A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 3. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

íi JOG. Célja ezen fordításnak, valamint ?, bevezetésnek az, hogy a küllőid a tervezettel megismerkedjék és annak bírálatával nemcsak hazánk, hanem a jogtudomány érdekeit is előmozdítsa. — Szívesen láttuk volna, ha a fordító nem érte volna be a tervezet egyszerű fordításával, hanem a külföldi codexek rendelkezéseit minden egyes szakasz mellett felsorolta volna. Az ilyen munka rendkívül könnyítette volna egyfelől a tudományos bírálatot, másfelől pedig kitüntette volna a tervezet eredeti eltérő intézkedéseit, valamint azon szakaszokat, melyek közösek a külföld nevezetesebb codexeiben foglalt intézkedésekkel. De hát az igazságügyministerium megbízása csak oda terjedt, hogy a tervezetet — a német tudósokkal való megismertetés végett — egyszerűen jó németségre fordítsa. Ez irányban a fordítást csakugyan szabatosnak és pontosnak jelezhetjük. Az illeték-egyenérték kézikönyve1 a vonatkozó törvények, ministeri rendeletek és a pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai nyomán. Irta és kiadja Róka József, m. kir. pénzügyi fogalmazó Szabadkán (Bácsbodrogmegye). Ezen cim alatt szerző a különböző javadalmak, alapítványok', a koridősbségi hitbizományok, minden vallásfelekezetü egyházak, világi községek (városok), egyesületek, társulatok, testületek, pénzintézetek és minden illeték-egyenérték fizetésére kötelezett jogi személyek képviselőinek és illetőleg a javadalmak haszonélvezőinek bizonyára igen szükséges füzetecskét bocsát közre. A tetszetős alakban kiállított s, 3 ívre terjedő munka szerzőnél rendelhető meg Szabadkán. Ara 30 krajcár. IJckiildetett az 1887. évi törvények gyűjteménye jegyzetekkel és magyarázatokkal.t Budapest, 1887. Lampel Róbert kiadása (YVodianer F. és fiai). Ára 1 frt 80 kr. Vegyesek. Az igazságügyi palota tárgyában Budapesten az igazságügyminister által f. hó ll-én a képviselőháznak beterjesztett törvényjavaslat szerint felhatalmazást kér a miuister, hogy a Budapesten, az V. kerületben fekvő, az alkotmány-, Koháry-, Markóés sólyom-utezák által határolt telken, mely 2,975 négyszögölet tesz ki és a mely a magyar királyi pénzügyminister által átengedett sóháztelekért Budapest fővárostól csere utján szereztetett meg, törvénykezési czélokra szolgáló állami épületet emelhessen s e célra a pénzügyministerrel egyetértőleg egy millió nyolcszázezer forintnyi külön kölcsönt vehessen fel. A felállítandó állami épületben elhelyezést nyernek: 1. a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék, 2. a budapesti királyi törvényszék polgári és büntető osztálya, 3. a budapesti királyi ügyészség, 4. a budapesti büntető kir. járásbiróság és 5 a budapesti V. kerületbeli királyi járásbíróság. Ezeken felül az épület tartalmazni fogja a vizsgálati foglyok elhelyezésére szükséges letartóztatási helyiségeket is. Az épület alagsor alkalmazása mellett, három emeletesre lett tervezve. A fogház a nem szerint való teljes elkülönítés érvényre emelése mellett 250 férfi és 54 nő letartóztatottra lesz berendezve. Az építkezés, a mennyiben a folyó évi kora tavaszszal megkezdetnék, 1890. évi október 1-ére teljesen befejezhető lenne. Érdekesnek tartjuk a ministeri indokolásból kiemelni a következő részt: »A tervezett elhelyezés által a hivatali és köz s2olgálat érdekében el lesz érve, hogy a budapesti kir. törvényszék ez időszerinti két osztálya közelebbi összeköttetésbe, a büntető kir. járásbiróság pedig a törvényszék büntető osztályával szerves kapcsolatba hozatik s a budapesti kir törvényszék elnökének mód nyujtatik arra, hogy ugy a törvényszék mindkét osztálya, mint az emiitett két járásbiróság felett a felügyeletet időveszteség és költség nélkül mindenkor gyakorolhassa és az eddigi hosszadalmas Írásbeli érintkezés mellőzésével, a mutatkozó hiányokat megszüntethesse és a felmerülő szükségletek tekintetében késedelem nélkül intézkedhessen. A célszerűtlen elhelyezés miatt a törvényszék büntető osztályának sok nehézségekkel kell folyvást küzködni. mi a törvénykezés rendes menetére nagyon kedvezőtlenül hat. A főváros budai részén a várban fekvő jelenlegi törvényszéki épület a főváros többi részeitől nagyon távol fekszik és nehezen megközelíthető, igy nagyon sokszor megtörténik, hogy főleg a Duna balpartjáról idézett tanuk, a nagy távolságra való tekintetből egyáltalán nem, vagy már későn jelennek meg, a minek következtében a tanúkihallgatásokat és végtárgyalásokat sokszor elhalasztani, azok megtartására ujabb határidőt kitűzni és újabb intézkedéseket eszközölni kell; de e mellett a büntető törvényszék elébe idézett tanuk és felek mintegy 90%"a a Duna balpartján tartván lakását, a főváros lakosságának eme nagyobb része polgári kötelességé ek teljesítése által sú lyosan terhelve van s kenyérkereseti napi munkájától is fokozottabb mérvben vonatik el, mintha az emiitett hivatalok a főváros balpartján nyernek célszerűbb elhelyezést. Ehhez járul még az államra nézve azon teher is, hogy a » Fortunába* való idézés a bűnvádi eljárási költségeket is I jelentékenyen emeli. Ha most már az idézések a főváros ^kosságának nagyobb részérc nézve közelebbi s olcsó közlekedési útvonalon iekvo helyre történnek : a büntetőügyek lefolyása minden esetre gyorsitta tni fog, a lakosság legnagyobb része kevesebb időt fog mulasztani és a bűnvádi eljárási költségek is apadni fognak. Végül tekintettel kellett lenni a fővárosi ügyvédi kar erdekeire is, hogy azon bíróságokat, melyekkel leggyakrabban érintkezik, egy és oly helyben fekvő épületben találja fel, mely a jelenlegi társaskocsi és közúti vasúti összeköttetés által most is, a nagy körút egész vonalán megnyitandó közlekedési út által pedig még inkább könnyen és olcsón hozzáférhető lesz. A Hausni a n n Alajos műegyetemi tanár által készített és a I képviselőháznak bemutatandó építési terv akként szerkesztetett, hogy a fővárosi törvényszékek és járásbíróságok hatáskörében és szervezetében esetI leg bekövetkező változások esetében is az épület a jövendőbeli igényeknek is teljesen megfeleljen.« A in. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak iigyforffalmi kimutatása 1887. évről. I. E 1 n ö k i ü g y e k b e n : mult évi hátralék 1, 1887. évben beérkezett 171, összesen 172, ebből elintézve lett 171, maradt elintézetlen 1 darab. II. Pénzügyi vitás ügyekben: mult 1886. évről maradt hátralék 7,799, i folyó 1887. évben érkezett 14,466, összesen elintézendő volt 22,265, ebből elintéztetetett 1887. évben 15,845, maradt 1887. év végével ' elintézetlen 6,420 ügydarab. — Az elintézett ügydarabok közül elintézést nvert: 1. Tanácsülésben: a) Ítélettel helyben: hagyva 5,179, megváltoztatva 3,080, összesen 8,259 ügydarab. gydarab. egészités végett 3,680 ügydarab. 3. A tanácsülésben elintézett 12,165 vitás ügyben a felebbezés benyujtatott: a) a felek által 11,563 esetben; /;) a kincstár által 602 esetben. Összesén 12,165 esetben. 4. A tanácsülésben ítélettel eldöntött ügyekből esik és a megfelebbezett összeg tesz, tekintettel a birói határozat eredménvére : gyclarabok száma Felcbbczet.t Helybenhagyott összeg megtva Fe Ezek alapján összesen Adónem gyclarabok száma összeg Helybenhagyott összeg állapított összeg pitott összeg kevesbedes ^zapoiodas o • fit kr. frt kr. frt ki. fit ki. fit kr. fit kr. Földadóban 27 9128 </•-' 28 4337 •/i 76 500442022 71 Í.2900S 2(122 71 Házadóban 5 2711 72 1710 72 251 95 30 753 9530 I. o. ker. adó 8 201 09 187 50 --13 50 11. ti 156 156 -868 868H III. » » 1545Í201318 43 1565Q2 63 L9595 7* •21 7320 17 25220 72 58 7:(2ol7 IV. » » » 20 2163 02 1978 92 — 62 88 184 01 f,2 ss Fegyveiadó 132 72 20 lo Tőkék, s jár.-adó Iái 36344 7* 88 21542 99 1494 72 60 V* 5338188 13307 7« 28 5:asss Bánya-adó fi 5891 50 850 50 39 ---5002 - Jty.sz. köt. adója 31 33184 SS 29340 10 2422 83B834 84 1121 1)5 :is348l. Alt. jöv. pótadó 23 771 1 93 6681 07 -1030 50 - Iladmcnt. dij ... 31 1281 _ 998 -— 1 15.-) 286 1155Jogilletékben ... 3404 16 5 0 80 25j669888 08j298379 V* 5< — Itt is 18 V« 60 - Uélycgillclékben 2908 68238 34 44639 95 1111 25 -19454 14 Bírságokban 98 52951 02 4247 34 L2592 76 — 26121 12 — Összesen ... 8259 158451606^43,103 HÍ I'/« 37134943960 ! 7»í 20CIO 78^9197308 1 Vt 20091 7s 5. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényt hozott: Bélyeg- és illetékügyben 5 esetben. Nyilvános számadásra kötelezett vállalati adóügyben 1 esetben. IV. oszt. kereseti adóügyben 1 esetben. Összesen: 7 esetben. — 111. Összehasonlítás. Beérkezett: 1884-ben 8,174, 1885-ben 11,700, 1886-ban 12,777, 1887-ben 14,466 ügydarab. Elintéztetett" 1881-ben 4,118, 1885-ben 9,113, 1886-ban 11,605, 1887-ben 15,845 ügydarab.