A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 47. szám - Kérdések a házasságon kívüli nemzésből származó igények körül

A JOG. 187 és annak le- vagy le nem tt'telétől alperes elraarasztaltatása vagy leimentése függővé teendő volt. A póteskü letétele esetére meg kellett felperes részére ítélni, tekintettel az N. alatti tőzsdei bizonyítványra is a felmerült árkulönbözetet 275 frt; a két adásvételi ügylet után a szakértők által igazolt kereskedelmi szokás szerint járó bizományi díjt egyenkint 12 frt 50 kr., összesen 25 frt; a K. alatti hivatalos bizonyítvány által igazolt óvási költséget 3 frt 36 kr., összesen 303 frt 36 kr. és a többi apró költségeket, melyek igazolására, minthogy ily költségek hasonló ügyleteknél mindig felmerülnek, a könyvkivonaí elégségesnek találtatott 3 frt 06 kr., összesen 30<"> frt 42 kr. tökét és ennek a kereset beadása napjától folyó 6°/0 kamatát. A díj címen felszámított további 12 frt 50 krt nem lehetett megítélni, mivel N. Mór alkusz azt vallotta, hogy ö díjt nem kapott. A perköltségben is marasztalandó volt alperes a póteskü letétele esetében a ptr. 251. §-a értelmében, minthogy felperes követelésének csak igen csekély részével utasíttatott el, felperest pedig a póteskü le nem tétele esetében, mint teljesen pervesztettet, a perköltségben elmarasztalni kellett. (1888. aug. 29. 474. sz.) Bün-ügy ékben. A esösi nem tartozik azon személyek közé, kik abtk. 461. §-a szerint büntetöjoiri értelemben egyedül tekinthetők közhivatal, nokoknak s iery cselekedete a btk. 471. §-a alá esryáltalán nem »unható. A in. kir. Curia (1888. okt. 17. 8,902. sz. a.): (Jogtalan elsajátítás vétségével vádolt B. Péter elleni bűnügyben) stb. Az. a ki a lopásnál a bennlevő tettedtől künn a tárgyat előzetes megegyezés szerint átveszi, nem tettestárs, hanem seséd. A m. kir. Cnria Í1888. okt. 3, 1,702. sz. a.) Kölcsönös rágalmazás ragy becsületsértés esetében a viszonTád az elévülési határidőn belül és a vádlott ellen folytatott eljárás keretén Kívül, külön önálló panasz utján is érvényesíthető. A budapesti IV —X. ker. járásbíróság: Szabad lábon levő Z. M. h.-böszörményi szül., 33 éves, izr., nős, gyermektelen, büntetlen, vasúti hivatalnok vétkes, a btkv. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségében s ezért büntetésül 15 nap alatt fizetendő s az 1887 : VIII. t.-cikkben megjelölt célokra fordítandó tizenöt forint pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetén a btk. 53. §-a alapján 3 napi fogházra Ítéltetik s a rabtartási költségeknek az államkincstár részére leendő megtérítésében végrehajtás terhe mellett marasztaltatik. Indokok: Vádlott tagadásával szemben négy tanú eskü alatt vallotta, hogy vádlott f. évi aug. hó 1-én özv. G. M.-né s leánya G. J. magánvádlókat alávaló pólyák, cafalosnak nevezte, majd egy poroló pálcával G. J.-nak ment, hogy megüsse, de neje által ebben megakadályoztatott, mire ismét magánvádlóknak lakásába akart hatolni, de szintén sikertelenül, mivel ez utóbbiak az ajtót előtte erősen tartották. Jóllehet, magánvádló G. ]. részéről is történtek ez alkalommal sértések, mely miatt Z. M. panasza folytán e bíróságnak 24,347/bf. 887. sz. a. kelt s a tek. kir. törvényszéknek mint II. fokú bíróság 34,402/B. 887. sz. a. helybenhagyott ítéletével 15 frttal meg is büntettetett s habár mint viszont sértett fél a f. évi szept. 17-én ellene tartott tárgyalás alkalmával — merő járatlanságból — elmulasztotta viszont vádját érvényesíteni s ez által bizonyára saját helyzetét is enyhébb színben feltüntetni, mindezek dacára vagy az ő, mint édes anyja önálló inditványozási jogát kétségen kívül állóként elismerni kellett, mert a btk. 274. § ának nem adható oly értelmezés, hogy egy ily mulasztás folytán a magánvádló megsértett becsületének orvoslatát többé ne kereshesse, hanem csupán a törvény ama kedvezményétől esik el, hogy kölcsönös s nyomban viszonzott becsületsértés esetében a büntetés alól mindkét fél, esetleg azok egyike felmenthető volna. Vádlott Z. M. vétkességét tehát megállapítani s tekintettel eddigi büntetlen előéletére, de másrészt két nővel szemben elkövetett cselekményének botráuys/.erííségére, mely a ház összes lakóit felzavarta, őt a fenti mérvben büntetni s a jogkövetkezményekben az elj. szab. 107. §-a alapján marasztalni kellett. A budapesti kir. törvényszék: Az eljárt kir. járásbíróság nak hivatkozott keletű és számú ítélete megváltoztatik s Z. M. vádlott a becsületsértés vétségének terhe és következményei alól felmentsük. Indokok: A btk. 274. §-ának rendelkezése szerint kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés esetében, a másik félnek az ellene elkövetett sértés miatt a bűnvádi eljárást megindítani csakis azon ideig áll jogában, míg az egyik fél indítványára megindított bűnvádi eljárás befejezve nincs. Az inditványozási jog érvényesítésének ily esetekben, korlátolt határidőre szorítása tárgyában az 1880. augusztus 15-én 2,26ö- I. M. számú rendelet 83. §-s még világosabban intézkedik, a midőn kimondja, hogy »kölcsönös sérelmek és sértések esetén ; a vádlott a tárgyalás befejezéséig a vádló ellen szintén emelhet ' vádat.« Minthogy özv G. M. és leánya G. J. magánvádlók az ellenük Z. M. által elkövetett becsületsértés vétsége miatt viszonvádat a II. naplószám alatt föl terjesztett iratok tanúsága szerint, az utóbb nevezett ellen az ő irányukban megtartott tárgyalásnak 1887. év szeptember 17-én Ítélettel történt befejezéséig sem emeltek, ezen mulasztásuk folytán ugy a viszon-, valamint az önálló indítvány emelésére vonatkozó joguk elenyészett s ennélfogva az általuk 1887. év szeptember 2i-én ugyanezen cselekményre vonatkozó panasz alapján Z. M. bűnösségét megállapító ítélet Z. M. javára megváltoztatandó volt. A budapesti kir. itélö tábla: Tekintve, hogy a btk. 274. §-a és az elj. reudt. 83. §-a csak kedvezményként adja meg a vádlottnak azt a jogot, hogy a vádló fél indítványára folyamatba tett eljárás folyamán emelhesse a viszonvádat, ennek elmulasztása következményéül azonban a viszonvád emelhetése iránt a jogvesztest meg nem határozza; tekintve, hogy a btk. 274. §-ában foglalt intézkedésnek nem tulajdonitható az a hatály, hogy a vádlott fél esetleges viszon vádját a btk. 112. §-ában körülirt ; elévülési határidőn belül s az ellene folytatott eljárás keretén kívül, külön önálló panasz, illetve indítvány utján ne érvényesíthesse ; tekintve, hogy ezekhez képest a Z. M. által 1887. évi augusztus hó 1-én elkövetett becsületsértés miatt özv. G. M.-né szül. KI. F. és G. J. részéről 1887. évi szept. hó 21-én, tehát a három havi inditványozási határidőn belül beadott panasz, illetve indítvány törvényes időben és alakban előterjesztettnek tekintendő : a kir. ítélő tábla a kir. törvényszék ítéletének megváltoztatásával, a kir. járásbíróság ítéletét indokolásánál és a fentebbi ' indokoknál fogva helybenhagyja azzal az értelmezéssel, hogy vádlott Z. M.-t özv. Gr. M. né, szül. K. F. és G. J. sérelmére i elkövetett, tehát két rendbeli becsületsértés vétségében ismeri fel bűnösnek s ennek folytán a kiszabott pénzbüntetést a btk. 102. §-ához képest a vádbeli cselekményekre nézve külön 8 (nyolc) i és 7 (hét) frtban osztja meg, mely pénzbüntetések behajthatlanságuk esetében egy-egy napi fogházzal helvettesitendők. (1888. szept. 24. 25,572. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye. 43. szám. Igényeiké tó'-e az 1881. évi LXX. t.-cikkben engedélyezett bélyeg- és illetékmentesség abban az esetben, midőn a kölcsön átváltoztatásának iconvertálásának) tárgyát nyilt hitelen alapuló váltókkal fedezett és jelzálogilag biztosított követelés képezi f {Az I88J. évi io,4-?>6. számhoz.) Határozat: Az 1881. évi LXX. cikkben engedélyezett bélyeg- 'és illetékmentesség abban az esetben, midőn a kölcsön átváltoztatásának (convertálásának) tárgyát nyílt hitelen alapuló váltókkal fedezett és jelzálogilag biztosított követelés képezi, I nem igényelhető. Indokok: A jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményeket tárgyazó 1881. évi LXX. t.-cikk 1. §-a értelmében, az abban felsorolt intézeteknél fennálló jelzálogkölcsön követeléseknek átváltoztatása (conversio; alkalmával kiállitaudó i kötelezvények, bekeblezési engedélyek, úgy az ezek alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzések után van megállapítva a bélyeg és illetékmentesség, az alatt a feltétel alatt, hogy az átváltozott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál. A törvénybe foglalt eme határozott intézkedés szerint bármily hitelműveletre, a mely a jelzálogkölcsön-követelés lényegével és természetével nem azonos, a kérdésben forgó kedvezmény meg nem adható. Hogy pedig a váltóhitel biztosításául a hitelt nyerő fél ingatlanaira történt telekkönyvi bekebelezés és az annak keretében kiállított váltók alapján létre jött hitel- és pénzművelet nem azonos a jelzálogkölcsön-követelés lényegével és természetével, s