A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 4. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. folytatás

16 ü JOG. ekként az öt meg nem illető jogkör tekintetében mindkét izben M. Jánost ravasz fondorlattal megtévesztette. A büntetés kiszabásánál az elsöbirósági Ítéletben felhozott enyhitő körülmények mellett még további enyhitö körülmény, hogy vádlott az általa okozott kárt időközben megtéritette, súlyosító ellenben a fenforgó bűnhalmazat; az enyhítő körülmények e szerint tulnyomóak lévén, a büntetés kiszabásánál a B. T. K. 91. §-a szolgált irányadóul. Egyebekben a kir. törvényszék Ítéletének indokai e helyen is elfogadtatnak. (1886. évi április 6-án 7,609. sz.) A m. kir. Guria: Tekintve, hogy a vádlott hosszabb szabadságvesztés büntetése által a vádlott nagyszámú családja ártatlanul sújtatnék : a vádlottra másodbiróságilag kimért büntetés egy évi börtönre szállíttatik le, egyebekben pedig a másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. szeptember 28-án 324. szám.) A TÍzsgálat folytatása vagy megszüntetése iránt a vizsgáló biró csak véleményt mond és csakis a törvényszék jogosított e kérdésben határozhatni. A szatmárnémeti kir. törvényszék: Borús József kir. törvényszéki bíró mint vizsgáló bírónak 1886. évi december 20-án 6/86. vb. szám alatt hozott végzése indokai alapján helybenhagya tik, annak kifejezése mellett, miszerint az ügyiratok eme végzés jogerőre emelkedése után további intézkedés iránti indítványozás végett a kir. ügyészséghez átteendők. (1886. évi december 23-án 21,067. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélö tábla a vizsgáló biró és a kir. törvényszék végzését hivatalból megsemmisíti és a kir. törvényszéket utasítja, hogy a vizsgálati iratokat érdemleges indítványtétel végett a kir. ügyészszel közölje. I n d o k ok: A büntető eljárási gyakorlatunk szerint, ha az előnyomozat adatai alapján vádlottakat büntethető cselekmény terheli, a vizsgáló biró a vizsgálat elrendelését határozatilag kimondja, ellenesetben pedig az ügyiratokat a kir. ügyészszel indítványtétel végett közli; a vizsgáló biró hatásköre azonban ki nem terjedhet oly határozatok hozatalára, a melyek az ügy érdemére vonatkoznak és a további eljárás megszüntetését vonják maguk után. A jelen esetben a vizsgálat egész anyagát felölelő előnyomozat adatai alapján 1886. évi december 20-ról 6. szám alatt kelt vizsgálóbírói határozat a vizsgálat el nem rendelését mondja ki, s ezt a kir. törvényszék 1886. december 26-áról 21,067. szám alatti határozatával helybenhagyja, a mennyiben tehát ezen határozatok rendelkezése szerint a vizsgálat elrendelése tagadtatott meg, a mely egyértelmű a további bírói eljárás folytatásának megszüntetésével : a végzések rendelkezését az ügy érdemleges elintézésére vonatkozó határozatnak kell tekinteni. Eltekintve a végzések rendelkezésének határozatlanságától, az eljárás szabálytalanságát abban ismeri fel a kir. itélő tábla, hogy a vizsgáló biró, a mennyiben a vizsgálat elrendelését indokoltnak nem találta, a helyett, hogy az előnyomozat anyagát a kir. ügyészszel közölte volna, a hatáskörét meghaladó és az ügy érdemére döntő befolyással biró határozatot hozott és a kir. törvényszék pedig másodfokúlag intézkedett oly ügyben, a melynek elsőfokú elbírálására hivatott s igy hatáskörét szintén túllépte. De a határozatok rendelkezése a büntető eljárás céljával sem összeegyeztethető ; mert ha a vizsgálat el nem rendelhető, úgy nincs is helye további büntető eljárásnak s e szerint a birónak azt meg kellett szüntetni; ellenben oly birói rendelkezés hozatala, a mely a büntető eljárás folytatását el nem rendeli, azt azonban még sem szünteti meg, eljárási gyakorlatunkkal össze nem egyeztethető. Ezen szabálytalanságok és hatásköri tévedések következtében a fentérintett végzések megsemmisítését ki kellett mondani. (1887. február 8-án 249. sz.) A in. kir. Guria : A kir. ügyész semmiségi panasza elvettetik s a budapesti kir. itélö tábla végzése oly heb esbitéssel hagyatik helyben, hogy annak következtében köteles lesz a szatmári kir. törvényszék a vizsgáló biró által bemutatott előnyomozati iratok, valamint a kir. ügyésznek már tett indítványa és a vizsgáló biró által adandó vélemény alapján a vizsgálat folytatása vagy megszüntetése iránt első fokban végzésileg határozni. (1887. évi július 12-én 2,401. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság. 1. A közjegyzői okirat alapján végrehajtást elrendelő vészéM>k ellen beadott kifogásokra hozott birói határozatok ; az illetéki díjjegyzék 48. tétel C illetve 1). pontjában megállapított illeték alá esnek. 2. Az ilyen határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok a ül. díjjegyzék 13. tétel IV. 12. pont a), illetve b) betűje alatt meghatározott bélyeggel látandók el. B. lstvánnénak S. Károly elleni 19,200 frtos ügyében, a közjegyzői okirat alapján kért végrehajtást elrendelő végzés ellen beadott kifogások felett tartott tárgyalás rendén, a korábbi végzést fentartva keletkezett végzés ellen intézett és 2 frtos bélyeggel ellátott felfolyamodás ahhoz képest, hogy a végrehajtási végzéstől a per tárgyának 800 frtot meghaladó értéke miatt, százalékos Ítéleti illeték jár, az illetéki díjjegyzék 13. tétele IV. 12. b) pontja szerint 10 frtos bélyeggel volt ellátandó; minélfogva a marosvásárhelyi adóhivatali Kj. 852/87. t. a. előirt 40 frt bélyegilletéket, mint számszerűleg helyesen kiróttat, fentartani kellett. (1887. évi április hó 21-én, 9,940. szám.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1887. évi április hó 2l-én 9,940. sz. a. kelt végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert: a közjegyzői okiratok alapján elrendelt kielégítési végrehajtást rendelő végzések, valamint az ily végzések ellen támasztott kifogások felett hozott határozatok, ügydöntő határozatok, s ezen határozatok után az illetéki díjj. 65. tétel k) pont rendelkezése szerint az ill. díjj. 48. tétel C. D. pontjai alatt meghatározott illeték fizetendő ; ugyanis 800 frton alóli értéknél a járó határozati illeték bélyegben lerovandó, 800 frton felüli értéknél az érték l%_a készpénzben befizetendő. Az ill. díjj. 13. tétel IV. 12. pont rendelkezése szerint pedig, a fellebbezésekre oly bélyegjegy alkalmazandó, a mennyi a két fél által bélyegben lerovandó Ítéleti illeték, ha ugyanis az Ítélet 5 frtot meg nem haladó állandó bélyegilleték alá esik, minden egyéb esetben azonban a fe'.ebbezés bélyege 10 frt. Ezekből tehát kétségtelen, hogy a közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtási végzések ellen beadott jogorvoslatok, mivel maga a végrehajtási végzés mint ügydöntő határozat ítéleti illeték alá esik, az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV 12. pont a), l>) alatt meghatározott bélyegekkel látandók el. Igaz ugyan, hogy sem az illetéki díjjegyzék 65. tétel k) pontja alatt, sem az illetéki díjjegyzék 48. tétel D. 1. jegyzet 5-ik bekezdése alatt mint illetékköteles birói határozat a kifogások felett hozott határozat megjelölve nincsen ; ez a körülmény azonban az ügy állásán mitsem változtat, mert a most idézett törvényes intézkedések értelmében az ítéleti illeték a közjegyzői okiratok alapján kért kielégítési végrehajtást elrendelő határozatért fizetendő ; nagyon természetes, hogy az esetben, ha a végrehajtási kérvényre hozott végzés ellen alperes által kellő időben kifogások nem emeltetnek, a hozott végzés jogerőre emelkedvén, a törvényes illeték is ezen végzés után fizetendő, azaz a fizetendő összeg ennek a végzésnek az illetékét képezendi. Ha azonban a végzés ellen törvényes határidőn belül kifogások adatnak be, a megtartott tárgyalás alapján az eljáró bíróság új határozatot hoz, s ez újabb határozat lesz tulajdonképen a végrehajtást elrendelő határozat, ha ugyan az előbbi végzés ez által fentartatik, s a törvény értelmében e címen fizetendő illeték is nem a kérvényre hozott, s a beadott kifogások miatt jogerőre nem emelkedett határozatnak, hanem a kifogások felett hozott határozatnak képezendi az illetékét. Világos tehát, hogy ez ellen az illetékköteles határozat ellen beadott jogorvoslat az ill. díjj. 13. tétel IV. 12. a) és ó) pontjai alatt megszabott illeték alá esik. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az ily végzések ellen beadott jogorvoslatok felfolyamodásnak, s nem felebbezésnek neveztetnek, mert a felebbezések és felfolyamodások között a törvény illeték szempontjából különbséget nem tesz, s a felfolyamodások közül 1 frt, illetve 2 frt bélyeggel csak azok láthatók el, melyek az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 12. pont 2-ik jegyzetében tüzetesen felsorolva vaunak, s melyek közt a kifogások felett hozott határozatok elleni felfolyamodás felsorolva nincsen. (1887. oki. 10-en, 5,715. sz.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök : Goldschmid Gyula e., pozsonyi tszék, bej. febr. 24, félsz, márc. 5, csb. dr. Gráf Vilmos, tmg dr. Preyszer György. — Dimitricvics Konstantin e., pancsovai tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 20, csb. Popovics Pál, tmg. Leményi János. Pályázatok : Az újonnan rendszeresített felső-vissói kir. k ö z j e g yz ö i áll. febr. 6-ig. — Az 1886. XXIX. t.-c. értelmében alkalmazandó, bírósági székhelyhez nem kötött b i r á k, a 1 b i r á k, telekkönyvvezetők és segédtelekkönyvvezetői állomásai jan. 31. Nyomatott a „Pesti künyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)