A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 47. szám - Kérdések a házasságon kívüli nemzésből származó igények körül

18S A JO Q. hogy a törvéuy-nek nem volt célja a kedvezményt más. avagy epen a kérdésben körülirt átváltoztatásra kiterjeszteni, a törvény tartalmából határozottan következtethető. A mentesség kedvezménye ugyanis a közönséges kölcsönszerződésen, vagy u, n adóslevelén alapuló régi terhes jelzálogos kölcsönöknek kisebb kamatú jelzálogkölcsönökre átváltoztatása alkalmából olyan bélyeg- és illetékkötelezettség alóli mentesítést foglal magában, a mely bélyeg- és illetékkötelezettség a jelzálogkölcsönök létrejötte alkalmával a törvény értelmében megkövetelhető és teljesítendő. Azért vannak elősorolva magában a törvényben részletesen azok az esetek, a melyekben bélyeg és illeték nem követelhető, t. i. a kötelezvények, bekeblezési engedélyek s az ezek alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzések után, és pedig azért, mert az átváltoz'.atás alapjául szolgáló jelzálogkölcsön létrejötte alkalmával azok után a megfelelő bélyeg és illeték már fedezve volt, tehát ugyanannak a bélyeg és illetéknek másodszor leendő fizetése alól mentesiti a törvény azokat, a kik fennálló jelzálogkölcsönük átváltoztatását célozzák. A nyilt hitel alapjául szolgáló, s valamely ingatlanra bekeblezhető biztosítási okmány, avagy a telekkönyvi rendtartás 65. §-a értelmében eszközölt telekkönyvi bejegyzés alapján adósság nem, s jelzálogkölcsön-követelés annál kevésbé keletkezik. A hitel keretén belül váltók alapján keletkezett követelés pedig sem magában, sem a biztosítási okraánynyal együttesen nem azonos a jelzálogkölcsön-követeléssel, sem szorosabb értelemben vett jogi, sem bélyeg- és illetékkötelezettségi szempontból; de különösen ez utóbbi szempontból nem, mert a bélyeg és illetéki díjjegyzék 54. és 92. tétele s a m. kir. pü. közig, biróság 20. sz, döntvénye oly rendelkezéseket tartalmaznak a lekötési okirat s a törlési nyugta bélyegét illetőleg, a melyekből minden kétséget kizárólag következik, hogy a váltók alapján igénybe veendő hitel biztosítására adott s az iv bélyegkedvezményével felruházott zálogjog természete a bélyegkedvezményekkel el nem látott jelzálogos kölcsön természetével nem egyező, s attól lényegesen különbözik. Ennek a felfogásnak helyességét támogatja jogi szempontból és az 1881. évi LXX. t.-cikk tartalma mellett még az annak végrehajtása iránt 85,939 - 81. sz a. kiadott pü. ministeri körren delet is (Magyarországi Rendeletek Tára 1882-ik évfolyam 17. szám, 66. lap), mert annak 1. §-a szerint ez a mentesség csakis a kamatláb kétségtelen leszállításának feltétele alatt és csakis arra az összegre igényelhető, mely a bekeblezett eredeti tartozásból még tényleg fennálló adósság összegét meg nem haladja, már pedig egyedül a biztosítéki okirat alapján kamat nem követelhető, a váltókon pedig kamat kikötve nincs, s a váltóleszámítolás alkalmával levonatni szokott összegek, ha egyáltalán a kamatok tekintet alá esnek, egészben véve kamatoknak semmi esetre sem vehetők, tehát ebben az esetben a főkellék, az alapul szolgáló állandó kamat hiányzik. Úgyde a nyilt hitel alapjául szolgált bekeblezés által adósság keletkezhetett később a váltók kibocsátása által, de az már a bekeblezéssel egyelőre közvetlen összefüggésben nem levő, csakis váltóadósság, a mi úgy alapjánál, lényegénél, mint az arra vonatkozó különleges eljárás természeténél fogva minden tekintetben Különbözik az úgy tőkéjére, mint a kamatoztatása tekintetében állandóan meghatározott jelzálogkölcsön-követeléstől, s hogy azok nem tekiuthetők azonosaknak, már abból is következtethetni, hogy az emiitett ministeri kórrendeletnek 2. §-ában elő vannak sorolva azok az okmányok, a melyek a mentesség kieszközlése céljából bemutatandók, de azok között váltók említve nincsenek. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy az 1881. évi LXX. t.-cikkben engedélyezett bélyeg- és illetékmentesség abban az esetben, midőn a kölcsön-átváltoztatásnak (convertálásnak) tárgyát nyilt hitelen alapuló váltókkal fedezett és jelzálogilag biztositort követelés képezi, nem igényelhető. Kelt a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten, 1888. évi október hó 31-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett: a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten, 1888. évi november hó 7-én tartott teljes tanácsülésében. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az 1875. évi XXIV. t.-c. d. S-ának az 1880. évi LX. t.-c. I. S-a által módosított 10. pontjában foglalt kedvezményre jogosult önsegélyző egyletek megadóztatásánál, a nyers jövedelemből csakis a tényleg befizetett törzsbetétek 6°/Q-os kamata vonható le. (188S. évi 6,080. szám ) A községi jegyzők által a jegyzői iroda fűtésére, világítására és irodai szerekkel való ellátására szánt összegekről, valamint a: utazási átalányról — a mennyiben abban napidíjak iii in foglaltatnak — kiállított nyugták bélyegmentesek. {1887. évi 12,094.. szám. 1 Földadó-szaporulat csak a szaporulat tényleges előírásának idejétől visszafelé 5 évre irható elő. (1888. évi 7,4.02. szám.) Ha egy kérvényben külön okiratok alapjá?i, 100 frtan aluli és 100 frton felüli összegeknek betáblázása kéretik, a bejegyzési illetek megállapításánál ezek az összegek össze nem számíthatók, hanem a 100 frton alóli összeg után ebben az esetben sem jár bejegyzési illeték. (1887. évi 12,276. szám.) Az árvaszéknek gondnokot kinevező határozata ellen benyújtott felfolyamodások: az ül. dtjj. 13. tétel IV. 14.. fontjában megliatározott bélyegilleték alá esnek. (1887. évi 11,869. számé) A temetkezési egyletek kamatjövedelme tőkekamatadómentésségben részesül. (1888. évi 7,200. szám.) Az 1881. évi LIX. t.-c. jU. $-ában emiitett semmiségi keresetek tárgyában hozott Ítéletek ellen benyújtott felebbezések 1 az ül. díjjegyzék 13. tétel ÍV. 13. fontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek. Ital mérési jogügyben benyújtott felebbezések az ül. díjjegyzék 13. tétel IV. fontjában Meghatározott bélyegilleték a la estiek. (1887. évi 12,773. szám.) A. hiteles tlkvi kivonatoknak a későbbi bejegyzéseket kitüntető kiegészítése, uj bélyegköteles kiadványt képez ; a kiegészítés után tehát még akkor is ívenkint egy forint bélyegilleték jár, ha az az eredetileg kiállított telekkönyvi kivonatnak szabály' széni bélyeggel ellátva volt ívére vezettetik. (1887. évi 12,012. szám) Kir. közjegyzők III. oszt. kcr. ódájának megállapításánál I az irodai helyiség bére, illetve, ha az iroda saját házában van, I annak helyi bérértéke, a tiszta jövedelemből levonandó. Ellenben a fuvardijak címén felszámított összeg és az előző évben fizetett III. oszt. kcr. adó és ált. jöv. pótadó, az adó alá eső tiszta jövedelemből le nem vonható. {1887. évi 11,163. ssátn.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Schwarz S. Vilmos e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jan. 5. félsz. jan. 18, csb. Sárváry Gusztáv, tmg. dr. Kéri Miklós. .11 a Ildik József e., trencséni tszék, bej. dec. 31, félsz. jan. 22, csb. Kubinyi Aladár, tmg. Weisz Arnold. - Gubies László e.. budapesti ker. és váltótszék, bej. dec. 18, félsz. jan. 5, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. Tánczos Miklós. — Gyönry András e , zombori tszék, bej. jan. 7, félsz. jan. 21, csb. Gyorgyovánszky György, tmg. dr. Pavlovits Jenő. Stern Sándor e., b. gyulai tszék, bej. jan. 30, félsz. febr. 16,, csb. Pallay Jenő, tmg. Konkoly Jenő. — Léray Dezső e., kolozsvári tszék, bej. dec. 15, félsz jan. 9, csb. Szász Dénes, tmg. Somody István. — liölim Albert e., szolnoki tszék, bej. dec. 20, félsz. jan. 7, csb. Stróbl Károly, tmg. Bagony Lajos. — Holvay Gyula e., debreceni tszék, bej. dec. 2!). félsz. jan. 30, csb. Ba'ogh Imre, tmg. Szilágy Imre. Pályázatok : Az ilosvai jbságnál járásbirói áll. nov. 23-ig. — A sásdi jbságnál albirói áll. nov. 23-ig. — A pécsi közjegyzői áll. nov. 20-ig. — A szegzárdi tszéknél aljegyzői áll. nov. 24-ig. — A kisszebeni jbságná' aljegyzői áll. nov. 28-ig. — A vaskóhi jbságnál b i r ó i áll. nov. 28-ig. — A s.-a.-ujhelyi és szatmárnémeti tszékeknél a 1jegyzői áll. nov. 29-ig — A szabadkai tszéknél birói áll. nov. 29-ig. - A kézdivásárhelyi jbságnál albirói áll. nov. 30-ig. — A kolozsvári tszéknél birói áll. nov. MO-ig. — A liidalmási és bonyhádi jbságoknál a.l j e g y z ő i áll. nov. 3<)-ig. Nyomatott a „Pesti könvvnyoroda-részvénv-'árs<)sáq,,-nál. (Hold-utcza 7. száin.i