A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 3. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

-'] IV. EEJEZET. Ügyvédi jogok és köt< 5f). ij. Gyakorló ügyvéd az ország minc feleket képviselhet, azok meghatalmazása alap Beadványait ellenjegyezni köteles. Azok elinl ellenjegyző ügyvédet tartozik értesíteni s az ál minden határozatot vele közülni. A meghataln irandó alá Hitelesített meghatalmazás csak s földön kelt. 5'. §. Az ügyvéd jogviszonya felével s; ben harmadik személyek irányában a megbízott kezményeivel jár. Az ügyvéd elleni kártérítési illetve fegyelmi megtorlástól független, polgári é\ ül el azon időpont után, midőn a fél károsoi 52. §. Az ügyvédi meghatalmazás abban az ügyvédei feljogosítja az ügyet belátása szerii nyitékot és jogorvoslatot alkalmazni, egyezsé tárgyakat átvenni és nyugtatni. A helyettes ügyvéd eljárá gyvédet terheli, ha csak a íeui történt a helyettesítés éd köteles a i en bírósága és halósága előtt án és annak korlátai közt. ézéséröl minden hatóság az :ala képviselt ügyben hozotl azás a fél és két tanú által kkor szükséges, ha az külemben és ennek képviseleté> ennek magánjogi követcereset, mely a bűnvádi, a tartozik és két év alatt iáról tudomást nyert, •glalt korlátozás hiányában vinni, abban bárminő bizo. kötni, pénzt és értékél ele Az 53. §. A helyettes ügyvéd eljárásáért való helyettesit egyezésév 54 iránt késedelem nélkül nyilatkoz már elvállalt képviseletet később siteni s az értesítéstől, ha csak 30 napon át a képviseletet telj ügyvédnek adoít megbízását bán viselet nyomban megszűnik 55. §. Az ügyvéd köteles az elvállalt ügyről tényvázlatot felvenni és a fél kívánságára az átvett iratokról téritvényt, a felvett előlegről pedig nyugtát adni. Viszont az ügyvéd a féltől ellennyugtát és az annak visszaadott iratok és pénzekről elismervényt követelhet. Köteles az ügyvéd felének felelősség és díjazása a tes értesítésével és belellótt megbízás elfogadása zt visszautasítani vagy a isetben tartozik felét érteelmentést nem nyer, még A fél az mellett folyt ihatja, mely esetben képügyeire vonatkozó iratok másola folyama alatt bármikor kiszolgáltat megszűnte után pedig a félnek kiv azonnal kiadni. Az ügyvéd azonbai a félnek kiadott mindazon iratokre követelésének igazolásához szüksés fél kívánságára és költségére az ügy az ügy befejezése vagy a képviselet ságára a nála levő eredeti ügyiratokat úteles másolatokat vehet a fél költségére melyekre ki nem fizetett díj- és költség van. Az eredeti tényvázlatot és meghatalmazást, fogalmazványait és segédiratait, a vett leveleket és a fél érdekében teljesített fizetések igazolványait az ügyvéd nem köteles felének kiszolgáltatni ; tartozik azonban a fél kívánságára s a költség előlegezése mellett azokról másolatokat kiadm s a megbízás visszavonását a fél által a meghatalmazásra rávezettetni. Ügyvédi díj és költségkövetelés nem ad iratvisszatartási jogot. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. (A váltó-óvás fölvétele körül.) Az elfogadó elleni váltókereset fentartására óvatolandó-e azon telepitett váltó, melynél a telep helyének megnevezése mellett a telepes megnevezve nincsen? Illetve, miután az úgynevezett határozatlanul telepitett váltókra nézve azon törvényes vélelem áll, hogy a telep helyén az iutézvényezett fog fizetni, — tehát iutézvényezett és telepes nem különböző személyek, — alkalmazást nyerhet-e, ez esetre a vttrv. 44. §. 2-dik bekezdésének azon intézkedése, hogy »ha az intézvényezettöl különböző személy telepesként megnevezve nincsen, óvás felvétele nem szükséges ? és végül akár kell, akár nem kell ez esetben óvás, nincs-e itt ellenmondás a vttrv. 43. §. és 44. §. második bekezdése között ?« Dr. T. . k M. Sérelmek. Mennyire respektálják néha felsőbb bíróságaink a prts. 247. §-át és a restáncia-apasztásnak szokásos, de néha nem szerencsésen választott iája. Fenti szakaszban az van mondva, hogy »úgy az Ítéleteket, mint a végzéseket indokolni kell, az idézési végzés kivételével.* Igen gyakran találkozunk felsőbb bíróságaink Ítéleteinek következő indokolásával: »az első (másod) bíróság Ítélete »indokaiuál fogva helybenhagyatik*. Persze ez ellen bajos szólani, mert hát az a felsőbb bíróság úgy van meggyőződve, hogy a felhozott indokok helyesek. De mit tegyen az a pervesztes fél, ha a legfelsőbb bíróság helybenhagyja ^indokainál fogva* az első bíróság ítéletét, mely indokolva nem volt, ha a perújítás esetei közül egy sem forog fenn í Erre kérnék választ ? * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Az eset következő: Gr. Sz. V. és társa ellenem és társam ellen . . . száz forint s jár. iránti kártérítési pert indítottak. ítélethozatalkor a per substratuma már vita és eldöntés tárgyát nem képezte, annak szüksége csak a költségekre nézve forgott már csak fenn. Az első bíróság részéről oly indokolással, hogy a perre mi adtunk okot, 80 frt 62 kr. perköltség fizetésére lettünk kötelezve. Ez ellen felebbeztünk. Első sorban, sérelmeztük a költségekben való marasztaltatásunkat. Másodsorban a költségek horribilis összegben való megítélését. — A 80 frt 62 kr. megállapított költségösszegben szerepelt többek közt: meghatalmazás és bélyege címén 52 kr., holott a meghatalmazás csak egyszerű másolatban (blauquetten) volt becsatolva és csak 15 kros mellékleti bélyeggel ellátva, tehát nem 50 krossal; továbbá még a pert megél őzőleg felpereseknek egy közjegyző útján hozzám küldött leveleért levél fogalmazása és elküldése címén 4 frt; felperesek által a tárgyaláskor bejelentett szakértő helyett később inás szakértő megnevezését tárgyazó kérvényére megállapított 3 frt 50 kr.; felperesi ügyvédnek fuvar- és napdíj címén 16 frt (felmerült a szakértői szemle alkalmával, mely azon okból nem tartatott meg felperes kívánsága folytán, mivel a bírói szakértő meg nem jelent, midőn tehát a bíróság kötelessége lett volna nyomban más szakértül megnevezni és nem felperes kívánságára elhalasztani és új szakértői szemlét rendelni, mely újabb 16 frt költséggel járt) stb. stb. A kir. tábla következő ítéletet hozott: A. . . »itélete az ügyvédi illetmények megállapítására vonatkozó részeinek jóváhagyása mellett, oly változtatással, hogy a megítélt 80 frt 62 kr. perköltség a tett munkálatok és alperesek terhére beszámítható kiadások arányához képest 31 frt 12 kr. perköltségnek megfizetésében marasztaltatnak, indokainál fogva helybenhagyatik". felperesek ezen másodbirósági Ítélet elleni felebbezésüket következőkkel indokolták: »a másodbirósági Ítéletet felebbezzük, mert a másodbiróság a részünkre (felperes részére) első bíróságilag 80 frt 62 krral megítélt perköltséget 34 frt 12 krra szállította le«. (Ez az egyik indok). — A másik indok ez: »Minthogy ezen csekély összeggel távolról sem pótoltatnának helyre tetemes költségeink s azokat az alperesek okozták, minélfogva ők, a mi kárunkkal (?) o 11 a 1 o m b a n (?) nem részesülhetne k«. A Curia következőleg itélt: »A másodbiróság ítélete egyedül a perköltség mennyiségére vonatkozó felebbezett részében megváltoztatik, s az első biróság Ítélete hagyatik indokolásánál lógva (?) helyben«. Az elsőbirósági ítélet indoka (?) szórói-szóra igy hangzik: »minthogy a perre okot alperesek szolgáltattak, ez alapon őket a prts. 251. §-a értelmében az okozott s mérsékelten megállapított perköltségek viselésére kötelezni kellett.« Vájjon hol van itt a költség mennyisége, illetve magassága indokolva? Hol van indokolva, hogy a 15 k r. m e 11 é lelet i b é 1 y e g 50 krban állapíttatott meg? hol a levél szerkesztése címén megállapított költségösszeg? Hisz az első 1 nróság csak a költségekben való marasztalásunkat indokolta, de nem azt is, hogy miért állapíttattak, illetve Ítéltettek meg terhünkre 80 frt 62 kr. összegben és nem kevesebben! Hisz az első biróság nem is szokta indokolni, hogy miért állapit meg szerkesztés vagy tárgyalási díj címén 8 frtot és nem 4-et! íme, egy curiai Ítélet, mely indokolva van azzal az elsőbirósági indokkal, mely ennek indokaként felhozva nem lett, tehát olyan indokkal, a mely nem létezett és nem létezik. Ha a felülvizsgálat ilyen alapos felsőbb bíróságainknál, ha a restancia apasztás oly gyors munkát kiván, hogy az elsőbirósági ítélet indokainak átolvasására nincs meg a kellő idő, akkor kivánatos, hogy a felebbezett ügyek egy év helyett inkább 3 évig heverjenek, s valamivel alaposabban biráltassanak el. — E végből azonban feltétlenül eltörlendő a bíráktól kivánt »tevékenységi kimutatás nehogy okuk legyen »kisebb restancia« kimutatás.ti tartani csak szem előtt és ilyen áron, mint fentebb kimutattam. G. 7. Irodalom. A magyar örökösödési jog- tervezete. (Entwurf des ungarischen Erbrechts.) Teleszky István államtitkárnak ezen tervezetét a m. kir. igazságügyministerium megbízásából fordította és bevezetéssel ellátta dr. K e r n Tivadar budapesti ügyvéd. —