A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 52. szám - Érvényesítheti-e tulajdoni jogát az engedményes a felfogható ellenében zálogjogilag bekebelezett olyan activ követelésre nézve melyre tulajdoni jogát telekkönyvileg bekebeleztetni elmulasztotta?

443 szerével, a kép kiegészítő részévé teszi, de a szükséges kritikát sem nélkülözi. A raü — mint szerzőnél megszoktuk — ment a tudományoskodás homályaitól, nem a jogi metafizikus áll előttünk, hanem az, a kinek eszméi kiforrottak és azok felett biztos áttekintése van; tudja, mit akar mondani és a mit tud, ki is tudja fejezni világosan, érthetően. Csakis igy lehetséges az, hogy müve, dacára uagyobb terjedelmének, tankönyvül is bátran használható. Szokásunk az igazat kimondani s csak örömünkre szolgál, hogy a műnek, mely Apáthy számos irodalmi dolgozatai közt a legjobb, elismerésünkkel adózhatunk. A ki esödjogunk tudományos rendszerével akar megismerkedni, annak irodalmunkban ma csak ez az egyetlen mü áll rendelkezésére. A mü irányát és rendszerét kiváutuk ismertetni, egyes fejtegetéseinek birálata jelen ismertetés keretén kivül esik ; annyit azonban jelezheuink. hogy habár nem is érthetünk egyet Apáthy minden egyes fejtegetésével, valamennyin meglátszik, hogy szerző nemcsak a tanszékben ült, hanem bir azzal a jogi érzékkel is, mely csakis a gyakorlat terén hosszú időn át működött szakember sajátja. Dr. Nagy Dc.zsö, budapesti ügyvéd. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése Hódossy Imre elnöklete alatt f. hó 15-én kezdte meg az ügyrendtartási törvény-tervezet részletes tárgyalását. Első sorban az ügyvédi jogosítvány megszerzésére és az ügyvédjelöltekre vonatkozó részt tárgyalták és fogadták egy-két lényegtelen módosítással. Nagyobb vitát idézett elő az ügyvédjelöltekről szóló 13. szakasz a) pontja, mely szerint az ügyvédjelöltek jegyzékébe felveendő minden feddhetetlen jellemű magyar honpolgár, a ki kimutatja, hogy a jogtudori első szigorlatot hazai egyetemen sikerrel letette. A közgyűlés Sztehlo Kornél előadó, Györy Elek, Pártos Béla felszólalásai után az eredeti javaslatot fogadta el. Vitát idézett elő az ügyvédi jogosítvány megszerzéséről szóló 12. §. első bekezdése is, mely szerint ügyvéd nem lehet, a ki rendes fizetéssel összekötött állami, törvényhatósági vagy községhivatalt visel, kivévén az állami, közalapítványi vagy más közhatósági ügyészeket és jogtanárokat. A közgyűlés ezt a szakaszt is eredeti szerkezetében fogadta el. A budapesti ügyvédi kamara e hó 17-én délelőtt folytatta az ügyvédrendtartási törvénytervezet fölötti vitát, mely igen nagy arányokat öltött, a mennyiben az egész délelőtt folyamán csak egy szakasz nyert elintézést: az ügyvédjelöltekről szóló 25. szakasz. Azon vitatkoztak, hogy hány évi gyakorlat után bocsáttassák az ügyvédjelölt az ügyvédi vizsgára. Pártos Béla azt indítványozta, ' hogy a szóbeli vizsgák között több havi időköz legyen. Ez indítványt nem fogadták el. Márkus Dezső dr. az öt évi joggyakorlat mellett szólalt fel, melyből egy év kötelezőleg a bíróságnál lenne töltendő. Dr. Schwarz Gusztáv a jogtudorság elnyerésétől óhajtja a három évi joggyakorlatot számíttatni. Huszár Kálmán az öt évi gyakorlat mellett emelt szót. Nagy Dezső a tervezetet vette pártfogásba Még Kollár, Darvai, Reinitz, Messinger, Bányai, Szegvári, Walter és Robitsek ügyvédek szólaltak fel, mire megejtették a szavazást. Márkus indítványa mellett 21, ellene 35 szavazat lett beadva ; Schwarcz indítványa mellett 25-en, ellene 3ő-en szavaztak és ehhez képest az indítványok egyikét sem fogadták él, a többség a tervezetet támogatta s ezt Kollár Lajos ama módositványával fogadta el. hogy a joggyakorlatból két év a jogtudori fok elnyerése után töltendő. — A közgyűlés f. hó 18-án délután 5 órakor folytatta az ügyvédrendtartási törvénytervezet tárgya'ását Hódossy Imre elnöklete alatt. A tagok minden egyes szakasznál csoportosan jelentkeznek a felszólalásra s ha ez tovább igy tart, a törvénytervezet részletes tárgyalása hónapokat fog igénybe venni. Ma az ügyvédi vizsgákról szóló fejezetet s az ügyvédi kamarákra vonatkozó fejezet egy részét tárgyalták. Nagy vitát idézett elei az ügyvédvizsgáló bizottságra vonatkozó 37. szakasz. Mózes László azt kívánja, hogy egyetemi tanárok ne lehessenek az ügyvédvizsgáló bizottság tagjai. A tanár urak ugyanis a theoría emberei lévén, olyan kérdéseket tesznek fel, a melyeket talán a bizottság tagjai sem értenek, a jelölt pedig olyan zárba jön, hogy azt sem tudja: fiu-e vagy leány. Pedig az ügyvédi vizsgák egész gyakorlati szellemben tartandók. Dr. Krausz Mihály azt indítványozza, hogy ne negyver , hanem hatvan tagból álljon az ügyvédvizsgáló bizottság, a kik ne a választmány által választassanak, de évenkint sorsolás utján I küldessenek ki. Schwarcz Gusztáv a Mózes által felhozottakat cáfolgatta. Pártos Béla és Sztehlo Kornél felszólalásai után a kamara az eredeti javaslatot fogadta el. Az ügyvédi kamarákról szóló IV. fejezet első szakaszánál Bernáth Béla szólalt fel, indítványozza, hogy a javaslattól eltérőleg mindenik ügyvédi kamara legalább 100 tagból álljon. A kamara 200-at fogadott el minimumnak, a mint azt a törvénytervezet javasolja. A tárgyalást csütörtökön délután 5 órakor folytatták. Folyó hó 20-án folytatta az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Előadó Sztehlo Kornél volt. Az ügyvédkedés megszűntéről szóló V. fejezet tárgyalásán kezdték. Az 59-ik szakasznál Gruber Lajos dr. azt indítványozta, hogy a 6. és 7. pontok közé a következő pont tétessék: »az ügyvéd vizsgálati fogságba helyezése esetén a kamarai választmány annak irodája részére hivatalból gondnokot rendel.-'Ez indítványt elfogadták. Az ügyvédek jogairól és kötelességeiről szóló fejezetnél Márkus Dezső dr. indítványára a 63-ik szakaszt a következő szakaszszal helyettesitették : Az ügyvéd jogosítva van az országban lévő minden biróság és hatóság előtt peres és peren kívüli, magán és közérdekű ügyekhen feleket képviselni. E rendelkezés rendeleti uton nem korlátozható. Az ezt korlátozó szabályok és rendeletek a törvény életbeléptetésekor hatásukat vesztik. Elfogadták a H a rt m a n n Sándor dr. által a 69. szakasznál javasolt ama pon tot is, hogy az ügyvéd által fölvett tényvázlat, annak részére kiállított díjkötelezvény és megbízás, ha a fél által aláíratott, teljesen bizonyító magánokirat jelentőségével bir. A 73. szakaszt, mely következőleg hangzik: »Az ügyvéd általában köteles a becsület és tisztesség követelményeinek mindenekben eleget tenni, és az ügyvédi állás tekintélyét sértetlenül megóvni*, G r u b e r Lajos dr. indítványára, mint teljesen fölöslegest, elhagyták. A következő szakaszoknál felszólaltak többek között Schulek Géza dr, Teleki Béla dr., Neuschloss Tivadar, Kompolti Ábrahám, Rozgonyi Jakab, Reinitz dr., Messinger dr., Pártos Béla, Sztehlo Kornél s egészen az ügyvédi meghatalmazványokról szóló fejezetig haladtak. A majjyiU' királyi Curia tanácsainak összeállítása lS'9-re már elkészült. Lényegesebb változások nincsenek benne, csupán a polgári tanácsokban cserélt néhány biró helyet. Dr. Décsey Zsigmond curiai bíró az V. bünte'ö tanácsból a váltótanácsba lép át, viszont Szeremley Lajos a polgári osztályból az V. büntető tanácsba helyeztetett át. A tanácsok beosztása a következő : I. polgári tanács. Elnök: Szabó Miklós a kir. Curia elnöke ; b i r á k : Elekes Pál, Szabó Albert, Kozma Zsombor, Németh Lajos, Szent-Iványi Gyula, Keresztszeghy Lajos, dr. Wenczel Tivadar, tanácsjegyzők: Kanyó Lajos és dr. Jancsó György. II. polgári tanács Elnöki állás üresedésben; bírák: Balásy Antal, Puscariu János, Czorda Bódog, Szabó Ágoston, Farkas Géza, Vörösmarthy Béla, Oeffner Ferenc ; tanácsjegyző; Szíjártó Zsigmond. III. polgári és úrbéri tanács. Elnök: Babos Kálmán ; bírák: Jamniczky Lipót, Topler Károly, Mersics Miklós, Nagy Sámuel, Nagy Imre. Ostffy Pál, Jankovicli Gyula, Stephanides Henrik; t.-j e g y z ő : Borszéky Károly IV. váltó-, keresk. csőd-bánya-tanács. Elnök: Manoilovics Emil ; b i r á k : Szloboda Ferenc. Lassel Ágoston, Lehóczky Kálmán, dr. Décsey Zsigmond, Janicsek József, Zubriczky József és Halmosy Endre a fiumei ügyekre nézve ; t-j e g y z ő : Oppl Alajos. V. p o 1 g. tanács. Elnök: Vértesy Sándor; b i r á k : Halmosy Endre, Osváld Sándor, Ruby Antal, Pásztélyi János, Szászy László, Kaszay Zsigmond, Illyés Károly ; t.-j e g y z ő k : Szent-Ivány Gyula és dr. Vasdényei Géza. I. büntető (és sajtó ügyi) tanács. Elnök: Daruváry Alajos, a kir. Curia másodelnöke ; b i r á k : Baló Mihály, Barthodeiszky Gyula, Keömley Pál, Lacza József, Sebestyén Mihály. Séllyey Sándor ; t.-j e g y z ö k : Gebhárdt Ferenc és Kanyó Lajos. II. büntető tanács. Elnök: Csemegi Károly ; bírák: Hertzeg Sándor, Dáni Nándor, dr. Kelemen Mór, Seyffert Ede, Losonczy Ödön, Nádnsky Márk; tanácsjegyző: Saárosy Károly. III. büntető tanács Elnök: Szentgyörgyi Imre; birák: dr. Suhay Imre, Andrásovics Béla, Ferencz Káboly, Sánta Gábor, Papanek Sándor, Steer Ferenc, Bellágh József: tanácsjegyző: Schindler József. IV. büntetőtanács. Elnök: Tó h Lőrinc; birák: Dózsa Dániel, Mattyasovszky Lipót, Veszprémy Jánts, Hajdú Lajos, Tutschner Ágoston, Popovics Jenő, dr. Laszy József, tanácsjegyző: Tőkés Ferenc. V. büntetötanács. Elnök: Osztrovs?.vy József; birák: Horvátit László, Tomcsányi Mór, Závody Albin, Bömches Gyula, Szeremley Lajos, Frenreisz István; tanácsjegyző k: Vajda/y Emil és dr. Vasdényey Géza. A budapesti kir. tábla tanácsai lssí)-bi ii. A kir tábla polg tanácsait a jövő évre egygyel szaporították s igy a kir. tábla összes tanácsainak száma 1889-ben 15 lesz. A kisegítő bírákkal együtt, mint a kir. tábla tanácsainak ma kiadott összeállításából kivehető, a táblánál a jövő évben 153 biró fog működni ; a birák száma, az elnököt és a tanácselnököket is betudva, 165. A tanácsok beosztása a jövő évre a következő : Polgári tanácsok: I. Elnök: Erdély Sándor ; birák: dr. Imling Konrád, Hűvös Károly, Illyasevics Jenő, Horváth Kálmán, Zachar Emil, Gruber Gusztáv, Lehóczky Lajos, Danilovics Elek, Röck Gyula, Steingaszner Ákos ; tanácsjegyzők: Már József, Kossovics László, Előd