A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 3. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 3. számához. Budapest, 1888. január 15-én. Köztörvényi ügyekben. A végrehajtás folyamán letétbe helyezett összeg felosztása tekintetében eltérés a rendes illetőségtől, midőn egy más bíróság már intézkedéseket tett. (Illetőségi összeütközés.) A magy. kir. Guria (1887. dec. 15-én 1,130/v. 87. sz. a): S. Rózának 1,600 frt s jár. iránt K. Emmának pedig 500 frt s jár. iránt J. Matild ellen folyamatba tett végrehajtási ügyében a budapesti kir. keresked. és váltótörvényszék és az élesdi kir. járásbíróság között fenforgó illetőségi összeütközés elintézése céljából értesíttetik a kir. törvényszék, hogy ámbár a végrehajtási törvény 126. §-ának 4-ik kikezdése szerint a T. Mór által a J. Matild ellen vezetett végrehajtás folytán bírói kézbe letett 400 frt összegnek felosztása a végrehajtást foganatosított élesdi kir. járásbíróság illetőségéhez tartozik, miután azonban F. Katalin és többek ezek között különösen a S. Róza által is ugyancsak J. Matild ellen folytatott végrehajtási eljárásban a szintén J. Mór által félévenként bírói kézbe letett összegekre nézve a budapesti kir. keresked. és váltótörvényszék vételár felosztási tárgyalásokat tartott és annak alapján a kifizetést eszközölte: ennélfogva a S. Róza és K. Emma által J. Matild ellen folytatott végrehajtási eljárás folytán J. Mór által bírói kézbe letett 400 frt összeg felosztására nézve a kir. Curia ez esetben és tekintettel a már korábban tett birói intézkedésekre a budapesti kir. keresk. és váltó törvényszéket mondta ki illetékesnek. Hab.'r a törvényes z;ilogjosrgaI terhelt tárgy bíróságon kiviili eladá-ának alapjáiíl szolgáló követelés 50 frton alnli, mégis a zálogtárgy eladására nem a járásbíróság, hanem a kir. törvényszék illetékes. (Illetőségi összeütközés.) A m. kir. Curia (1887. dec. 15-én 1,139/v. 87. sz. a.): R. Albert özvegye cégnek, dr. Örvös Lajos ügyvéd, mint csődtömeggondnok által képviselt H. Henrik közadós csődtömege ellen 45 frt 74 kr. fuvarbér s egyéb kiadások erejéig, a zálogjoggal kezei között levő két varrógép elárvereztetésére vonatkozó peren kívüli ügyében, a debreceni kir. járásbíróság és a kir. törvényszék között fenforgó illetőségi ö szeütközés elintézésére vonatkozólag értesíttetik a kir. törvényszék: hogy kérvényező cég, árverési kérvénye szerint a kt. 388. §-a alapján, tehát mint szállítmányozó kívánja a birtokában levő árúkra nézve a fuvarozási és egyéb kiadásai erejéig zálogjogát érvényesíteni, melynek érvényesítésére hivatkozott szakasz szerint a kt. 379., 380. §-ai határozatai szolgáljanak irányadóul. A ker. törvény 380. §-a értelmében a bizományosnak, illetőleg a jelen esetben a szállítmányozónak a zálogtárgyakból való kielégittetését a kt 305. és 307. §-ai határozatai szerint állhat jogában követelni, már pedig a kt. 305. §. 2-ik bekezdése szerint a hitelező a szükséges okmányok bemutatása mellett saját illetékes törvényszékéhez tartozik folyamodni, mely a zálogjoggal terhelt tárgyak vagy azok egy részének a hitelező veszélyére és költségére leendő eladatása iránt intézkedik. Ezeknél fogva a kir. Curia a jelen perenkivüli ügyben a kért árverés elrendelése körül szükségelt bitói intézkedés megtételére, a kir. törvényszéket mondotta ki illetékesnek. Ha hügyatéki ügyben perrentasitás történt, azonban a kereset beadva nem lett és a/, örökö-ök egymás között kiegyeztek, a hairyaték átad.isára az örökösödési per bírája, nem pedig azon birósáir ilbtékes, melynél a per folyt volna. A m. kir. Curia (• 887. nov 30-án 8,422/p. 87. sz. a.): Azon illetőségi összeütközés elintézésére vonatkozólag, mely néhai Kr. Jefta és Stefánia hagyatéki ügyében a pancsovai kir. törvényszék és a perlaszi kir. járásbíróság között felmerült, értesíttetik a kir. törvényszék, hogy a m. kir. Curia a hagyatéknak a bemutatott osztályegyezség alapján leendő átadására a pancsovai kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert a perre utasítás után, midőn a kereset a kitűzött határidő alatt be nem adatott és az örökösök osztályrészeikre nézve meg nem egyeztek, az örökösödési biró tartozik az osztályt megtenni s a hagyatékot átadni (1863 : LIV. t.-c. 590. §.). Ehhez képest, ha a kereset nem átlátott, de az örökösök magok között kiegyeztek : az örökösödési per birája csak az osztály megtételétől van felmentve, de a hagyaték átadására az osztályegyezség értelmében ő marad illetékes. Az pedig, hogy az örökösödési per elbírálására az 1863 : LIV. t.-c. 37. §-a szerint a pancsovai kir. törvényszék, mint birtokbiróság lett volna hivatva, nem vitás. A hitzkezelésböl a lakbérek beszedésére és esetleg peres úton behajtására való jogosultság is önkényt folyik. A m. kir. Curia: (1887. november 9. 3,152. sz. a.) A kir. tábla Ítélete megváltoztattatik, felperes kereseti joga megállapíttatik, a másodbiróság a peres felek között fenforgó kérdésnek érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: S. K., S. G. és F. G. tanuk összhangzólag bizonyítják, hogy 1881, évhen a homoródi fürdőt felperes kezelte, minthogy pedig a kezelésből a lakbérek beszedésére és esetleges peres úton behajtására való jogosultság is önként folyik, felperes alperestől a borviz töltögetöje által állítólag felhasznált lakásért a bért követelni jogosítottnak tekintendő. Ezen okból a másodb. Ítéletét megváltoztatni, felperes kereseti jogát megállapítani és a másodbiróságot az ügy érdemleges elbírálására utasítani kellett. Végrendeleti végrehajtó az örökhagyó követeléseinek behajtása végett felpereskép fel nem léphet. A szatmárnémetii kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét mint néh. L. Lőrinc végrendeleti végrehajtója indította alperesek ellen, tekintve pedig, hogy ezen minősége egyedül az örökhagyó által rendelkezéseinek foganatosítására szolgáló meghatalmazást foglal magában, melynek terjedelmét a végrendelet határozza meg, minthogy az E. alatti végrendeletben a végrendeleti végrehajtó a hagyatékot cselekvőleg illető követelések behajtására megbízást, illetőleg felhatalmazást nem nyert, felperesnek mint végrendeleti végrehajtónak a fenforgó esetben kereshetősége nincsen, ugyanazért a kereset elutasítandó s felperes mint pervesztes az alpereseknek okozott perköltségekben elmarasztalandó volt. (1886. évi október hó 25-én 9,3 33. szám.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Tekintve, hogy a váltóbirtokos elhalálozása folytán annak hagyatékában talált váltóhoz tulajdonjoggal annak örökösei bírnak és hogy ennélfogva ily váltó alapján kereseti jogot csak az örökösök gyakorolhatnak ; tekintve e szerint, hogy felperest a kereseti váltó alapján kereseti jog csupán a miatt, mert az örökhagyó L. Lőrinc által végrendeleti végrehajtóul lett kinevezve, jelen esetben meg nem illeti: a kir. ítélő tábla az elsöbiróság Ítéletét annak indokainál fogva helybenhagyja. (1887. évi április 4-én 7,358. váltószám.) A in. kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának ítélete az abban felhozott és felhívott okoknál fogva helybenhagyatik. (1887. évi augusztus 30-án, 579. váltószám.) Kereskedelmi, csöcU és váltóügyekben. A kibocsátó a váltót lejárat után a forgatmányostól beváltván, váltóbirtokosi minőségének bizonyítására ój forgatmány vagy külön átruházás nem szükséges, másrészt az óvás felvétele nem lóvén a viszkereseti jog fentartásának szükségképi feltétele, az óvás elengedése, ha az a váltóra magára nem is vezettetett, más törvényszerű módon is bizonyítható. (1876: XXVII. t.-c 42. és 51. §-ai.) A szegedi kir. törvényszék (1886. dec. 2-án 22,838/p. 86. sz. a.) : Dr. Kecskeméty Dániel ügyvéd által képviselt A. Dávid