A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 6. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Folytatás

24 ÜJOG. ség létrejötte szempontjából nincs különbség a cikk »eredetét« vagy a cikk »minöségét« hamisan jelző védjegy használata között. A törvényben megjelelt ismérvet megállapítja ugy az egyik, valamint a másik is. Ha tehát T. József »Talisman« elnevezésű ezen elnevezés alatt ismeretes gyártmányát jelző védjegy, ugyancsak T.-nek más minőségű gyártmánya megjelölésére használtatik, ez által a vevő közönség azon véleményre hozatik, hogy azon más minőségű, habár T.-féle gyártmányt képező árúczikk T.-nek >Talisman« elnevezés alatt ismeretes gyártmányát képezi. Ezen véleménynek felkeltése és fentartása pedig kétségtelenül a közönségnek a »Talisman« minőségére vonatkozó tévedésbe ejtése lévén, ezzel a btk. 413. § ában meghatározott ismérv ugy megvalósul, mintha a tévedésbe ejtés, a gyártmány eredetére vonatkoznék. A mennyiben tehát a vádbeli esetben a kiderített vagy kiderítendő tényállás megfelelne a törvény most kifejtett értelmezése mellett a btk. 413. ij-ában feltételezett tényállásnak : B. Ferenc felmentése nem lehetne állapitható ezen szakaszra, mert ezen szakasz az ellenkezőjét tartalmazván annak, a mit abban az alsóbb fokú bíróságok feltalálhatni vélnek : az ezen téves értelmezésre alapított végzést mindenesetre meg kellett változtatni. Ehhez járul, hogy ámbár a törvénynyel szemközt teljesen jelentéktelen az alsóbb fokú bíróságok által kiemelt azon érv, hogy a védjegynek az általuk feltételezett módon való hamis használata által, a gyár tulajdonossának kár nem okoztatik, mindazonáltal ezen — a törvényen kívül eső érv — a törvény helyes értelmezését követelő tekinteten felül, még a következtetés téves voltának szempontjából sem volt figyelmen kívül hagyható. A törvény helyes értelmezésének szempontjából ugyanis veszélyesnek mutatkozik minden oly tétel, mely a törvényben elő nem forduló ismérvet állítja fel azon törvény alkalmazhatóságának feltétele gyanánt; mely értelmezés tehát nem alkalmazhatónak mond valamely törvényt azért, mert a tényleg mégvalósult esetben nem forog fen oly körülmény, a melyet maga a törvény sem követel. Azon esetekben, a melyekben a btk. valamely büntetendő cselekmény lényeges feltételét külön ismérvként »expressis verbis« jelöli meg; így a btk. 361., 379., 380., 381., 382., 383., 385., 386., 387., 414 , 415. és 471. §-ban. A mely cselekményt illetőleg tehát ezen ismérv nincs felvéve a törvényben: azt illetőleg a kár léte vagy nem léte a cselekmény büntetendő voltára nézve teljesen közömbös. Minthogy pedig a btk. 413. §-a a kárt egyáltalán nem emliti: ez okból még az esetben is meg lenne változtatandó az alsóbb fokú bíróságoknak a kár állítólagos nem létezéséből vont következtetése, ha az, hogy az indítványt tevő T.-Dek a vádbeli cselekmény által kár, nem okoztatott, kétségtelen tény gyanánt meg lenne állapítva. Ámde még ezen a törvényben nem gyökerező és már ennélfogva is a cselekmény büntetendő minőségére semmi befolyást nem gyakorló körülményre fektetett érvelés sem felel meg a tényleges helyzetnek ; mert azon visszaélések szemügyre vétele, melyek valamely védjegynek, habár ugyanazon gyáros különféle gyártmányain való felcserélése által elkövethetők, közel hozza annak belátását, hogy ily felcserélés az iparosnak esetleg igen nagy kárt, sőt bizonyos körülmények között tönkrejutását is okozhatja. Ha ugyanis az iparos — a gyáros a közönség által különösen megkedvelt valamely iparcikk készítésére fekteti a fősúlyt, s annak — az igényeket kielégítő mennyiségben és minőségben való előállithatására nagy költekezéseket tesz és ha azután az azon cikk elárusitásával megbízott kereskedő, akár bosszúból, akár az iparos versenytársával való szövetkezés következtében ugyanazon gyárnak egy másik silány avagy habár amavval egyenértékű, de a közönség által épen nem, vagy nem annyira kedvelt árúcikkét árulja a kedvelt árucikk védjegye alatt és helyett: a hamisítást észrevevö közönség csakhamar elhagyja a hamis árúcikket és annak gyárosát, a minek következtében ez — nemcsak iparának és ügyességének joggal várt hasznától elesik, hanem beruházásait és a gyártásra fordított nagy kiadásait elveszti; sőt esetleg tönkre is juthat. A jogosítottat az illető haszonnak az illető iparos részére való biztosítása, valamint a hamisítás által okozható kár lehető veszélye elleni oltalom — nem pedig a positiv kár okozása vagy nem okozása lévén a btk. 413. §-a meghozatalánál az irányadó szempont, a törvénykezési motívum: ezen szempontnak megfelelőleg nem vétethetett fel azon szakasz ismérvei közé a kárnak okozása; és e szerint nem tétetett függővé a kérdéses vétség létrejötte attól, hogy a hamisítás által okoztatott-e a kár vagy sem. A törvényhozás ezen szempontja kifejezést találván a törvényben : a törvénykezés nem cikkezheti az ügyességnek, találéI konyságnak és szorgalomnak törvény által nyújtott oltalmat ezen : oltalomnak oly feltételhez való kötése által, a melytől azt a törvényhozás igen fontos oknál fogva nem tette függővé. De nem volt elfogadható az alsóbb fokú bíróságok végzésének a ténybeli megállapítást tárgyazó érvelése sem. Mert habár a vádlott üzletében alkalmazott Cz. azt mondja, hogy a M.-féle küldeményt egyenesen ő foganatosította s habár vádlott azon állítása, hogy ö ezen küldemény eszközlésekor Kőbányán volt s arról, hogy küldetett-e M. János kanonok urnák pezsgő és mily minőségű, csak annak elküldése után értesült, nincs megcáfolva : mind, ! azonáltal a B.-féle megrendelést illetőleg ismét Cz. állván elő s j a hamisítást és a hamis árúküldeményuek hasonlóul gazdája I tudta nélküli elküldését állítván: tekintve, hogy vádlott Budapesten — az elsőrendű helyen nyilt üzlettel bír s hogy ily üzletben — a megrendelések foganatosítása könyvekbe bevezetendő és hogy ennélfogva a nyilt üzlet természetével ellenkezik, hogy egy alárendelt — nem egy izben — hanem valahányszor hamisítás fenforog, teljesen és korlátlanul szabad rendelkezéssel birj jon és mindannyiszor főnöke tudta és rendelete nélkül önhatalmúlag járhatott volna él, tekintve végre, hogy a B.-féle küldeményt illetőleg vádlott maga is beismeri, hogy tudta miszerint üzletében egy-két palack »Talisman« pezsgőnél több már nem volt és a hamisítás megtörténte iránt akép nyilatkozik, hogy ö nem tudta miként történhetik az : ily körülmények között alapos gyanúja forogván fenn aunak, hogy a »Talisman« pezsgő védjegye mindkét izben vádlott tudtával és rendeletéből tétetett a »Grand vin reserve« és »Vin brut« nevű pezsgőt tartalmazó üvegekre és hogy az ezen hamis védjegy alatt eszközlött mindkét rendű szállítás vádlott, illetőleg az ő rendeletéből foganatosít tátott, ezen oknál fogva B. Ferenc ellen a vád alá helyezés és a végtárgyalás megtartása elrendelendő volt (1887. nov. 10. 3,264. sz. a.) A fölbnjtó és a fölbnjtott közti psychikai viszony. A in. kir. Curia (1888. jan. 18-án 4,629/1887. B. sz. alatt): (Más vagyona megrongálásának vétségével vádolt ifj. V. Károly s társai ellen a szatmár-némeíi kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben) stb A reábirás valakire más által gyakorolt oly fokú psychikai hatást tételez fel, mely hatás elegendő motívumát képezze annak, hogy azon egyén., a kire a hatás gyakoroltatík, magát azon büntetendő cselekmény elkövetésére elhatározza, a melynek általa való elkövetését a felbujtó óhajtja. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Attól a féltől, a ki a k. pénzügyigazgatóság jogérvényes határozatával, valamely illeték fizetése alól minden jog fentartása 7iélk'úl felmentve lett, ezt az illetéket újból követelni még akkor sem lehet, ha a felmentés helytelen alapon történt. (r88y. évi október JI. 9,900. sz. a.) 1. Az adófelszblamlási bizottság határozatát a kincstári képviselőnek külön kézbesíteni nem szükséges. 2. Ha a kincstári képviselő az adbfelszólanilási bizottság határozata ellen felebbezését élőszóval a kihirdetés alkalmával bejelentette, az irasbdi felebbezés benyújtására szabott határidő a kincstári képviselőre nézve, tekintet nélkül arra, hogy a határozat neki kézbesítve lett-e vagy sem, mindig a kihirdetést követő naptól kezdve számítandó. {i88j. nov. j. 9,810. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök: Nagy József ell., debreceni törvényszék., bej. febr. 15, félsz. febr. 22., csb. Bay Gábor., tmg. dr. Biró Károly. — Polacsek Frigyes ell, szatmári tszék., bej. febr. 19., félsz. márc. 17., csb. Viski Károly., tmg. Almássy Ignátz. — líusek & comp. ell., újvidéki tszék., bej márc. 2, félsz márc 21., csb. dr. Gedeon Albert., tmg. Szalay Lajos. — Szentivanyi Soma ell., brassói tszék, bej. márc. 3., félsz, márc 19 csb Onaciu Sándor, tmg. Mayer József - Alexa Bogdán ell., deési tszék., bej. márc. 10., félsz. márc. 30., csb. Bárány Lukács., tmg. Stetiu Gerö. — Isák Polliik Sohn ell., budapesti ker.- és váltó-tszék., bej. márc. 3., félsz. márc. 28., | csb. Sarvary Gusztáv., tmg. dr. Dell'Adami Rezső. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részv ény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)