 277. §.). d) Végül pedig, a mennyiben a vevő a fennakadt ügyletet más, harmadik személylyel (p. o árviz, marhavész stb. országos csapás folytán (éppen nem, vagy csak veszteséggel, s illetve nagv késedelem után köthetné meg: ez esetben a i A magyar kir. Curia 477/881. sz. Ítéletében kimondotta, miszerint stb. a tőzsdei vagy piaczi árfolyammal nem biró árúkkali késlekedés esetén kárösszeg gyanánt a vevő a késedelemben maradt eladó irányában (egyéb igazolható kárán kivüi) csak az ezen eladó rovására tényleg vásárolt árúk ára és a késedelemben maradt eladóval megállapított szerződési ár között mutatkozó árkülönbözeti többletet követelheti. A m. kir. Curia egyben a budapesti kir. táblai 5,304/881. sz. Ítélet abbeli indokolását is magáévá tette, miszerint : felperesi vevő nem mutatta ki, hogy ő az alperesi eladótól vásárolt, de ezen eladó által nem szállított árúk helyett más, ugyanannyi és ugyanoly árút és pedig a szerződés teljesítésére kitűzött (s illetve utóteljesitési ha'áridökép engedett) határnap után haladék nélkül (és igy alperesi eladót kötelező jogszabályival) tényleg vásárolt (Dtár XXVIII. 84. lap). Szerző itt megjegyzi, miszerint ajogfejlődés legújabb stad i u ni a szerint, a végrehajtási vételnek ("Deckungskauf) csak az esetben kell haladék nélkül az eladó késedelme után történni, h ahogy ezt a szerződésszegő eladónak jogos érdeke k i v á n j a. »stb. Eine F r i s t für Vornahme des Deckungskaufs ist allerdings in Art. 355. des H. G. B.-s nicht vorgesehen; der Artikel ráumt dem K a u f e r, wenn der Verkaufer in Verzug kommt, unter anderen das Recht ein, s t a t t der Erfűllung Schadenersatz zu fordern, ohne náhereBestimmung über die B erechnungdes S c h a d e n s«. (U. des R. G.'s vom 30 Dec. 1879 Fenner u. Mecke, Archív I. 26, L. Dr. Goldschmidt »Zeitschrift« 1880. évf. 25. k. 1-3. füzet.) pénzhamisítók, mind hírnevesek. A hazai bűnösök természetesen kiváló gonddal kezeltetnek és lehető teljességben képviselvék. Minden album-lapon a fénykép mellett megvan az illetőnek lehetőleg hű személyleirása. Az eredeti kép mellett igen gyakran több másolat van, mivel gyakran szükséges egy példányt máshová küldeni. A mai közlekedési eszközök mellett azonban igen gyakran későn érkezik az arckép arra nézve, hogy felhasználtathassák, ennélfogva a párisi rendőrség következő sikerült kísérletet tette ; ugyanis a nyomozó levelet az illetőnek medailon arcképével körülbelül egy öt frankos darab nagyságában kisürgönyözték. S jóllehet, az arcvonások igy — B a i n által felfedezett és C a s e 1 i által véglegesített sürgönyzési fényképészeti módon — csak körvonalozva vannak, mindazonáltal elegendő arra nézve, hogy bizonyos személynek azonosságát megállapíthassák. Természetes, hogy ehhez már előbb birtokában kellett lenni egy valódi »en profik arcképnek s annak előállításához természe tesen egész új s különböző készülékek szükségesek, nevezetesen legczélszerűbb a S t i m-f é 1 e titkos kamara, melyet egész kényelmesen a mellény alá lehet tenni. A gonosztevők ugyanis igen jól tudják, hogy mily veszedelmes lehet reájuk nézve az arcképük s annak felvételének megakadályozására gyakran különféle arcfintorgatást alkalmaznak. A pillanatnyi fényképészet feltalálása óta azonban, melynek elég egy másodperc, hogy az arcot a leghüebben visszaadja, nem használ nekik már semmi. Londonban már van külön rendőrség, ki eme készülékkel, »detektiv kamarával fel van szerelve. Hogy mily nagy haszna van a fényképészeti felvételnek pl. egy halottnál, vagy a környezetnél, az kétségen kivül áll. Ennélfogva egy oly berendezést kellene minden halottkamarában is felállítani, a milyen a párisi Morgue-ban van felállítva. Ott ugyanis mindazon halottak, a kik nem ismertettek fel, eltemette tésük előtt levétetnek s az illelő képek üveg alatt keretben a Morgue előcsarnokában kifüggesztetnek, hogy ez által lehetségessé tegyenek egy későbbi felismerést. Ismételve szerepelt már a fényképészet a bíróság előtt, mint t a n u. Egy válóperben egy párisi privat-detektiv a panaszlott nőnek szeretőjével tartott egy légyottjáról pillanatnyi felvételt készített s ezt adta a bíróság kezébe; a bíróság, mint bizonyító erejűt elfogadta. Croy hercegnek Arengberg hercegnével Brüsselben történt egybekelésük alkalmával a templom előtt nagy utczai botrány volt, minélfogva a brüsseli államügyész vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eleintén lassan haladt, mivel a résztvevők alig voltak felfedezhetők. Egyszerre azonban igen sok személy, kik magukat teljes biztonságban érezték, meghívót kaptak. Az államügyészséggel ugyanis közölve lett, hogy ama napon a templom előtt egy fényképész pillanatnyi fényképeket vett fel. A fényképész ki lett kutatva és az államügyészség nagyíttatta a felvett képeket s azok alapjáu igen számos zavargót fedezett fel. A mint egyik a behivottak közül tagadta ottlétét, a vizsgálóbíró elébe tette az arcképet, a melyen ő nyitott szájjal, tehát kiabálva s botját forgatva látszott. Ilyen és hasonló esetekben csakugyan el lehet mondani: napfényre kerül minden. B. G.