A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 6. szám - Az igazságügyminiszterium 12 évi működése

Hetedik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1888. február 5. Szerkesztőség: V. sas • utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre . 6 frt — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . . 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal külTARTALOM : Az igazságügyministerium 12 évi működése. Irta : (J.) — Tagja-e a rendőrhatóságnak a közrendőr. Irta : Székács Ferenc, a bpesti kir. tszék. alelnöke. — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. Irta: Bánffay Simon, kir. tanácsos és pécsi kir. közjegyző. — Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete Irta: dr. DeU'Adami Rezső, budapesti ügyvéd. — Sérelmek. (Decemberi igazságszolgáltatás a kir. itélö táblán.) — Irodalom. (Néhány szó »régi nia^var házassági jog« cimü munkám védelméül. Irta : báró R o s z n e r Er%in.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. MEI.I F.KLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Az igazságügyminiszterium 12 évi működése.* (J.) Az a munkálat, melyet az igazságügyminiszterium a föntebbi cím alatt a mult napokban közrebocsátott, két feladatot tűz maga elé: föltüntetni a minisztérium működését és megvilágítani az igazságügy állását az utolsó 12 év alatt. Egyszóval megírni hazánk jogszolgáltatásának történetét a közelmúltban. E feladat, a tárgy nagyságánál és az adatokhalmazatánál fogva ugyan nehéz, de egyúttal nem kevésbé érdekes is, mert teljesen megvilágítja igazságszolgáltatásunk történetének épen azon 10 évre terjedő időszakát, mely jogtörténetünk lapjain bizonyára alig lesz aranybetükkel megörökítve. A »Jelentés« magában foglalja az igazságszolgáltatás összes közegeinek, tehát az administrativ hatóságok, a bíróságok és kir. ügyészségek szervezeti, szolgálati viszonyainak alakulását, fejlődését, mai állását; a közjegyzői és ügyvédségi szervezetet, annak meghonosítására és reformjára vonatkozó törvényhozási intézkedéseket; teljesen felöleli az általános magánjogok, a polgári, törvénykezési, végrehajtási eljárás és az úgynevezett speciális (váltó, keresk. csőd, stb.) jogok minden egyes ágának fejlődését, az e tárgyban célzott reformokat, kodifikacionalis munkálatokat, az anyagi büntető jogot, a bűnvádi eljárás reformjának előkészítését, a büntetések végrehajtását, különös figyelemmel a minisztérium főfelügyelete alatt álló letartóztatási helyeken szerzett tapasztalatokra; kimutatja nemzetközi jogviszonyainkat s a külállamokkal kötött minden egyes szerződésünket; végül pedig ismerteti az ügyvitel s a vele rokon tárgyak, majd a pénzés gazdasági ügyek kezelésének fejlődését s mai állását. Mindez csak vázlatos elősorolása az »első könyv« azon gazdag tartalmának, melyet a »második könyv« kimutatásai nyújtanak a minisztérium, bíróságok, ügyészségek összehasonlító ügyforgalmi adatairól. E ^második könyv<' azon része, mely az ügyvédi és a közjegyzői intézménynek, továbbá a minisztérium felügyelete alatt álló letartóztatási helyek stb. statisztikáját fogja föltüntetni, legközelebb lát napvilágot. * iA m. kir. igazságügyminiszterium működése 1875—1887. Közzé• a m kir. igazságügyminiszterium. Első könyv. Budapest 1888. ' I.égrády tesHérek.'xXXIIl. 258. 1. Nem az első ilynemű munkálata ez a minisztériumnak. Hasonló — bár távolról sem ily részletes és sokoldalú — jelentések vannak az 1874-ik évig. 1875-ben azonban — ugy mint sok egyéb — az is megakadt. Elkésetten közrebocsáttattak ugyan 1880-ban a bíróságok és ügyészségek 1875—1877. évi ügyforgalmi adatai; de e kötet egyszerűen csak az egyes bíróságok kimutatásainak számait tartalmazza, az azon időbeli igazságügyi jogalkotás, közigazgatás ismertetése, az eredmények földolgozása és összehasonlítása nélkül, s így abban a jogász egy logarithmus könyvnél többet nem is kapott. Örömmel üdvözöljük tehát a jelen munkálatot, mely mindenütt szervesen s rendszerint az első kiindulási pontból származtatja le, a jog minden egyes ágára vonatkozó összes alkotásainkat, előadja az érvényben levő jognak, minden törvény és törvényes rendeleten alapuló forrásait s egyúttal teljesen áttekinthető képet nyújt a jog összes ágainak fejlődéséről az utolsó 12 év alatt, felsorolásával mindennemű szabályozó rendeletnek. E »Jelentés« tehát, mint útmutató, mint tájékoztató kézikönyv, hasznos szolgálatára lehet a gyakorlati joggal foglalkozó minden jogásznak. E célból annak könyvárúsi úton leendő forgalomba hozatala is fölötte kívánatos volna. Nem kevésbé hasznos azonban e munkálat a jogszolgáltatás hivatalos közegeire nézve is. Az az özön, mely a módosító, kiterjesztő, magyarázó, majd hatályon kivül helyező rendeletekkel nemcsak a judikaturát, hanem az adminisztrációt is elárasztotta; egyúttal szerfölött nehezítette annak áttekinthetőségét, s a helyes rendelet alkalmazását. A »Rendeletek Tárá«-nak 31 vaskos kötetén átfutni, nem csekély s időpazarló munka s ezen fölül még biztos kézzel rámutatni arra, hogy valamely rendelkezés a későbbi köteI tek valamelyikében nincs-e esetleg hatályon kivül helyezve: nem ritkán az ismereteknek egy saját és külön jártasságon alapuló tárát föltételezte. Ezen inkonvenienciák következtében nagyon természetes, hogy a jogszolgáltatás közegeinek az administrációja — kik különben is inkább az igazság kiszolgáltatására tartják hivatottaknak magukat — gyakran nélkülözte azon gyorsaságot, egyöntetűséget és szabatosságot, mely mindig elengedhetetlen hármas föltétele marad a jó administrációnak. Nos! Ezek a különféle időkben kiadott s a 31 kötetben szétszórva napvilágot látott rendeletek most tárgy szerint, az elsőtől utolsóig ép ugy összegyűjtve vannak, mint a judikaturára vonatkozó föntebb emiitett rendeletek. Ha tehát a biró s az ügyvéd, vagy az administrativ szolgálatokat is teljesítő hivatalnok, ezután tájékozást óhajt szerezni a jogélet bármely ágának akár a törvényhozási intézkedésekre vonatkozó, akár a jogalkotásokat érintő intézkedésekről, vagy ha az administráció szövevényes ágainak valamelyikében kell tájékozást szerezni és intézkednie: az azokra vonatkozó rendelkezéseket rövid kivonatban csoportosítva, folytonos utasítással a »Rendeletek Tárá<-ra mind együtt fogja ezentúl találni. Hogy ez a gyakorlati előny meg fogja szüntetni az eddigi tapogatódzásokat s el fogja háritani azon nehézségeket és zavarokat, melyeket leginkább az anyag eddigi nehéz áttekinthetősége okozott: ez kétségen kívüli.