A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 5. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. VI. fejezet

39 erejű Ítélete bevárandó. Odia enim semper restringenda sunt. Kíváncsi maradok ugyan mindig, hogy a tény kiderítésére irányzott hasonló tisztán személyes ügyekben egyik .házastárs halála után ki fogja a pert folytatni, mert nem hiszem, hogy e rokonoké lehessen a felperesség, kiknek még öröklési joga sincs birói határozattal kimondva. A 41. §. a házasságon kivül született gyermeket bizonyos esetekbon megillető törvényes örökösödési jog az atya beismerésétől tétetik függővé, s igen helyesen ; de a nyilatkozat egyoldalú levén, megtörténhetik, hogy a gyermek halála után, hogy leszármazói ne örökösödhessenek, ama nyilatkozat visszavonatik. Érvényes-e e visszavonás? En azt hiszem, nem érvényes, és ezért e tj-ban e szavak után »magánokiratba foglalt« nem ártana felvenni e néhány szavat: »és vissza nem vonható.« Az örökösödési kapocs e szerint az atya és gyermeke közt helyre levén állítva, én az atyának a 4ö. §-ban az esetre, ha a házasságon kivül született gyermeknek leszármazói nincsenek, anyja már nem él s ettől leszármazó oldalrokonai sincsenek, a törvényes örökösödési jogot megadnám. "yAz ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. (Folytatás.) M. FEJEZET. Ügyvédi köztisztségek. 74. §. Gyakorló ügyvéd köteles a bíróság által megállapított szegényjog alapján kamarája választmányának kirendelése folytán vagyontalan felét ingyen képviselni. 75. §. Nem kötelezhető ily képviseletre, ha 1. az ellenféllel negyedizig rokonsági vagy másodizig sógorsági, vagy gyám-, illetve gondnoksági, vagy bérleti viszonyban áll ; 2. az ügyben érdekelve van ; 3. az ellenfelet más ügyben képviseli; -4. a perbíróság lakhelyén kivül székel; 5. ily képviseletekkel már aránytalanul terhelve van ; 6. az ügy világosan igazságtalan ; 7. az ügy oly természetű, hogy ügyvédi képviseleti kényszer alá nem esik, kivéve, ha a fél lakhelye és az illetékes bíróság székhelye közötti távolság vagy más fontos körülmény ennek dacára indokolttá teszik n szegény védelmet. 7 6. s» A felmentés iránt a kamara választmánya határoz. Az ügyvéd ily ügyekben dijait kielégítheti, ha azokat az ellenféltől behajthatja, vagy fele bármikép vagyonhoz jut. 77. §. Bűnügyben hivatalból kirendelt védő tisztjét csak u bűnügyi gyakorlatot folytató ügyvéd köteles elfogadni. 8. §. Birósági kirendelést ügygondnokká, gyakorló ügyvéd elfogadni köteles, ha csak a 75. §. 1—5. pontbeli gátló körülmények valamelyike fenn nem forog. Ez esetben díjazása s költségeinek megtérítése azon felet terheli, kinek kérelmére vagy érdekében a kirendelés történt s a bíróság által nyomban az ellen állapítandó is meg, fenmaradván esetleg ennek visszigénye a képviselt fél ellen. VII. FEJEZET. Ügyvédi tiszteletdíj. 7!(. §. Az ügyvéd felétől kiadásainak és időveszteségének megtérítésén felül az ügy fontosságához és a teljesített szolgálathoz mért tiszteletdíjt kikötés hiányában is követelhet és ezek aránylagos fedezésére előleget igényelhet. A képviselet anyagi feltételei különben még oly ügyben is, mely díjjegyzék alá esik, az ügyvéd és fél szabad egyezkédésének tárgyát képezik, annak érvényéhez azonban írásbeli szerződés vagy díjlevél szükséges. 80 §. Tilos azonban ügyvédnek a per vagy ügy tárgyát magához váltani. Ily egyezkedés semmis és fegyelmi vétséget képez 81. §. A fél részéről okiratilag köteleze'.t tiszteletdíj aránylagos leszállítását igényelheti, ha a képviselet előre nem látott véletlen folytán megszűnik, vagy az ügyvéd által ezen ügyben elkövetett, fegyelmi jogérvényes ítélettel megállapított vétség miatt a megbízást visszavonta. Ha a fél a megbízást ezen ok hiányában vonja vissza, köteles az egész díjösszeget megfizetni. Ha pedig az ügyvéd teszi le a képviseletet az ügy befejezése előtt, csak aránylagos részt igényelhet a kikötött tiszteletdíjból, a mennyiben az illető okirat mást nem határoz ez esetre. .y2 §. A bíróságok az ügyvéd által fele irányában, valamint az ellenfél ellen felszámított díjakat és költségeket tételenkint tartoznak megállapítani. 83. §. Az ügyvéd jogában áll bíróság előtti perbeli vagy perenkivüli eljárása alapján az ügy befejezése, illetőleg a képviselet megszűnte után két éven belül az illető ügyben felmerült perenkivüli és perbeli kiadásait és díjait az eljárt e. f. bíróságnál két példányban beadandó kérvényben felszámítani és azok megállapítását fele irányában követelni. A felszámítás a másodpéldányban a féllel azzal közlendő, hogy esetleges kifogásait 15 nap alatt Írásban adja be. E kifogások a fél által sajátkezüleg két tanú előtt aláírandó, vagy más ügyvéd által ellenjegyzendő beadványbán terjesztendők elő. Ha a fél kellő időben és alakban kifogást nem emel, vagy maga is csak a felszámítás birói mérséklését kéri, a bíróság a felszámított tételekel valóknak tekinti s a díjakat az ügyvéd érdeme és az ügy fontossága szerint állapítja meg. Ha ellenben a fél kifogásaiban beszámítást érvényesít, vagy valamely tétel valóságát vagy jogosságát támadja meg, a bíróság szükség esetében tárgyalást tüz ki a felek meghallgatása és perrendszerű bizonyítás megejtése végett. Törvényszék előtt e tárgyalás jegyzőkönyvi; 8 nap engedendő az ügyvédnek a válasz és ugyanannyi a félnek a viszonválasz beiktatására. A bíróság végzésben határoz, mely indokaival Írásban közlendő a felekkel. Az ügyvédi díj kérdésében akár kifogás be nem adása esetében, akár a kifogás folytán tartott tárgyalás után hozott határozat ellen a felek a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt írásbeli felfolyamodással élhetnek a perrendszerűen illetékes felsőbírósághoz. Utóbbinak határozata csak annyiban támadható meg további felfolyamodással, a mennyiben az elsőbirósági végzéstől eltér és a vitás összeg 50) frtot meghalad. A felfolyamodás ez esetben is a határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt Írásban adandó be az e. f. bíróságnál. (Foivt. k3Vi) Nyilt kérdések és feleletek. (Perújítás eskü által eldöntött bagatell ügyben.) Bagatell úton fő eskü által eldöntött perben van-e helye a perújításnak s illetve az 1877 : XXII. t.-c, 63. §-a alapján eskü által eldöntött perben is hely adható-e a perújításnak addig, mig a letett eskü hamissága előzetesen bűnügyi úton kiderítve, sőt ez iránt a vesztes fél részéről semmiféle feljelentés téve nincs? Ha igen, mily eredménye lesz annak akkor, ha az ujitott perben a másik félnek Ítéltetik s ez által le is tétetik az eskü, ez esetben melyik fél tartatik hamis esküvőnek ? S ha most már a másik fél tett esküt, kinek lett hát igazság szolgáltatva ? Avagy az eskü szentsége és komolysága iránti tisztelet megengedi-e azt, hogy az alapperben az egyik, az ujitott perben pedig a másik félnek ítéltessék s e szerint ugyanazon pertárgy iránt egyik fél tagadó, a másik igenleges főesküt tegyen, hol fedezhető itc fel az igazság ? K. S. (Felelet a "Jog* 52. sz. I. alatti nyilt kérdésre.) Az árverési vevő azon általános jogi elvnél fogva, hogy több jogot, mint a mennyivel valaki bir, másra át nem ruházhat, egyebet nem vett, mint a földtulajdonosnak a végrehajtás tárgyát képező ingatlanra való magánjogát, ha tehát a törvényes zálogvisz váltási határidő még le nem járt, a tulajdonjog vevőt illeti, az esetben ez képezné a vétel tárgyát, ha pedig e határidő a nélkül, hogy az arra jogosított által a zálogbirtokos ellen törvényes határidőn belül a zálogviszváltó per meginditatott volna, lejárt, akkor vevő mást nem vett mint oly eszményi jogot, mely a semmivel ikertestvér. Molnár László, királyi aljárásbiró Li/>J>áii. Sérelmek.* Decemberi igazságszolgáltatás vagy a statisztika áldozatai a felsőbb bíróságoknál. Hazánkban a legnagyobb és legállandóbb panaszok egyikét az képezi, hogy az igazságszolgáltatás bizonytalan, vagyis hogy a legigazságosabb ügy is elveszthető, mig a legigaztalanabb megnyerhető, más szóval mi sem oly bizonyos, a mily bizonytalan a perek sorsa. És ezen panasz indokolt, mert az tény, hogy széles Magyarországon nincsen jogász-ember, ki a gyakorlat terén működik és a ki meg nem győződött volna arról, hogy mindenre biztosabban lehet számítani, mint arra, hogy valamely peres ügyben hogy fognak hangzani a hozandó Ítéletek. Ezen jogbizonytalanságnak egyik természetes folyománya aztán természetesen az, hogy a leglelkiismeretesebb ügyvéd is minden, még oly igazságtalan ügyet is elvállalni kénytelen, mert tapasztalta, hogy ilyenek is megnyerhetők, mi a perek szaporodásainak nem kis tényezője, és másik folyománya az, hogy a peres felek mindinkább tartózkodnak igaz ügyeiket per útján érvényesíteni, nehogy azokat elveszítsék, mely két körülmény aztán egymást ellensúlyozva azt szüli, hogy a jogos és igazságos követelök követeléseiket nem viszik a bíróságok elé, mig a jogtalanul, konokul perlekedők, ellepik a birói forumot. És ha kutatjuk, hogy mi az oka ezen jogbizonytalanságnak, a többek között és a »többek között« szavakat hangsúlyozom, mert ezek alatt némely vagy tán sok bíró tudatlanságát, elfogultságát, hanyagságát, érdekeltségét, rossz akaratát, ellenszenvét stb. stb értem; a legfőbb okot a legfőbb bíróságunknál, a Curiánál találjuk meg, mert hiszen ez az utolsó fórum, mely a törv. uy és jog legfőbb őreként igazságszolgáltatásunk egyes eseteiben * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.